|
|
|
|
SZKP - szerda délelőtt (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. július 11. szerda (MTI-tud.) - Határozatok
megvitatásával és elfogadásával folytatta munkáját szerdán az SZKP
XXVIII. kongresszusa.
Először elfogadták a párt vagyonáról és költségvetéséről szóló dokumentumot, majd a szerkesztő bizottság nevében Vlagyimir Ivasko azt javasolta, hogy ne fogadjanak el külön határozatot a pártnak a politikai pártokhoz, társadalmi szervezetekhez fűződő viszonyáról, hiszen ezzel a témával bőségesen és világosan foglalkozik a kongresszus határozata és a programnyilatkozat is.
,,Az SZKP politikája a gazdasági reform megvalósításában és a piaci viszonyokra való áttérésben,, a címe annak a határozatnak, amelyet Nyikolaj Rizskov kormányfő terjesztett elő. Már a cím körül is vita bontakozott ki, de végül többségi határozattal maradtak a Rizskov által javasoltnál. A határozatot egészében elfogadta a kongresszus, majd hozzáfogtak a pontonkénti megvitatáshoz.
A kongresszus legkonzervatívabb platformját képviselő leningrádi ,,Kezdeményező Kongresszus,, egyik képviselője fontosnak tartotta tisztázni, hogy a társadalmi tulajdon elsődlegessége és a munka szerinti elosztás elve a meghatározó-e, vagy pedig a privatizáció, a klasszikus kapitalizmus alapján térnek-e át a piacra? Az előterjesztést bírálta azért, mert az harc helyett ,,legalizálja az árnyékgazdaságot,,. Javasolta, hogy a témáról rendezzenek pártvitát, sőt, felajánlotta, hogy platformjának képviselői tévévitát folytatnak Abalkin, Bunyics, Satalin közgazdászokkal, de örömmel fogadnák Rizskov részvételét is a vitában.
Vlagyimir Liszenko a Demokratikus Platform nevében - eltérve a napirendtől - azt indítványozta, hogy a kongresszus vállaljon szolidaritást a szerdán sztrájkoló bányászokkal és támogassák a kormány lemondására vonatkozó követelésüket. Liszenko sürgette, hogy a távozó kormány helyén alakítsanak demokratikus koalíciós kormányt. Javaslatáról nem szavaztak, mondván, hogy a kormány lemondása nem a kongresszus, hanem a Legfelsőbb Tanács illetékességébe tartozik. (Liszenko egyébként nem azt javasolta, hogy döntsenek a kormány lemondásáról, csak azt, hogy támogassák az erről szóló követelést.) Kérdőre vonták Liszenkót: ki bízta őt meg, hogy a bányászok nevében beszéljen? Márpedig Liszenko nem mondotta volt, hogy ő a bányászok nevében beszél, hanem csak azt javasolta, hogy vállaljanak a sztrájkoló bányászokkal szolidarítást. (folyt.)
1990. július 11., szerda 16:30
|
Vissza »
|
|
SZKP - szerda délelőtt (2. rész)
|
Gorbacsov arról tájékoztatta a küldötteket, hogy szó sincs általános sztrájkról. - Sok bányaüzemben dolgoznak, másutt pedig nem sztrájkkal, hanem valamilyen más módon adnak hangot elégedetlenségüknek a munkások.
Anatolij Lukjanov bányászküldötteknek a kongresszusi elnökséghez eljuttatott levelét olvasta fel, amelynek írói a politikai destabilizáció eszközeként marasztalták el a munkabeszüntetési akciót. Lukjanov azt is bejelentette, hogy Liszenko nem az egész Demokratikus Platform nevében beszélt.
A szünet előtt egy másik közjáték érzékeltette a kongresszus hangulatának feszültségét: Mutalibov azerbajdzsáni pártvezető elnökölt délelőtt, s az elnöki ténykedését ért sorozatos megjegyzésekre reagálva sértődötten bejelentette, hogy nem vállalja tovább az elnökséget. Rizskov - éppen ő volt még a szónoki emelvényen - ekkor haragosan fordult a küldöttekhez, s az elégedetlenkedőknek ezt mondta: menne ki az elnöki pulpitusra közülük bárki, s ott mutassa meg, mit tud. Végül Gorbacsov maradásra bírta Mutalibovot.
A főtitkárhelyettesi tisztségre való jelölések előtt (Szerk.: erről lsd részletes jelentésünket) Gorbacsovnak sikerült néhány derűs másodpercet teremtenie a kongresszuson. Bejelentette, hogy az egyik küldöttnek kedden kisfia született. Erről a boldog apa is csak a kongresszusi palotában kapott hírt. A teremben támadt élénkség hatására Gorbacsov mosolyogva tette fel a kérdést: - Nyissunk-e vitát arról, hogy mi legyen az újszülött neve? +++
1990. július 11., szerda 16:49
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|