|
|
 |
|
 |
Interjú Kádár Bélával
|
---------------------
London, 1990. július 11. (BBC, Késő esti panoráma) - Tegnap
gyűlést tartottak a külföldi magyar kereskedelmi képviseletek
vezetői Budapesten, és ezen Antall József miniszterelnökkel együtt
dr. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere
fejtette ki a kormány gazdasági elképzeléseit.
Kádár Béla professzor budapesti kvartettnek titulálva foglalta
össze négy pontba azokat az általános célokat, amelyeket a kormány
maga elé akar kitűzni. Ezek közül az első a pénzügyi egyensúly
megteremtése, a második az infláció lefékezése, a harmadik a
vállalkozást elősegítő programok előkészítése, a negyedik a
hangulatváltás. Budapesti tudósítónk, Szakonyi Péter beszélt a
gyűlés után Kádár Bélával, hogy bővebbet tudjon meg a kibontakozó
tervekről, és elsőnek a szokatlannak hangzó hangulatváltásról
kérdezett. Mit foglal ez magába?
- A rossz hangulat gazdasági folyamatokat és gazdálkodói
magatartásokat közvetlenül is befolyásol. Egy rossz közérzettel
rendelkező társadalomban az emberek általában nem hajlamosak nagyobb
figyelmet fordítani a jövőképre, a mának élnek, felerősödik a
fogyasztást priorizáló magatartás, ami önmagában is
inflációgerjesztő erő, különösen egy úgynevezett hiánygazdaságban.
Másrészt, rossz közérzetű, rossz hangulatú társadalomban nem várható
a megtakarítási hajlandóság erősödése sem, hiszen egy bizonytalan
jövő számára az emberek nem takarítanak meg.
Ha a megtakarítási hajlandóság csökken, az egyrészt önmagában is
inflációgerjesztő, másrészt nem teremti meg a pénzügyi alapokat
azokhoz a beruházásokhoz, amelyekre szükség van a magyar termelési
szerkezet vertikális átlalakulásához. (folyt.)
1990. július 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Kádár Bélával - 1. folyt.
|
Harmadszor: nem várható el rossz hangulatú társadalomtól a
vállalkozói magatartás. Rossz hangulatban az ember aligha
vállalkozik. Sőt, még tovább megyek. Amikor arról beszélünk, hogy a
magyar gazdaság egy eltorzult növekedési pályán fejlődött az elmúlt
évtizedben, most le kell állnia erről az anyag-, energiaigényes,
izomerőigényes, a fejlettebb országokban már régen elavult,
jövedelmet nem hozó, költségvetésileg szubvencionált
tevékenységekről olyan tevékenységi területek felé, amelyek a
munkaerő szakértelmére, kutatási, fejlesztési eredményekre,
tudományos eredményekre támaszkodnak, ahhoz úgynevezett
humántőkeképzés kell, ez talán még fontosabb, mint a pénzügyi
tőkeképzés. Egy szakember az 10-15-20 éves felkészülés, azaz
humántőkebefektetés után lesz valóban jövedelemtermelő, az ország
kibontakozását nagyobb mértékben elősegítő szakember. Erre megint
nem lehet számítani, ha a fiatalság rossz hangulatú, rossz
közérzetű, nincs jövőképe, ebből adódóan olyan áldozatvállaló
képessége sem, amely egy tartósabb önképzéshez, szellemi
tőkebefektetéshez szükséges.
Ezek a közvetlen gazdasági kihatások közül a legfontosabbak, de
hát azért áttételesebben megfogalmazhatnánk azt is, hogy rossz
közérzetű embertől általában nem várható jobb munkateljesítmény,
tehát a napi folyamatokban sem, nem várható el különösebben erkölcsi
normákból fakadó magatartás. Ha az erkölcsök egy társadalomban
meglazulnak, akkor abból egyenesen következik, hogy az emberi
kapcsolatok minősége, a társadalom működőképessége is leromlik,
hiszen minden emberi magatartást nem lehet adminisztratív
jogszabállyal, vagy netán terrorral és rendőrséggel szabályozni.
Tehát a rossz hangulat és az erkölcsi vákuum is összefüggő
jelenségek, ezeket kezelni kell, még akkor is, ha ezek úgynevezett
anomalisztikus feladatok a klasszikus gazdaságpolitika számára.
(folyt.)
1990. július 11., szerda
|
Vissza »
|
|
- Interjú Kádár Bélával - 2. folyt.
|
- Professzor úr
Azt hiszem a szakembereket is, az itt levő
szakembereket is meglepte az a kijelentése, miszerint egyfajta
bizalomhiány mutatkozik a magyar kormánnyal kapcsolatban küldöldön.
Hiszen eddig azt hallottuk, hogy a külföld igen is támogatja a
magyar átalakulási törekvéseket. Ön szerint miben nyilvánul meg ez a
bizalomhiány, vagy ez a megrendült bizalom?
- A bizalomhiány megnyilvánul az ország nem túl kedvező külső
megítélésében. Megnyilvánul abban, hogy bizonyos erőforrások
meglehetősen vontatottan érkeznek - amikre utaltam, a rövidlejáratú
tőkekihelyezések visszavonásában, ez jelentette a legtöbb gondot, és
hát általában a magyar gazdasággal szembeni úgynevezett kiváró
magatartás erőteljességében. +++
1990. július 11., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|