Rendszerváltás és az MTI

	A ,,Jelentések az alagútból,, sorozat újabb kötete (1. rész)
1990. július 10. kedd - A magyar gazdaság vonata az elmúlt évben nem siklott ki - bár ez is megtörténhetett volna -, de beljebb került az alagútba, ahol még nagyobb a sötétség és ahova a reménysugár legfeljebb a politikai változások révén érkezett - olvasható a Pénzügykutató Rt. ,,Jelentések az alagútból,, című sorozatának újabb kötetében, amelyet kedden mutattak be a részvénytársaság képviselői az újságíróknak. Mint elmondták, kötetük az 1989-es hosszú esztendőt elemzi. Ez azt jelenti, hogy a független kutatók tanulmányukban az elmúlt év gazdasági folymatait a Németh-kormány 1988. novemberi hivatalbalépésétől az ez évi tavaszi választásokig követték nyomon. Mint a kötetből kiderül, a magyar gazdaság évek óta nem mutat számottevő növekedést. A GDP (bruttó hazai termék) 1989-ben csak 15 százalékkal haladta meg az 1980 évi szintet, 1988-ban és 1989-ben stagnált. A havi adatok alapján az elmúlt esztendő második felétől kezdődően az ipar termelésében, továbbá annak bel- és külföldi értékesítésében határozott viszaesést jelző görbék rajzolódnak ki. A növekedés motorjának tekinthető beruházások három éve csökkenő tendenciát mutatnak. 1987. óta egyetlen évben sem tudták elérni - összehasonlító árakon számítva - az előző évi szintet. A jelzett recesszióra utaló folyamatokban többféle tényező is szerepet játszik, gazdasági és politikai természetűek egyaránt. Ezek részben a piacok beszükülésére és a vállalatok rugalmas alkalmazkodásának hiányáára vezethetők vissza. A gazdálkodás korábbi gazdasági és politikai tartópillérei az elmúlt évben megroppantak, az elbizonytalanodás, a várakozás és a kivárás, valamint az, hogy az újonnan beinduló folyamatoknak még nem érzékelhetők az eredményei; együttesen okozhatták azt, hogy a gazdaság a hanyatlás jegyeit hordja magán napjainkban is. A termelés visszaesése az elmúlt évi készletezési tendenciákban is nyomon követhető, hiszen a vásárolt készletek lassú növekedése mellett az iparban felgyorsult a saját termékek készleteinek növekedése is. Emellett a gazdaság egészében nem képződik fedezet a működő állóeszközök pótlására. (folyt.köv.) 1990. július 10., kedd 17:27
Vissza »

	A ,,Jelentések az alagútból,,sorozat újabb kötete (2. rész)
Külkapcsolataink egyik legnagyobb problémájának értékeli a Pénzügykutató Rt. tanulmánya a fizetési mérleg kiugróan magas hiányát. Mint ismeretes, a konvertibilis valutában vezetett folyó fizetési mérleg hiánya 1989-ben mintegy 1,4 milliárd dollárt tett ki, ami két és félszerese volt a Nemzetközi Valutaalap által is elfogadottt 1989. évi előirányzatnak, és majdnem kétszerese az előző évinek. A konvertibilis valutatartalékok a legutóbbi öt év átlagához képest tavaly a mélypontra zuhantak, és elmúlt évvégi állományukkal csupán mintegy 4 hónap importját lehetett volna finanszírozni. 1990. első negyedévében a fizetési mérleg egyenlege ugyan jóval kedvezőbben alakult a tavalyinál, ez a fordulat azonban alapvetően a lakossági devizaellátás gyakorlati felfüggesztése révén volt elérhető. A tanulmány megállapítása szerint a transzferábilis rubelben vezetett fizetési mérleg 1,3 milliárd rubeles aktívuma olyan hitelnyújtást jelent Magyarország részéről, amelynél tisztázatlan maradt, hogy mikor és milyen feltételekkel törlesztik. Emellett ez az aktívum a forintinfláció egyik életben tartója is. Transzferábilis rubelelszámolású kereskedelmi kapcsolatainkban az is bebizonyosodott, hogy összeomlott a KGST-együttműködés hagyományosnak tekinthető alapképlete: azaz, hogy magyar feldolgozó ipari termékekért energiahordozót hoztunk az országba. Bár a KGST piacokra mintegy 6 százalékkal kevesebbet exportáltunk az előzőekhez képest, 1989-ben ez mégsem volt elég ahhoz, hogy ellentételezze az ezekről a piacokról érkező import mégnagyobb arányú csökkenését. A belgazdasági kapcsolatok egyensúlyának bomlását a Pénzügykutató Rt. tanulmánya három szembetünő okra vezeti vissza; nevezetesen a fedezetlen fizetési megbízások, azaz a sorbanállások összege 1990. áprilisára mintegy 200 milliárd forintra duzzadt; tavaly az év végére 55 milliárd forintra rugott a költségvetés hiánya; az elmúlt évi két számjegyű infláció tendenciája folytatódik, és tovább erősödnek az inflációs várakozások. A tanulmány az elmúlt év legnagyobb pozitívumának tartja, hogy beindult a privatizáció, és így a tavalyi év a ,,fordulat éve,, lett. Emellett megindult a tulajdonreform, és a vállalatok átalakulása, a privatizáció döntő kérdésévé vált a hatalomgyakorlás előkészítésének, a választásokra való felkészülésnek. A privatizáció azonban nem volt lényeges hatással a gazdasági folyamatokra. A privatizációs elképzelések legfőbb eredménye az állami vagyonvédelem intézményes kiépítése, a vállalati kezdeményezésű átalakulások ellenőrzése volt. (folyt.köv.) 1990. július 10., kedd 17:29
Vissza »

	A ,,Jelentések az alagútból,, sorozat újabb kötete (3. rész)
Mint a tanulmány hangsúlyozza, minden bizonnyal ez volt az állampárt keretei között megvalósítható reformnak a maximuma. Nem kétséges azonban, hogy az elért állapotot a gazdasági rendszerváltás programjában meg lehet és meg is kell haladni. A Pénzügykutató munkatársai az elmúlt év pozitivumának tartják azt is, hogy a magyar gazdaság képes volt ,,rámozdulni,, a konvertibilis piacokra, és a dollárelszámolású külkereskedelmi mérlegben több mint 500 millió dolláros aktívumot ért el. Mint a szakértők hangsúlyozták, az idei év is számos bizonytalanságot hordoz magában. Így előre beláthatatlan következménnyel járhat az, hogy a szovjet és a többi KGST-partner bármikor felbonthatja az elmúlt évben kötött szerződéseket. A fejlett tőkés országok támogatása sem tisztázott, és a magyar társadalom reagálása sem kiszámítható egyes kormányzat intézkedésekre, például a veszteséges vállalatok tömeges felszámolására. A szakértők kifejtették továbbá, hogy illuziónak tartják a kormány azon állításait, miszerint a forint konvertibilitása rövid időn belül elérhető, az életszínvonal a közeljövőben javítható, és az infláció is leszorítható egyszámjegyűre két-három éven belül. Hangsúlyozták továbbá, hogy illuziónak tartják a kormány privatizációról valott nézeteit is. A kormány azt állítja, hogy három-négy éven belül az orzság vagyonának mintegy 50 százaléka magánkézbe adható. Ennek részletes progrmja azonban nincs kidolgozva. A Pézügykutató Rt. - a szakértők elmondása szerint - a jövőben is független műhelyként fog dolgozni. Megbízás esetén a kormányzat számára is végez elemzéseket, ajánlásokat, azonban mindvégig független kíván maradni a politikai pártoktól, csoportosulásoktól. Az új Országgyűlés munkáját segítendő a Pénzügykutató Rt. a ,,Jelentések az alagútból,, három kötetét megküldi minden parlamenti képviselőnek. A részvénytársaság tervei között szerepel, hogy a kormányzat első száz napja után összegzést készít erről az időszakról is. (MTI) 1990. július 10., kedd 17:32
Vissza »