Rendszerváltás és az MTI

	Bod Péter Ákos Japánban (2.rész)
Trom András, az MTI tudósítója jelenti: Tokió, 1990. július 13. péntek (MTI-TUD) - Japán Magyarország számára fontos, ezt az új magyar kormányzat igyekszik minden lehetséges módon kifejezésre juttatni. Ezért tartotta lényegesnek Antall József miniszterelnök, hogy a gazdasági kormányzat tagja - Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter személyében - a hazai bokros teendők ellenére villámlátogatást tegyen a távol-keleti országban, és ezt megerősítse. 48 órás, rendkívül sűrű program végén, közvetlenül elutazása előtt a miniszter összegezte tapasztalatait az MTI tokiói tudósítójának, pénteken reggel, szálláshelyén, a magyar nemzeti lobogóval feldíszített patinás szállodában, a Hotel Okurában. Bod Péter Ákos úticélját magyarázva első helyen annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy Japánban jól értsék: az új kormány a két ország közötti kapcsolatokban a folyamatosság biztosítására különös gondot fordít, hiszen a hirtelen kormányváltással, rendszerváltással, generációs váltással - ez utóbbi mindenképpen bekövetkezett volna, függetlenül a politika alakulásától - bizonyos kapcsolatok most meggyengültek, amit az új vezetésnek kell újraépítenie. El kellett magyarázni az érintett japán köröknek, hogy a magyar államigazgatás és a hivatalos élet az utóbbi fél évben elbizonytalanodott és ezeket a kapcsolatokat most alakítják ki újra - mondotta. Nyomatékkal szólt a miniszter arról, hogy Magyarország érdeklődése nem gyengült meg Japán irányában, hanem csupán egy átállási periódusról van szó, a személycserék miatt. Az új kormány első minisztereként Tokióba látogató Bod Péter Ákost fogadta Nukaga Fukusima külkereskedelmi és ipari minisztériumi (MITI) államtitkár, valamint Szaito Eisiro, a japán gazdasági szervezetek szövetségének (Keidanren) elnöke, részt vett továbbá a Nomura Research Institute magyar beruházási szemináriumán és látogatást tett a Suzuki Motors Hamamacui központjában. Bod Péter Ákos örömmel nyugtázta, hogy az általános rokonszenv a távol-keleti országban Magyarország iránt megvan, a konkrét együttműködési és segítőkészség is adott - ,,ezen a téren inkább mi vagyunk gyengébbek, a labda már a mi térfelünkön van, nekünk kell megszervezni magunkat, ügyesebben felkészíteni a vállalatokat és az egész gazdaság fogadóképességét. Mindez azonban általános probléma, nemcsak Japánra vonatkozik,, - mondotta. (folyt.) 1990. július 13., péntek 09:33
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bod Péter Ákos Japánban (2.rész)
A miniszter ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a törekvésekben megnyilvánuló kontinuitással szemben az Egyesült Államokban kritikusak, úgy tartják, hogy Magyarország nem eléggé dinamikus a reformokban, szemben Lengyelországgal, viszont Japánban jól értik az ország helyzetét és nagyra értékelik Magyarország két évtizedes reform-múltját. Japán jelentős szerepe hiteleink finanszírozásában közismert - folytatta -, rámutatva arra, hogy emellett Magyarországnak mint befektetési és turisztikai célországnak is rendkívül fontos a Felkelő Nap Országa. Az új kormány gondja azonban, hogy a vállalatok még mindig nem elég aktívak. Az már nagyon komoly eredmény, hogy a küldöttség - amelynek tagja volt többek között Botos Katalin pénzügyi államtitkár, Tardos Márton, a Pénzügyi Kutató Rt. igazgatója és Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke - a tokiói látogatásra ki tudott csikarni 30 vállalattól konkrét üzleti ajánlatot japán partnerek felé. Szaito Eisiro, a Keidanren elnöke Japán legbefolyásosabb gazdasági szervezetének csaknem a teljes vezérkarát felsorakoztatta a magyar miniszter tiszteletére. Jelen volt egyebek között Jahiro Tosikuni, a Keidanren alelnöke, a Mitsui Corporationnek - a távol-keleti ország vezető kereskedőházának és ipari csoportosulásának - az elnöke, Vatari Szugiicsiro, a Toshiba Corporation elnökségi tanácsadója, a japán-magyar gazdasági klub elnöke. A megbeszélés során Szaito úr méltatta a reformok töretlenségét és megalapozottságát, s kilátásba helyezte, hogy az új európai politikai és gazdasági helyzetre való megfelelő válaszadás érdekében még az idén delegációt küldenek Kelet-Európába, így Magyarországra is. Bod Péter Ákos válaszképpen megerősítette a Keidanren elnökének még Németh Miklós volt miniszterelnöktől származó meghívásának érvényességét. A delegáció látogatása előtt Tokióban felröppent hírt egy budapesti Wall Street, azaz regionális pénzügyi és kereskedelmi központ kialakításáról a miniszter úgy kommentálta: nem vágyálom, hogy Budapest egyfajta regionális pénzügyi és gazdasági központtá váljon. Ezzel összefüggésben megismételte azt, amit a Nomura szemináriumára meghívott 150 vezető szaktekintély előtt is hangsúlyozott: (folyt.) 1990. július 13., péntek 09:37
Vissza »

	Bod Péter Ákos Japánban (3.rész)
Magyarország két évtizedes reform-előiskolájának köszönhetően az ország pénzügyi infrastruktúrájában mintegy öt éves előnye van Kelet-Európában. Ha New York pénzügyi központjával, a Wall Streettel való összehasonlítás túlzás is, Béccsel nem, mondotta, emlékeztetve, hogy az osztrák főváros a hetvenes évek végén még a nyugati világ perifériáján volt és mégis ki tudott nőni egyfajta tőzsdei kis központtá. A budapesti tőzsdének is van legalább ekkora esélye erre - vélekedett. Ebben a fejlesztésben Japán részről a Nomura Securities /a világ legnagyobb értékpapírforgalmi cége/ érdekelt. A Nomura a hotelszakma és a pénzügyi szakma iránt mutat nagy érdeklődést és kész lenne befektetni egyéb területen is, például a vegyiparban. Azonban a magyaroktól várják, hogy megmondják: hova. Bod Péter Ákos Tokióban tehát tapasztalta: a világcégek szeretnék látni a kormány iparpolitikáját. A miniszter erre azért hívta fel a figyelmet, mert az egyik legnagyobb problémának éppen azt tartja, hogy Magyarországon olyan erős az állammal szembeni ideológiai szembenállás, hogy ha valaki iparpolitikáról beszél, akkor rögtön azt hiszik, hogy az valami etatista terv. Holott látni kell, hogy a külföldi nagyberuházó szeretné tudni, mi a kormány szándéka, melyik területet tartja fontosnak. Japán tárgyalásai a minisztert meggyőzték arról, hogy szükség van valamilyen iparpolitikára, és igazolást látott arra, hogy jó úton jár akkor, amikor saját minisztériumán belül ősszel három éves programot, koncepciót kíván kidolgoztatni a magyar ipar átalakítására vonatkozóan. Ehhez a japán külkereskedelmi és ipari minisztériumban Bod Péter Ákos természetes partnert lát, mivel a MITI által végzett iparpolitikai elemzések nem szovjet típusú részletes tervek, de nem is a liberális amerikai típusú másik végletet tükrözik. Ez utóbbi csak egy jól működő, erős gazdaság esetén alkalmazható, de nyilván nem egy közepes fejlettségű gazdaságban - mondotta. Éppen ezért Japántól szeretnének tanulni - hangsúlyozta a miniszter. (folyt.) 1990. július 13., péntek 09:40
Vissza »

	Bod Péter Ákos Japánban (4.rész)
Bod Péter Ákosra, mint volt, ipari üzemszervezést is oktató professzorra a legnagyobb benyomást a Suzuki gyárban tett látogatás tette. Mint mondotta: a gyár szervezettsége lenyügözte. A minisztert Suzuki úr, a járműipari cég elnöke fogadta, akivel nemcsak általános kérdésekről, hanem konkrét üzleti jellegű témákról is tárgyalt. Ennek alapján a miniszter az MTI tudósítójának hangsúlyozta: ,,Most már olyan szakaszba jutott a terv, hogy az állam részvétele elkerülhetetlen. Eddig a magyar állam részben óvatosságból, és - főleg az utóbbi időben - talán szándékosan nem vett részt, hagyta, hogy az Autókonszern közvetlenül vigye az ügyet a Suzukival. Most már hasznos lenne, ha az állami irányítás is jobban részt venne a dolgok tető alá hozásában, már csak azért is, mert a Suzuki nagy név. Az együttműködés sikere elősegítheti a többi japán vállalkozó Magyarország felé fordulását. Ha viszont elhúzódnának a dolgok, az nem lenne szerencsés üzenet a japánok számára,, - ezzel a gondolattal zárta tokiói nyilatkozatát Bod Péter Ákos.+++ 1990. július 13., péntek 09:42
Vissza »