Rendszerváltás és az MTI

	Albán krónika (2. rész)
1990. február 22. Az ezuttal első alkalommal közzétett közzé hivatalos jelentés szerint Albániában 3 850 foglyot tartanak börtönben. Nyugati források mintegy negyvenezerre becsülik a bebörtönzöttek számát. 1990. március 6. Az albán kormány úgy döntött, hogy az országban legfeljebb tíz évig tölthet be valaki vezető beosztást gazdasági területen, amivel a munkáskollektívák jogainak szélesítését kívánják elérni. 1990. április 17. Az Albán Munkapárt Központi Bizottsága gazdasági intézkedéseket hozott a vállalatok önfinanszírozásának, a dolgozó kollektívák felelősségének növelésére. A KB-ülésen Ramiz Alia első titkár bejelentette, hogy napirenden van a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása a "szuperhatalmakkal", és együttműködést szorgalmazott az Európai Közösségekkel. 1990. május 8. A parlament igazságügyi minisztériumot hozott létre (1965-ben szüntették meg), egyidejűleg visszaállította az ügyvédség intézményét. Megszavazta, hogy az állampolgároknak legyen joguk útlevelet kapni, és enyhítette a büntetőtörvénykönyv egyes tételeit: az államellenes izgatás és propaganda bűncselekménye nem súlytható halálbüntetéssel és a vallási propaganda nem tekinthető államellenes bűncselekménynek. Adil Carnaci kormányfő bejelentette, hogy Albánia csatlakozni kíván az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet munkájához. 1990. június 8. Albánia, amely nem írta alá az Atomsorompó Egyezményt, de kötelezettséget vállalt, hogy minden nukleáris létesítményben engedélyezi a nemzetközi ellenőrzést, megkezdte az első, kutatási célú atomreaktor építését. 1990. június 21. Utazási könnyítéseket jelentenek be: ennek értelmében minden 16 éven felüli albán állampolgár öt évre érvényes útlevelet kaphat. 1990. június 5-29. Az emberi dimenzióval foglalkozó koppenháágai értekezlet az első olyan helsinki utótalálkozó, amelyen jelen van Albánia hivatalos képviselője. 1990. július 2. Mintegy 150 albán a biztonsági erők golyózáporában 11 főként nyugati állam, a legtöbb az NSZK tiranai nagykövetségér e menekült. Négy albán férfi a magyar nagykövetségen kért menedékjogot. A tömeges menekülést tüntetések előzték meg, amelyek oka változatlanul a politikai és gazdasági elnyomás. 1990. július 3. Az ATA albán hírügynökség a menekülés hírét úgy közölte, hogy "3-4000 huligán, köztük visszaeső bűnözők és megtévesztett fiatalok" megpróbáltak behatolni néhány nagykövetségre. (folyt) 1990. július 9., hétfő 15:58
Vissza » Folytatásokkal »