|
|
|
|
Vatra-tüntetések: "Semmi előjogot a magyaroknak"
|
------------------------------------------------
München, 1990. július 10. (SZER, Késő esti világhíradó) - A Vatra Romaneasca mozgalom, amelyet a Reuter legutóbbi jelentése jobboldali nacionalista szervezetnek jellemzett, tegnap tüntetést rendezett Bukarestben, valamint néhány erdélyi városban - így Kolozsváron, Nagyváradon és másutt.
A jelentések szerint csak igen kevesen vettek részt az akciókban, amelyek célja az volt, hogy tiltakozzanak a románaiai magyar anyanyelvi oktatás ellen. A már ismert jelszavuk az volt, hogy "semmi előjogot a magyaroknak" - mintha az anyanyelvi oktatás előjog volna.
Továbbá azt hangoztatták: Erdély román föld - noha Erdély állami hovatartozását a magyar kisebbség nem vitatja. Hallgassák meg erről szóló interjúnkat, amelyet Szamosi Károly készített:
- Stúdiónk vendége a Román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetőségi tagja, Ilie Promanescu (?), aki egyúttal a párt lapjának, a Dreptateanak a főszerkesztője. Ő is itt, Münchenben szerzett tudomást a románaiai tüntetésekről. Mi a véleménye róluk?
- Ami az első pillanatban meglepett - és biztos hogy nemcsak engem - az az, hogy e spontánnak beállított tüntetések egyszerre zajlottak az ország több pontján. Nyilvánvaló, hogy napokkal ezelőtt megszervezték őket.
Számomra világos, hogy ezeknek az akcióknak az a céljuk, hogy ismét ellenségeskedést szítsanak a románok és a magyarok között, hogy ismét szembeállítsák egymással a két nemzetet. Az "oszd meg és uralkodj " - politikát kezdettől fogva gyakorolja a jelenlegi rendszer: elég emlékeztetnem a márciusi marosvásárhelyi, és a júniusi bukaresti véres összetűzésekre.
Ez utóbbin nem két nép, hanem két társadalmi réteg került szembe egymással: az értelmiség, valamint az úgynevezett bányászok. (folyt.)
1990. július 10., kedd
|
Vissza »
|
|
- A Vatra tüntetéséről - 1. folyt.
|
- Több helyen - a jelszavakból ítélve - a tüntetők követelték, hogy szűnjenek meg a magyarok által élvezett privilégiumok, előnyök; állást foglaltak a magyar szeparatista törekvések ellen. Hogyan értékeli Ön a követeléseket?
- Nem tudok a magyar nemzetiség szeparatista törekvéséről, vagy politikájáról. Rég elmúltak azok a háború előtti idők, amikor a revizionizmus zászlai lengedeztek. Ami az előnyöket illeti: nem hiszem, hogy ilyenekről egyáltalán beszélni lehet. Furcsa, sőt valósággal felháborító, hogy amint a magyar kisebbség nemzetközileg elismert jogokat kér, ezt úgy értelmezik, hogy előjogokra vágyik. Nem értem, hogyan lehet különleges előjognak tartani azt, hogy a magyarok anyanyelvükön tanuljanak az iskolában - ráadásul egy olyan országban és egy olyan országrészben, amelyen az első világhároú előtt a románok is saját iskoláikért harcoltak.
- Ön a Román Nemzeti Parasztpárt vezetőségi tagja. Kérem, fogalmazza meg pártjának álláspontját a nemzetiségi kérddéssel kapcsolatban.
- A Román Nemzeti Parasztpárt kifejtette erről nézetét - a Petre Roman kormányfő által előadott programnyilatkozatra reagálva.
Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a román közvéleményt foglalkoztató kérdések közül az egyik legfontosabb a kisebbségek problémája, melyről nem is esett említés a programnyilatkozatban.
Az új kormány tehát már a kezdet-kezdetén elmulasztotta besorolni a feladatai közé a kisebbségek problémájának megoldását.
Pártom úgy tartja, hogy mind a többségi nemzetnek, mind pedig a nemzetiségi kisebbségnek jogos az az elvárása, hogy a kormány állást foglaljon e kényes kérdésben.
A kisebbségek helyzetében - és általában az emberi jogok biztosításával kapcsolatban - a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt fenntartások nélkül elismeri az ENSZ emberi jogok charta-jában és a helsinki egyezményben foglalt elveket, valamint a demokratikus országokban folytatott gyakorlatot. +++
1990. július 10., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|