Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - szerdai ülésnap (1. rész)
1990. július 11., szerda - Hosszas vita után a szerdai ülésnapon - az ellenzéki képviselők nyomására - a kormány visszavonta beterjesztett országgyűlési határozattervezetét az állami költségvetés poziciójának javítására tett javaslatairól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elmarad a betervezett fogyasztói áremelés, a mezőgazdasági szövetkezetek támogatásainak csökkentése és egyéb a költségvetés helyzetét jelentős mértékben javító intézkedés végrehajtása. Csupán annyi történt, hogy a kormány ezeket az intézkedéseket saját hatáskörben valósítja meg, vállalva az ezzel járó felelősséget. A vitában ugyanis - főleg az ellenzéki képviselők - azzal vádolták a kormányt, hogy a lakosságot meglehetősen súlyosan érintő döntésekért az Országgyűlésre akarja hárítani a felelősséget. Rabár Ferenc pénzügyminiszter azzal indokolta eredeti tervét, hogy a kormány ilyen fontos lépésről mindenképpen alaposan tájékoztatni akarta a Parlamentet. Semmiképpen sem kívánják viszont a felelősséget áthárítani - hangsúlyozta, és éppen ezért bejelentette: a határozattervezetet visszavonja. Ugyanakkor arra kérte a képviselőket, hogy szavazzák meg azokat a törvénymódosító javaslatokat, amelyek a kormány csomagtervében foglaltak végrehajtásához szükségesek. Tölgyessy Péter (SZDSZ) kifogásolta, hogy a kormány módosítani akar több olyan törvényt, amely érinti a költségvetés bevételeit, illetve kiadásait is. A szabaddemokraták frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy ebben az esetben szükség lenne a költségvetési törvény módosítására is. Rabár Ferenc hangsúlyozta: a kormány nem látja szükségesnek a költségvetési törvény módosítását és ezzel egyetért a Parlament Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága is. Tölgyessy Péter hangsúlyozta, ha a kormány a költségvetési törvénnyel ellentétesen fogja a költségvetést végrehajtani, akkor ezt alkotmányellenes lépésnek tekintik, és ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért. Soós Károly Attila (SZDSZ), aki a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság elnöke, képviselőként hozzászólva, a vitában úgy foglalt állást: nem érti, hogy a kormány miért nem akarja a költségvetési törvényt semmiképpen sem módosítani. Belátja, nem lehet az időt húzni, szükség van arra, hogy a kormány minél gyorsabban hozzálásson a költségvetés túlzott deficitjének lefaragásához. Ellenkező esetben ugyanis az ország fizetőképessége kerülhet veszélybe, s a kormány nem tudja teljesíteni a Nemzetközi Valutaalappalkötött megállapodást. (folyt.köv.) 1990. július 11., szerda 19:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - szerdai ülésnap (2. rész)
Annak azonban nem látja akadályát, hogy a kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket, s néhány hét múlva terjessze a Parlament elé a költségvetési törvény módosításáról szóló javaslatát. Rabár Ferenc pénzügyminiszter továbbra is kitartott álláspontja mellett, ám hangsúlyozta, a kormány alkalmazkodik az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság döntéséhez. A kormány által benyújtott négy törvénymódosító javaslat közül a képviselők lényegesebb vita nélkül elfogadták a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről beterjesztett javaslatokat. Ennek megfelelően a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból 2 milliárd forintot csoportosítanak át az állami költségvetésbe. A fogyasztási adó növelése miatt pedig drágábbak lesznek, többek között a cigaretta, az égetett szeszes italok, szeszgyártási termékek, a gázolaj- és a tűzelőolaj. Hosszabb vita után született döntés a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításáról. Magyar Bálint (SZDSZ) azt javasolta, hogy a könyvkiadás adókedvezményét ne szüntessék meg. Nem értett egyet azzal a kormány-állásponttal, hogy az értékes kiadványok támogatását más módon alapítványok segítségével is meg lehet oldani. Véleménye szerint nincs garancia arra, hogy az adókedvezmények megszüntetéséből eredő megtakarítást továbbra is kulturális célokra fogják fordítani. Békesi László (MSZP) további javaslattal csatlakozott Magyar Bálint (SZDSZ) indítványához. A képviselő szorgalmazta, hogy a gázelosztást és a postai szolgáltatást végzők adókedvezménye is fennmaradjon. A képviselők javaslatait a Parlament végül is elvetette, és elfogadták a kormány eredetileg beterjesztett törvényjavaslatát. Ennek megfelelően szűkítették a nyereségadó-kedvezményeket, a közszolgáltató tevékenységek, a kulturális és sporttevékenységek, az élelmiszeripari, és élelmiszer-kiskereskedelmi, valamint a műszaki fejlesztési tevékenységek körében. Rövid vita után a képviselők ugyancsak elfogadták az állami vagyon utáni részesedés emeléséről szóló törvényjavaslatot. Több képviselő ugyan kifogásolta, hogy az egész rendszer igazságtalan, elősorban a nyereséges cégeket sújtja a növekvő elvonás. Rabár Ferenc azonban hangsúlyozta, hogy átmeneti intézkedésről van szó, a jövőben felülvizsgálják az egész rendszert és valószínűleg alapvetően módosítani fogják. Az elfogadott törvénynek megfelelően az állami vagyon utáni osztalék mértéke 18 százalékról 25 százalékra emelkedik. (folyt. köv.) 1990. július 11., szerda 19:15
Vissza »

	Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Szerdai ülésnap (3. rész)
Nem született döntés a családi pótlékról szóló törvény módosításáról. A kormány javaslata szerint az áremelkedések ellensúlyozására a családi pótlékot emelni kívánták, mégpedig gyermekenként havonta 100 forinttal. A képviselők jelentős része úgy vélekedett ennél lényegesen nagyobb kompenzációra lenne szükség. Többen úgy fogalmaztak az egész rendszer igazságtalan, azt meg kell változtatni. Mécs Imre (SZDSZ) képviselő több javaslatot is megfogalmazott. Ezek közül a Parlament Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottsága azzal értett egyet, hogy a családi pótlék emeléséről a Parlament a gyermeknevelési költségek alakulását figyelembe véve évente legalább kétszer, a költségvetési törvény elfogadásakor, illetve módosításakor döntsön. Rabár Ferenc pénzügyminiszter hangsúlyozta, a kormánynak jelen pillanatban csak arra van lehetősége, hogy ilyen kismértékben csökkentse a családosok terheit. A szociálpolitikai kérdések megoldása szerteágazó feladat, erre csak hosszabb távon vállalkozhat a kormány. Ígéretet tett azonban arra, hogy rövid időn belül felülvizsgálják a több gyermeket nevelő családok támogatási rendszerét, s javaslatot dolgoznak ki igazságosabb megoldásra. A döntést azonban a szerdai ülésen elhalasztották, mivel Mécs Imre módosító javaslatról az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságnak is állást kell foglalnia. Ebben a kérdésben a Parlament leghamarabb a jövő héten fog dönteni. Az azonban nem kétséges, hogy a családi pótlék gyermekenként havonta, legalább 100 forinttal emelkedni fog, s mivel az intézkedés bevezetésének határideje augusztus 1-je, így a képviselőknek még van idejük a döntés meghozatalára. A családi pótlék mellett a nyugdíjak is emelkedni fognak, ez az intézkedés azonban a kormány hatáskörébe tartozik. A társadalombiztosítási alapból a kormány az 5000 forint alatti nyugdíjakat szintén augusztus 1-jével havi 300 forinttal megemeli. (folyt.köv.) 1990. július 11., szerda 19:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Szerdai ülésnap (4. rész)
A képviselők ezután az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításának részletes vitájával folytatták munkájukat. A törvényjavaslat azt szorgalmazza, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat a Minisztertanács kijelölt tagja felügyelje. E törvénymódosító javaslathoz nyújtott be módosító indítványt Kiss György (MDF). Ebben azt javasolja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletét a honvédelmi miniszter, illetve a kijelölt tárca nélküli miniszter lássa el. A módosító javaslatot a Nemzetbiztonsági Bizottság, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság, és az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság egyaránt támogatta, és Balsai István igazságügyminiszter is egyetértett a módosító javaslat elfogadásával. Az Önkormányzati, Közigazgatási és Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság kisebbségi véleményét Kóródi Mária (SZDSZ) ismertette. Ebben kifejtette, hogy sem a törvény, sem az ahhoz kapcsolódó módosító javaslat elfogadását nem támogatják. Nem tudják elfogadni, hogy a miniszterelnök sokrétű elfoglaltsága lehetetlenné teszi e tevékenységek felügyeletét. A közjogi felelősség nem feltételezi a felügyelet személyes gyakorlását, de a kisebbségi vélemény szerint lényeges, hogy a miniszterelnök garanciát vállaljon. A képviselők - a már elfogadott módosító javaslattal együtt - 192 támogató, 87 elutasító szavazattal, 4 tartózkodás mellett határoztak a törvényerejű rendelet módosításáról. Az ülés berekesztését megelőzően Antall József miniszterelnök tájékoztatta a Tisztelt Ház tagjait: kedden 9 órakor a Szovjetunióban leállították a kőolajszállításokat Magyarországra. A kormány még kedden több alkalommal felvilágosítást kért ennek okáról, ám választ nem kapott. Szerdán azonban délelőtt 11 órakor - ugyancsak előzetes bejelentés nélkül - megindult a kőolajszállítás. A kormány érdeklődésére a szovjet fél válasza: műszaki okokból, karbantartás miatt állt le a szállítás. A helyzet tisztázására küldöttség indult a Szovjetunióba. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka hétfőn 10 órakor folytatja munkáját. (MTI) 1990. július 11., szerda 19:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »