Rendszerváltás és az MTI

	A ,,Jelentések az alagútból,,sorozat újabb kötete (2. rész)
Külkapcsolataink egyik legnagyobb problémájának értékeli a Pénzügykutató Rt. tanulmánya a fizetési mérleg kiugróan magas hiányát. Mint ismeretes, a konvertibilis valutában vezetett folyó fizetési mérleg hiánya 1989-ben mintegy 1,4 milliárd dollárt tett ki, ami két és félszerese volt a Nemzetközi Valutaalap által is elfogadottt 1989. évi előirányzatnak, és majdnem kétszerese az előző évinek. A konvertibilis valutatartalékok a legutóbbi öt év átlagához képest tavaly a mélypontra zuhantak, és elmúlt évvégi állományukkal csupán mintegy 4 hónap importját lehetett volna finanszírozni. 1990. első negyedévében a fizetési mérleg egyenlege ugyan jóval kedvezőbben alakult a tavalyinál, ez a fordulat azonban alapvetően a lakossági devizaellátás gyakorlati felfüggesztése révén volt elérhető. A tanulmány megállapítása szerint a transzferábilis rubelben vezetett fizetési mérleg 1,3 milliárd rubeles aktívuma olyan hitelnyújtást jelent Magyarország részéről, amelynél tisztázatlan maradt, hogy mikor és milyen feltételekkel törlesztik. Emellett ez az aktívum a forintinfláció egyik életben tartója is. Transzferábilis rubelelszámolású kereskedelmi kapcsolatainkban az is bebizonyosodott, hogy összeomlott a KGST-együttműködés hagyományosnak tekinthető alapképlete: azaz, hogy magyar feldolgozó ipari termékekért energiahordozót hoztunk az országba. Bár a KGST piacokra mintegy 6 százalékkal kevesebbet exportáltunk az előzőekhez képest, 1989-ben ez mégsem volt elég ahhoz, hogy ellentételezze az ezekről a piacokról érkező import mégnagyobb arányú csökkenését. A belgazdasági kapcsolatok egyensúlyának bomlását a Pénzügykutató Rt. tanulmánya három szembetünő okra vezeti vissza; nevezetesen a fedezetlen fizetési megbízások, azaz a sorbanállások összege 1990. áprilisára mintegy 200 milliárd forintra duzzadt; tavaly az év végére 55 milliárd forintra rugott a költségvetés hiánya; az elmúlt évi két számjegyű infláció tendenciája folytatódik, és tovább erősödnek az inflációs várakozások. A tanulmány az elmúlt év legnagyobb pozitívumának tartja, hogy beindult a privatizáció, és így a tavalyi év a ,,fordulat éve,, lett. Emellett megindult a tulajdonreform, és a vállalatok átalakulása, a privatizáció döntő kérdésévé vált a hatalomgyakorlás előkészítésének, a választásokra való felkészülésnek. A privatizáció azonban nem volt lényeges hatással a gazdasági folyamatokra. A privatizációs elképzelések legfőbb eredménye az állami vagyonvédelem intézményes kiépítése, a vállalati kezdeményezésű átalakulások ellenőrzése volt. (folyt.köv.) 1990. július 10., kedd 17:29
Vissza » Folytatásokkal »