|
|
|
|
Az inflációt erősíti a kormány gazdasági csomagterve - MSZP-
sajtótájékoztató (1. rész)
|
1990. július 3., kedd - A szocialisták továbbra is
fenntartják eredeti álláspontjukat: a helyhatósági választásokkal
egyidőben legyen népszavazás a köztársasági elnök választásának
módjáról - jelentette be Horn Gyula, az MSZP elnöke a szocialista
párti frakció nevében, a Parlamentben kedden tartott
röpsajtótájékoztatón.
Horn Gyula kijelentette: az alkotmány módosítása tette szükségess az aláírásgyűjtést, hogy ennek eredményeként a köztársasági elnök választása ne legyen semmiféle pártközi megállapodásnak kiszolgáltatva. Bejelentette, hogy már 300 ezer aláírást gyűlt össze, amelyből 198 ezret vizsgált meg az Országos Választási Bizottság, 165 ezret ítélve kifogástalannak. A dátumok körüli vitáról szólva kiemelte: az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság javaslata, miszerint július 29-én legyen a népszavazás e tárgyban, eleve meghiúsítaná a véleménynyilvánítást, hiszen mindenki előtt világos, hogy az emberek egy része a nyári vakáció miatt nem vesz részt azon. Emlékeztetett arra is, hogy az MDF és az Ellenzéki Kerekasztal pártjai korábban még amellett voltak: népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről. Visszaidézte Antall József miniszterelnök szavait, aki egy korábbi parlamenti ülésen úgy vélekedett: tiszteletben kell tartani az aláírásokban kifejeződő akaratot, s annak a nézetének adott hangot, hogy a népszavazást a helyhatósági választások után három hónappal kell megtartani. Mindezeket figyelembe véve újólag leszögezte, hogy nincs jogi akadálya a helyhatósági választás és a népszavazás egyidejű megtartásának. Ha viszont július 29-én tartanák a népszavazást, az eleve annak meghiúsításához vezetne.
Horn Gyula a továbbiakban szólt a vidéki lapok privatizációjával kapcsolatos problémákról is. Ismételten beszámolt arról, hogy a Szocialista Párt állásfoglalást juttatott el ezzel összefüggésben a kulturális bizottsághoz, amelyben az MSZP jelezte: lemond ezekről a lapokról, hogy az érvényes törvények szerint privatizálni lehessen azokat. Idézte a privatizációt vizsgáló albizottság egyes megállapításait, amelyek szerint nélkülözhetetlen a külföldi tőke bevonása, illetve a privatizáció felgyorsítása. (folyt. köv.)
1990. július 3., kedd 13:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az inflációt erősíti a kormány gazdasági csomagterve - MSZP-
sajtótájékoztató (2. rész)
|
A bizottsági véleményre reagálva, pártja álláspontját ismertetve kijelentette: más pártok se vonják befolyásuk alá ezeket a lapokat. Szorgalmazta, hogy a lapok privatizációjával összefüggő bevételek az államot illessék meg, s javasolják, hogy a privatizációs szerződések ellenőrzésében vegyenek részt a sajtó albizottság tagjai. A pártot e tekintetben a teljes nyitottság jellemzi, s azt kívánja, hogy szeptember 1-jével fejeződjön be a megyei lapok privatizációja.
A sajtótájékoztatón Békesi László volt pénzügyminiszter a kormány által beterjesztett 1990. évi pénzügyi egyensúlyt javító - az MSZP-s képviselő szerint ,,kvázi,, - csomagtervet bírálta. Pártja szerint a csomagtervben elsikkadnak a lényegi összefüggések, nem lehet ténylegesen megítélni, hogy a tervek között szereplő intézkedések ténylegesen mennyi haszonnal járnak. Az intézkedési csomagterv nemhogy fékezné az inflációs nyomást, hanem felerősíti azt. Kifejtette egyúttal, hogy a kormány eredetileg meghirdetett antiinflációs politikája és annak gyakorlata között ellentmondás mutatkozik. Békesi László úgy ítélte meg, hogy a benzin 20 százalékos áremelésének nincs közgazdasági tartalma, legalábbis a jelenlegi bevezetésének. Az már lehetséges viszont, hogy 1991-ben szükségessé válna ez az intézkedés, de most indokolatlan. Számítási tévedésnek nevezte, hogy a múlt héten bejelentett áremelések 1.7 százalékkal növelik csupán a fogyasztói árindexet; számításaik szerint ez 5-6 százalékos fogyasztói árszintnövekedést jelent. S hogy ne csak bíráljon, megfogalmazta azt is, hogy a csomagtervben szereplő intézkedések helyett pártja mit látna célszerűnek, bár ezeket a megjegyzéseit is bírálatokhoz kötötte. Így szólt arról, hogy a csomagterv nem foglalkozik a decentralizált pénzalapokkal, amelyekben 90 milliárd forint nyugszik. Nem háborgatja a lakásfinanszírozás kényelmetlen kérdését, és emiatt másutt akarja megkeresni azt a 4.5 milliárd forintot, ami a kamatadó elvetése miatt kiesik, illetve figyelmen kívül hagyja a védelmi költségek csökkentéséből és a társadalombiztosítás többletbevételeiből adódó forrásokat. Békesi summázata: a csomagterv egyes elemei nélkülözhetetlenek, más részei viszont közgazdaságilag teljesen indokolatlanok; megvalósítása kiszámíthatatlan következményekkel jár. (MTI)
1990. július 3., kedd 13:52
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|