Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - szerdai ülésnap (2. rész)
Annak azonban nem látja akadályát, hogy a kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket, s néhány hét múlva terjessze a Parlament elé a költségvetési törvény módosításáról szóló javaslatát. Rabár Ferenc pénzügyminiszter továbbra is kitartott álláspontja mellett, ám hangsúlyozta, a kormány alkalmazkodik az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság döntéséhez. A kormány által benyújtott négy törvénymódosító javaslat közül a képviselők lényegesebb vita nélkül elfogadták a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről beterjesztett javaslatokat. Ennek megfelelően a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból 2 milliárd forintot csoportosítanak át az állami költségvetésbe. A fogyasztási adó növelése miatt pedig drágábbak lesznek, többek között a cigaretta, az égetett szeszes italok, szeszgyártási termékek, a gázolaj- és a tűzelőolaj. Hosszabb vita után született döntés a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításáról. Magyar Bálint (SZDSZ) azt javasolta, hogy a könyvkiadás adókedvezményét ne szüntessék meg. Nem értett egyet azzal a kormány-állásponttal, hogy az értékes kiadványok támogatását más módon alapítványok segítségével is meg lehet oldani. Véleménye szerint nincs garancia arra, hogy az adókedvezmények megszüntetéséből eredő megtakarítást továbbra is kulturális célokra fogják fordítani. Békesi László (MSZP) további javaslattal csatlakozott Magyar Bálint (SZDSZ) indítványához. A képviselő szorgalmazta, hogy a gázelosztást és a postai szolgáltatást végzők adókedvezménye is fennmaradjon. A képviselők javaslatait a Parlament végül is elvetette, és elfogadták a kormány eredetileg beterjesztett törvényjavaslatát. Ennek megfelelően szűkítették a nyereségadó-kedvezményeket, a közszolgáltató tevékenységek, a kulturális és sporttevékenységek, az élelmiszeripari, és élelmiszer-kiskereskedelmi, valamint a műszaki fejlesztési tevékenységek körében. Rövid vita után a képviselők ugyancsak elfogadták az állami vagyon utáni részesedés emeléséről szóló törvényjavaslatot. Több képviselő ugyan kifogásolta, hogy az egész rendszer igazságtalan, elősorban a nyereséges cégeket sújtja a növekvő elvonás. Rabár Ferenc azonban hangsúlyozta, hogy átmeneti intézkedésről van szó, a jövőben felülvizsgálják az egész rendszert és valószínűleg alapvetően módosítani fogják. Az elfogadott törvénynek megfelelően az állami vagyon utáni osztalék mértéke 18 százalékról 25 százalékra emelkedik. (folyt. köv.) 1990. július 11., szerda 19:15
Vissza » Folytatásokkal »