 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Iroda felhívása
"Az
Országgyűlés 1990. július 29-ére, vasárnapra népszavazást rendelt el
az alábbi kérdésben:
,,Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon
válasszák meg?,,
(Igenlő válasszal elutasítja, nemleges válasszal megerősíti..."
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar sajtószabadság
"Csurka István
nyilatkozik a Népszabadságban, a sajtóprivatizációs bizottság elnöke
a 168 órában - abban a rádiós hetilapban, amelyről Csurka egyébként
kijelentette, hogy több interjút újságíróinak nem ad, mert
elfogultnak tartja. A televízió heti politikai összefoglalójában az
MDF-hez közel álló főszerkesztő hevesen kikel az újságírók
függetlensége és szabadsága ellen, mivel ez - ahogy ő mondja: "nem
létezik". "
|
|
|
|
|
|
 |
- Interjú a KDNP vezetőivel - 9. folyt.
|
És nem volt véletlen az, hogy akár a pártállam szemében, akár
még azt megelőzően a Rákosi-diktatúra szemében ez tűnt az elsődleges
ellenzéknek, az elsődleges ellenfélnek, mert ez törte meg azt az
ideológiai egyeduralmat, amelynek következménye volt végeredményben,
hogy ez az ország erkölcsileg és gazdaságilag elszegényedett.
- A parlamentben, a bizottságokban, a sajtóban úgy tűnik, a
Kereszténydemokrata Néppárt meglehetősen keveset szerepel - a többi
párthoz képest legalábbis. Ez valóban valamiféle passzivitást
jelent, vagy csak szerénységet? Egyáltalán: megbeszélt, előre
elhatározott dologról van szó, vagy csak véletlenről? Dr. Pálos
Miklós, aki parlamenti képviselő is, mit gondol erről?
- Kétségkívül van nekünk is azért nagy politikusunk - és itt
most úgy tűnik, hogy egy kicsit ellentmondásba kerültem az elején
mondottakkal, hogy nincs egy markáns politikusa a pártnak. Azért van
-, szóval: alakult közben.
A frakcióvezetőnk egy kiváló képességű ember, és az az érzésem,
ha valaki figyelmesen végighallgatja a frakcióvezetők egy-egy
kardinális törvényalkotás során tett nyilatkozatait és azt szakmai
szempontból értékeli, akkor nem vagyok benne biztos, hogy nem-e a mi
lassú beszédű, megfontolt, bölcs Füzessy Tiborunk mondja a
legokosabb dolgokat, és a nagyhangúak - akik inkább az
artikulációjukkal vetetik észre magukat, mint a mondanivalójuk
tartalmával, azok esetleg egy sokkal felületesebb, jogilag és
politikailag nem egy olyan megalapozott parlamenti szónoklatot
tesznek.
Nagyon-nagyon kérek én mindenkit, hogy jól figyeljen oda a
parlamenti munkára, mert nem mindig az az igazi szónoklat és nem
mindig az a jó, tartalmas mondóka, amit nagy látványosan, nagy
dirrel-dúrral adnak elő - hanem inkább a tartalmát, mint a formáját
figyeljék.
- Giczy György is így látja ezt? (folyt.)
1990. július 9., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|