|
|
|
|
Dublini csúcs - vége (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Dublin, 1990. június 26. kedd (MTI-TUD) - A Szovjetuniónak
nyújtandó támogatás melletti egyértelmű elvi állásfoglalással és
annak óvatos gyakorlati megközelítésével, a Tizenkettek gazdasági és
pénzügyi uniójának, illetve politikai uniójának kialakítására
szolgáló párhuzamos kormányközi értekezletek decemberre történt
összehívásával. és a tartalmukkal kapcsolatos különböző
megközelítések nyílt kifejtésével kedden véget ért az Európai
Közösséghez tartozó tizenkét ország állam- és kormányfőinek dublini
csúcsértekezlete - a második az ír elnökség félévében.
A tanácskozás munkájáról kiadott dokumentumok 35 oldalon sorolják fel a közösség elmúlt félévi tevékenységének különböző eredményeit, illetve a politikai egyeztető mechanizmusa keretében kidolgozott állásfoglalásokat. Ezek közül a legnagyobb érdeklődéssel várt, Dél-Afrikával kapcsolatos nyilatkozat egyelőre nem ígéri ugyan a szankciók azonnali feloldását, ám a későbbiekre vonatkozólag kilátásba helyezi fokozatos feloldásukat, amint egyértelművé válik, hogy a De Klerk-kormány által kezdeményezett változások az apartheid rendszer lebontása irányában visszafordíthatatlanok. A Tizenkettek üdvözlik a közép- és kelet-európai változásokat, támogatásukról biztosítják a helsinki folyamatot, egy külön nyilatkozatban pedig élesen elítélik az antiszemitizmust és az idegengyűlöletet. Ezek a jelenségek legutóbb felerősödtek a közösség országaiban. Egy másik nyilatkozatban erőteljesen állást foglalnak a természeti környezet, így a braziliai esőerdők megőrzése mellett.
A Szovjetuniónak szóló támogatással kapcsolatos passzus határozottan leszögezi: a Tizenkettek nagy fontosságot tulajdonítanak a Gorbacsov elnök által kezdeményezett gazdasági és politikai reform sikerének. Az Európai Tanács - ez a csúcsértekezleti fórum hivatalos elnevezése a közösségekben - kifejezésre juttatta: támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió a demokrácia és a piacgazdaság irányában történő haladás érdekében tesz. A záróközlemény ismerteti az erre választott módszert. (folyt.)
1990. június 26., kedd 17:59
|
Vissza »
|
|
Dublini csúcs - vége (2.rész)
|
E szerint az állam és kormányfők felkérték az Európai Közösség bizottságát, hogy a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az OECD-vel és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kinevezett elnökével való, szükség szerinti összehangolás nyomán konzultáljon a szovjet kormánnyal, és ennek alapján készítsen elő sürgősen javaslatokat a rövid távú hitelekre és a strukturális reformra vonatkozó hosszú távú támogatásról egyaránt.
Ebben az összefüggésben fogja megvizsgálni az Európai Közösség bizottsága azt a holland javaslatot, amely egy európai energiaközösség megteremtésére irányul a Szovjetunió és a közép-kelet-európai országok bekapcsolásával. A bizottság javaslatait a miniszteri tanács elé fogja terjeszteni. Dátumot erre vonatkozólag nem tartalmaz a közlemény, de a sajtóértekezleteken októbert emlegettek.
A Szovjetunióval kapcsolatos paragrafus kompromisszum azok között, akik - mint Kohl bonni kancellár, Mitterrand francia elnök és több más ország vezetői - sürgős segítséget szorgalmaztak, illetve a ,,fontolva haladók,, között, akik a támogatást a tényleges reformpolitika irányába tett lépésektől és a nagy nyugati pénzügyi intézmények véleményétől teszik függővé, élükön Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel. Ahogy Thatcher asszony fogalmazott a csúcsot követő sajtóértekezletén, támogatást kell nyújtani a reformhoz, de ehhez reform is szükséges, amit támogatni lehet.
Charles Haughey ír kormányfő, a közösség e félévi elnöke úgy vélekedett, hogy az állásfoglalás eléggé egyértelmű jelzést küld a houstoni csúcsértekezlet számára, amelyen az Európai Közösség négy országának vezetői és a közösség bizottságának elnöke mellett az Egyesült Államok, Japán és Kanada állam- és kormányfői tanácskoznak majd júliusban. Jacques Delors, a közösség bizottságának elnöke azt is leszögezte, hogy a Tizenkettek akkor is folytatják ez irányú erőfeszítésüket, ha Houstonban nem születnék döntés.
A kelet-nyugati kapcsolatokkal összefüggő másik állásfoglalásukban a Tizenkettek üdvözölték a közép- és kelet-európai országokban a pluralista demokrácia, a törvény uralma, az emberi jogok tiszteletben tartása, a piacgazdaság irányában tett lépéseket, a szabad választások megtartását. Az elfogadott szöveg semmiféle utalást nem tartalmaz a romániai eseményekre. (folyt.)
1990. június 26., kedd 18:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Dublini csúcs - vége (3.rész)
|
Az európai biztonsági és együttműködési értekezletről szólva a közösségek támogatásáról biztosítják ezt a folyamatot, állást foglalnak az állam- és kormányfők és a külügyminiszterek rendszeres találkozói és egy kis adminisztratív titkárság felállítása, valamint gyakori utótalálkozók mellett, és utalnak arra, hogy a csúcsértekezletnek hozzá kellene járulnia a konfliktusok és viták elkerülésére szolgáló mechanizmusok megteremtéséhez.
Ami a dublini csúcsértekezlet két fontos belső döntését, a gazdasági és pénzügyi unió, illetve a politikai unió előkészítésére szolgáló kormányközi értekezletek összehívását illeti, ez a döntés nem oszlatta el a tartalmukra vonatkozó nézeteltéréseket Nagy-Britannia és partnerei között. Egyes részleteket illetően több ország is egyetért a Margaret Thatcher által erőteljesen hangoztatott fenntartásokkal.
Nagy-Britannia csak a Major-javaslatban kifejtett lépésig, vagyis egy, a többiekkel párhuzamosan létező európai pénz megteremtéséig hajlandó elmenni. Thatcher asszony kedden is elfogadhatatlannak nevezte az európai gazdasági és pénzügyekben senkinek sem felelős bankárok döntéseit, amikor ezek az ügyek a nemzeti parlamentekre tartoznak. A politikai unióról tárgyaló kormányközi értekezleten Margaret Thatcher szerint csak a meglévő közösségi intézmények javítása lehet a téma, míg a partnerek ennél sokkal messzebbmenő intézkedéseket tartanak kívánatosnak a közösségi döntéshozó fórumok és ugyanakkor a demokratikus ellenőrzést gyakorló Európai Parlament szerepének növelésével.
Ám mivel ez csak a kormányközi értekezleten lesz eldöntendő kérdés, a tanácskozások összehívásáról megszülethetett a határozat. A Tizenkettek hangot adtak abbeli óhajuknak is, hogy a kidolgozandó megállapodásokat 1992 vége előtt ratifikálni lehessen. Tehát viszonylag gyors munkára lesz szükség. Az értekezletek közelebbi időpontjával kapcsolatos hosszadalmas és több fordulatot hozó egyeztetés után végül abban maradtak a Tizenkettek, hogy a gazdasági és pénzügyi unióval kapcsolatos kormányközi tanácskozást december 13-án, a politikai unióval kapcsolatosat december 14-én kezdik meg, és a következő napon, december 15-én ül össze a július elsején kezdődő olasz elnökség félévét záró közösségi csúcsértekezlet.+++
1990. június 26., kedd 18:11
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|