|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésnapja (1. rész)
|
1990. július 4., szerda - Szabad György megbízott házelnök
szerdán nem sokkal 14 óra után megnyitotta a Parlament rendkívüli
ülésnapját. A megjelent 227 képviselő folytatta a népszavazásról és
a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat részletes vitáját.
Balás István (MDF), az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és
Igazságügyi Bizottság alelnöke arról tájékoztatta a képviselőket,
hogy a módosító javaslatok az aláírások gyűjtésével kapcsolatban
tartalmaznak szigorítást, nevezetesen a javaslatot tevők tiltott
tevékenységnek kívánják minősíteni a munkahelyi aláírásgyűjtést. Ezt
a bizottság támogatja, akárcsak azt, hogy az ily módon gyűjtött
aláírás érvénytelen. Nem támogatja viszont a bizottság azt a
javaslatot, miszerint a munkahelyi aláírásgyűjtés vétség, és egy
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A vita a körül folyt, hogy a munkahelyi aláírásgyűjtés milyen
jogkövetkezményekkel járjon. Kósáné Kovács Magda (MSZP), Horváth
József (MDF) amellett foglalt állást, hogy a munkahelyen valóban
korlátozni kell az aláírásgyűjtést, azonban visszaélés esetén
elegendő a szabálysértés, azon belül pedig annak legsúlyosabb
tétele, a 20 ezer forintos pénzbüntetés alkalmazása. Kőszeg Ferenc
(SZDSZ) azonban hangsúlyozta: csak a vétségi alakzat ad jogi
garanciát a visszaélések elkerülésére, hiszen azok a szervezetek,
amelyek például fizetett hirdetésekben szólítanak fel a
népszavazásra, könnyedén kifizetnék a húszezer forintos bírságot.
Ugyancsak vita bontakozott ki a népszavazás időpontját, illetve
létjogosultságát illetően. Szokolay Zoltán (MDF) javasolta, hogy a
,,kezdeményező,, MSZP és MSZMP járuljanak hozzá a népszavazás
költségeihez. Király Zoltán (független) reflektálva az
elhangzottakra, egyhavi képviselői tiszteletdíját ajánlotta fel,
mondván: éppen ő volt az egyik kezdeményező.
Mielőtt a képviselők határoztak volna, Demszky Gábor (SZDSZ)
kérte Szabad Györgyöt: a Házbizottság vizsgálja meg és tiltsák be
azt a gyakorlatot, miszerint a plenáris üléssel egyidejűleg több
bizottsági ülést is tartanak. Ez ugyanis szétzilálja a
törvényalkotói munkát. (folyt.köv.)
1990. július 4., szerda 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésnapja (2. rész)
|
A délutáni szünet után Szűrös Mátyás alelnök vezetésével a
képviselők először a módosító indítványokról szavaztak. A benyújtott
módosító javaslatok közül Vastagh Pál (MSZP), valamint Fodor István
és Király Zoltán független képviselők javaslatait nem fogadták el.
Kőszeg Ferenc módosításai közül kettőt - azt, hogy nem gyűjthető
aláírás munkahelyen és munkaviszonyból fakadó munkavégzési
kötelezettség teljesítése közben; valamint hogy a tilalom
megszegésével gyűjtött aláírások érvénytelenek - igen, egy
indítványát azonban nem támogattak. Elfogadták viszont Horváth
József (MDF) módosító javaslatát, miszerint aki tiltott helyen gyűjt
aláírást, húszezer forint pénzbírsággal sújtható. A képviselők
ezután a már jóváhagyott módosításokkal együtt 258 igen, 23 nem
szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadták a népszavazásról és
a népi kezdeményezésról szóló 1989. évi XVII. törvény módosítását.
(folyt.köv.)
1990. július 4., szerda 17:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésnapja (3. rész)
|
Ugyancsak egy keddről áthúzódó napirendi pont megtárgyalásával
az országgyűlési képviselők választásáról szóló, 1989. évi XXXIV.
törvény megvitatásával folytatódott az ülésszak. A módosító javaslat
két paragrafust érint mindössze. Az egyik arra vonatkozik, hogy a
választások törvényes, ugyanakkor gyors lebonyolítása megköveteli: a
választási szervek tagjainak a száma mindig elérje a törvényben
meghatározott legalacsonyabb számot. A választási szervek tagjainak
megbizatása azonban többféle ok miatt megszűnhet, és ez a
választáskor megakadályozhatja működésüket. A kiesett tagok
pótlásáról a törvény szerint eddig csak a tanácstestület dönthetett.
Ám a tanácstestületek általában csak háromhavonta tartják üléseiket,
ezért célszerű a gyakrabban ülésező végrehajtó bizottságot is
felhatalmazni a választási szervek kiegészítésének jogkörével. A
másik eleme a módosításnak arra vonatkozik, hogy a rendkívül
költséges szavazatösszesítő számítógépes rendszert kisebb mennyiségű
adatösszesítést igénylő feladat esetén egyszerűbb módszerrel
válthassák fel. A módszer eldöntésére a belügyminiszter kapna
felhatalmazást; közvetlenül a választást megelőzően rendeletben
állapítaná meg a szavazatösszesítés módszerét. A beterjesztett
törvényjavaslathoz a Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja
nevében Vastagh Pál nyújtott be módosító indítványt, amely
lényegileg azt szorgalmazta, hogy a szavazás napján az állandó
lakóhelyüktől távol lévő választópolgárok postai úton is
beszerezhessék az ideiglenes lakóhelyükön, illetőleg tartózkodási
helyükön a szavazáshoz szükséges igazolást.
A vita szokatlanul rövid ideig, alig több mint tíz percig
tartott, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi
Bizottság nem támogatta a módosítást, s Horváth Balázs
belügyminiszter is fenntartotta a kormány nevében az eredeti
előterjesztést. Megjegyezte, hogy az MSZP-s módosító indítvány
elfogadása esetén olyan véletlen vagy szándékos technikai hibák
csúszhatnak be, amelyek alkalmasak lehetnek a manipulációra. A
szavazáskor a jelenlévő képviselők kétharmadának egyező akaratára
volt szükség, amelyet - 191 igen, 21 nem, 3 tartózkodás - a
törvényjavaslat megkapott. (folyt. köv.)
1990. július 4., szerda 18:40
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésnapja (4. rész)
|
Ezután az Országgyűlés 200 támogató, 19 elutasító szavazattal,
12 tartózkodás mellett határozott arról, hogy 1990. július 29-ére,
vasárnapra tűzik ki a köztársasági elnök megválasztásának módjával
összefüggő népszavazást. Nem volt persze egyszerű e határozat
elfogadásához eljutni, mert a vitában lényeges ellentétek
mutatkoztak meg. A képviselők egymást idézték, egészítették ki,
pontosították. Nem egyszer leckét adtak egymásnak alkotmánytanból,
jogszabályismeretből, meteorológiai tudnivalókból, s ki-ki
megmutathatta az időszerű mezőgazdasági munkákban szerzett
jártasságát. Ugyanis a vita a népszavazás időpontjának meghatározása
körül csúcsosodott. A szocialisták frakciója nevében Vastagh Pál
módosító indítványában a szeptember 30-ai vasárnapot - a
helyhatósági választások napját - jelölte meg, míg a Fodor
István-Király Zoltán független kettős eredeti módosító indítványát
módosítva december 2-át jelölte meg a legalkalmasabb napként a
népszavazás kiírására.
A sokszereplős vitát Balás István bizottsági előadó nyitotta,
aki bejelentette, hogy egyik módosító indítványt sem támogatják.
Többen felhívták a figyelmet arra is, hogy a decemberi időpont a
jelenleg hatályos törvénnyel ellentétes, hiszen az rögzíti: az
országos népszavazást az elrendelésétől számított három hónapon
belül kell megtartani. Ugyancsak kivihetetlen az is, hogy szeptember
30-án legyen a népszavazás, hiszen azt egy ezen a rendkívüli
ülésnapon elfogadott törvénymódosítás már lehetetlenné teszi.
Mindezek ellenére mindegyik időpontnak voltak támogatói. A
leggyakrabban az időjárás okozta kényelmetlenségeket hozták fel
érvként a vitázók. A július 29-i nyári nap a szabadságolások, a
forróság miatt kapott kritikát, a decemberi pedig a havazás, az
ónoseső miatt alkalmatlan a népszavazás időpontjául. Ennél súlyosabb
érvek is elhangzottak: Szabó Lajos (FKgP) úgy vélekedett, hogy
népszavazást provokálni most felelőtlenség. Roszik Gábor (MDF)
felszólította a Fodor-Király módosító indítvány tevő párost, tüstént
vonja vissza újabb módosító indítványát, ne játsszon több százezer
ember aláírásában kifejeződő akaratával, az Országgyűléssel. Szent
meggyőződését fejezte ki, hogy a népszavazásra semmi szükség.
(folyt.köv.)
1990. július 4., szerda 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésnapja (5. rész)
|
Az MSZP-s Katona Béla kijelentette: nagy hibát követ el a
Parlament, ha a népszavazást átkos pártállami maradványként vagy a
személyes ambíciók kiéléseként könyveli el. Hangoztatta: nem Göncz
Árpád személye ellen irányul a népszavazás, inkább azért lenne
fontos, hogy a számára az alkotmányban biztosított jogokat
hatásosan, pártbefolyás nélkül tudja érvényesíteni. Végülis Bánffy
György (MDF) javaslatára szavazással lezárták a vitát.
Az Országgyűlés határozata szerint állampolgári kezdeményezésre
az Országgyűlés népszavazás megtartását rendeli el az alábbi
kérdésben: ,,Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen
módon válasszák meg?,, A szavazólapon a kérdés alatt zárójeles
magyarázat szerepel, amely rögzíti: ,,(Igenlő válasszal elutasítja,
nemleges válasszal megerősíti az Országgyűlésnek ebben a kérdésben
már meghozott döntését, mely szerint a köztársasági elnököt az
Országgyűlés választja.),, E határozat egyébként a kihírdetés, azaz
a Magyar Közlönyben való megjelenése napján lép hatályba.
Az Országgyűlés július 9-én, hétfőn 10.30-as kezdettel tart
újabb plenáris ülést. (MTI)
1990. július 4., szerda 19:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|