Rendszerváltás és az MTI

	Kalifórniai interjú Jeszenszky Géza külügyminiszterrel
------------------------------------------------------ Washington, 1990. július 9. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Skorka Anikó következik egy váratlan vendéggel. - Jó estét kívánok kedves hallgatóim, Los Angelesből - beszélgető partnerem: dr. Jeszeszky Géza magyar külügyminiszter, nem hivatalos látogatáson tartózkodik itt. Hogyan jöhet egy külügyminiszter nem hivatalos látogatásra? Nagyon meg voltam lepve azon, hogy semmiféle limuzint nem láttam, nem láttam őröket, semmiféle biztosítást nem láttam. Ön nem fél? - Én egyáltalán nem félek. úgy érzem, hogy nincs is különösebben mitől félnem. Otthon is zavar az, hogy van egyfajta biztonsági kíséret. De én magánemberként jöttem ide - még külügyminiszteri megbízatásom előtt kaptam a meghívást, hogy a Santa Barbara-i egyetem nyári kurzusán vegyek részt, ahol a legutóbbi idők kelet-európai változásai a téma. Ennek egyik tanujaként és résztvevőjeként hívtak meg erre a tanácskozásra. Én úgy gondoltam, hogy ha egy mód van rá, elfogadom ezt - ez lesz két éven belül az első szabadságom. A szabadságomat nem semmittevéssel kívánom tölteni - tehát ez egy tudományos jellegű tanácskozás, és ennek a meghívásnak tettem eleget. - Hadd szólítsam azért Külügyminiszter Úrnak - még akkor is, hogy ha most mint magánember van itt Jeszenszky Géza. Azzal együtt, hogy ez nem hivatalos látogatás, és értesüléseim szerint nem is megy Washingtonba, nem is veszi fel a kapcsolatot a State Departmenttel vagy a Fehér Házzal... - Az hiszem, hogy a hivatalos kapcsolatokra ott van Budapest, és a budapesti amerikai képviselet nagyon alkalmas arra, hogy bármilyen politikai kérdésben eszmét cseréljünk. Most nemrégen adta át megbízólevelét az új amerikai nagykövet - úgyhogy már érdemi beszélgetést is folytattam vele. (folyt.) 1990. július 9., hétfő
Vissza »

	- Interjú Jeszenszky Gézával - 1. folyt.
Azt hiszem, hogy itt Kaliforniában tényleg nem is ez az a színtér, ahol politikai eszmecserékre sort lehet keríteni. A tudományos életben viszont igenis fontos, és tudjuk, hogy az amerikai politika azért igenis hallgat a tanácsadókra - tehát azt hiszem, hogy itt az, hogy - akár itt, vagy pár héttel ezelőtt Stanfordban járva - ismertettem a magyar kérdést, a közép-európai kérdést -, az áttételesen az amerikai politikát is befolyásolhatja. - Külügyminiszter Úr a dél-kaliforniai látogatása során mégis csak talált arra időt - és nem is keveset, mert körülbelül két és fél órát beszélt most egy jelentős magyar kolóniának, és nem tudom hallgatóinkat kell-e emlékeztetnem arra, hogy Dél-Kaliforniában igen konzervatív számítások szerint, körülbelül hetvenezer magyar származású amerikai él. - Hát mondjuk ennyien nem voltak itt, de a hetvenezres tömnegnek a szellemi vezetői - akik egyébként is nagyon nagy figyelemmel követik a magyar bel- és külpolitikát - itt voltak. Most az Ön előadása, és a kérdések között - és hadd legyen akkor ez az első kérdés, ami ide vág - miért tartja fontosnak mint tudós, vagy mint történész, mint diplomáciatörténettel foglalkozó ember, illetve mint magyar külügyminiszter - azt, hogy az amerikai magyarokkal kapcsolatban legyen? És hadd hivatkozzam rögtön egy mondatára. Azt mondotta: a külföldi magyarok tapasztalatai rendkívül fontosak, és az is nagyon fontos, hogy a magyar hagyományokat az elmúlt 45 évben valószínűleg jobban őrizték meg, mint azok, akik Magyarországon maradtak. - Az, hogy én pont itt, a San Fernandó-völgyi református templomba járok és itt előadást tartottam - annak megvannak a magánokai is: hogy egyszerűen a korábbi - 1984-86 közötti - kint-tartózkodásom alatt nagyon sok barátra tettem szert, és ezeknek egy része itt, ebben az egyházban található. (folyt.) 1990. július 9., hétfő
Vissza »

	- Interjú Jeszenszky Gézával - 2. folyt.
Nagyon fontosnak tekintettem akkor is azt, hogy nagyon érdekelt az amerikai magyarság gondolatvilága: nagyon sokat megismertem személyesen is azokból az irányzatokból - egymással is nagyon élesen, sokszor vitázó, szemben álló irányzatokból. Azt hiszem, hogy ugyan soha nem lehet célja az embernek; soha nem hiheti azt, hogy valami teljes egység megteremthető akár otthon, akár külföldön -, de az, hogy alapvető célokban együtt tudjunk érteni és együtt tudjunk működni - ez igenis fontos. És én azt hiszem, hogy az otthoni óriási változásoknak az a következménye is meglesz: hogy előbb megszűnik külföldön élő emigráns lenni - mert most már nem "politikai okokból eltávozott"... A távozásnak ma már nem a politikai ok a döntő eleme, hanem az, hogy ittragadt. - Hadd kérdezzek rögtön ezzel kapcsolatban egy kérdést - amit valószínűleg Önnek fognak szegezni, és most akkor talán el is gondolkodhat ezen, ha még nem gondolkodott -, hogy van-e arról szó - vagy talán kicsit korai ez a kérdés ilyen konkrétan? - hogy az Egyesült Államok elismeri a kettős állampolgárságot: a magyart és az amerikait a magyar emigránsok esetében? - Hát én úgy tudom, hogy elismeri. Annak semmi akadálya az amerikai törvények szerint, hogy valaki amerikai állampolgár és hogy legyen egy más állampolgársága. Az ellen sincs kifogásuk, hogy esetleg a magyar parlamenti választási törvény módosítása esetén ezek szavazzanak otthon valamilyen formában. Annak van akadálya, hogy - mondjuk - politikai szerepet... például, magyar nagykövetünk: az, aki korábban amerikai állampolgársággal is rendelkező személy volt - Hack Péter, ő ezt a posztot nem tölthei be, mint amerikai állampolgár. (folyt.) 1990. július 9., hétfő
Vissza »

	- Interjú Jeszenszky Gézával - 3. folyt.
Azt hiszem, hogy Amerikának - ahogy a múltban sem - ma sincs az ellen kifogása, hogy állampolgárai ragaszkodjanak a régi hazájukhoz, őrizzék a lojalitásukat és megmaradjanak adott esetben magyarnak is - miközben jó amerikaiak. - Hadd hívjam fel Kedves Hallgatóink figyelmét arra, hogy az amerikai-magyar kapcsolatokkal foglalkozó beszélgetés Skorka Anikó és a Magyar Köztársaság külügyminisztere, Jeszenszky Géza között holnapi Világhíradónkban folytatódik. +++ 1990. július 9., hétfő
Vissza »