|
|
|
|
Az MHSZ ügye a Honvédelmi Bizottság előtt (1.rész)
|
1990. július 11., szerda - Súlyos pénzügyi, jogi,
katonapolitikai és nem utolsó sorban erkölcsi kérdésekkel találta
szemben magát az Országyűlés Honvédelmi Bizottsága szerdai ülésén,
amikor a bomló félben lévő Magyar Honvédelmi Szövetség sorsáról
tájékozódott. Az állami felügyelet alatt névleg még tovább
funkcionáló MHSZ vagyoni, szervezeti feldarabolásának elvileg
októberre kellene befejeződnie a Honvédelmi Minisztérium segédlete
mellett, ám a honvédelmi bizottság ülésén máris nyilvánvalóvá vált,
hogy egy életképes MHSZ-jogutódrendszer kimunkálása még hónapokig
elhúzódhat.
A legelső probléma, amely a félkatonai honvédelmi szövetség ,,visszatársadalmasítása,, során felmerül - a Honvédelmi Bizottság is elsőként ezzel szembesült -, mi legyen a mintegy 10 milliárdra becsült, többnyire naturáliákban megtestesülő vagyon további sorsa. A jelenlegi helyzet szerint az MHSZ vagyonának mintegy 40 százaléka tekinthető társadalmi tulajdonnak, amelyről - elméletileg - sem a kormány, sem a feldarabolást ,,vezénylő,, miniszteri biztos nem jogosult dönteni.
A gyakorlatban a kormányzati kontroll mégis érvényesülhet az osztozkodás során, mivel az állami felügyelet biztosította jogánál fogva a honvédelmi tárca vezetőjének lehetősége van az MHSZ egyes vezető tisztviselőinek kijelölésére. Így a társadalmi tulajdon sorsáról dönteni jogosult MHSZ vezetésben is érvényesülhet az ellenőrzés. A szövetség vagyonának fennmaradó része állami tulajdon alá tartozik. Az elosztásnál sok gondot okoz, hogy a tulajdonformák keveredése miatt gyakori az egyes objektumok hasznosítása körüli huzavona. Az igazi gondot azonban a vagyonosztás kritériumai okozzák. Általában az az elv érvényesül, hogy az kapjon ,,vagyont,,, aki a felbomló MHSZ valamilyen továbbra is hasznos tevékenységét magára vállalja.
Ez azonban felveti az MHSZ-utódlás legnehezebb kérdését: az európai békerend irányába tekintő fiatal magyar demokráciának szüksége van-e, illetve milyen mértékben és mely feladatok ellátásában van szüksége a magyar ifjúság tömeges honvédelmi felkészítésére, elő-, illetve utóképzésére. Az igazi dilemmát a honvédelmi bizottság ülésén is ezek az egyelőre kiforratlan alapkérdések okozták. (folyt.köv.)
1990. július 11., szerda 15:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|