 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Iroda felhívása
"Az
Országgyűlés 1990. július 29-ére, vasárnapra népszavazást rendelt el
az alábbi kérdésben:
,,Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon
válasszák meg?,,
(Igenlő válasszal elutasítja, nemleges válasszal megerősíti..."
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar sajtószabadság
"Csurka István
nyilatkozik a Népszabadságban, a sajtóprivatizációs bizottság elnöke
a 168 órában - abban a rádiós hetilapban, amelyről Csurka egyébként
kijelentette, hogy több interjút újságíróinak nem ad, mert
elfogultnak tartja. A televízió heti politikai összefoglalójában az
MDF-hez közel álló főszerkesztő hevesen kikel az újságírók
függetlensége és szabadsága ellen, mivel ez - ahogy ő mondja: "nem
létezik". "
|
|
|
|
|
|
 |
Folytatta munkáját az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (1.rész)
|
1990. július 9., hétfő - Az Országgyűlés rendkívüli
ülésszaka - július 9-10-ei ülésnapja - hétfőn 300 képviselő
jelenlétében folytatódott. Szabad György megbízott házelnök
ismertette a tárgysorozatot, amely tovább bővült: az Országgyűlés
napirendre tűzte Kiss Róbert (SZDSZ) és Pap János (Fidesz) önálló
indítványát a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer végleges elhagyására
vonatkozó határozati javaslatát. A képviselők elvetették, hogy e
témakört sürgősséggel tárgyalja a Tisztelt Ház. Ugyanakor úgy
döntöttek, hogy sürgősségi indítványként kerüljön a plénum elé az
idei pénzügyi egyensúly javítására tett javaslatok között a családi
pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításával foglalkozó
törvényjavaslat, amelyet a kormány nyújtott be. Ezután újabb
interpellációkat és kérdéseket vettek fel a napirendre.
A tárgysorozat szerint A törvényhozás folytatja a Magyar
Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló, valamint az
önkormányzatokról szóló törvényjavaslat együttes, általános vitáját.
Megtárgyalja az idei pénzügyi egyensúly javítását szolgáló törvény-
és országgyűlési határozattervezeteket. Folytatódik az állam- és
közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet
módosításáról szóló törvényjavaslat vitája. Ugyancsak folytatja a
törvényhozás az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon
kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény
módosításáról szóló tervezet vitáját. A képviselők ezután
megvitatják a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek
költségvetési támogatásának elosztásáról szóló országgyűlési
határozati javaslatot, majd meghallgatják az elektronikus és a
nyomtatott sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság
közbenső jelentését. Az ülés tárgysorozatát interpellációk és
kérdések meghallgatása zárja. (A törvényhozás előtt szereplő
tervezetek sokasága miatt az sem elképzelhetetlen, hogy ezek
tárgyalása szerdára is áthúzódik.) A tárgysorozatot a Parlament
jóváhagyta, így az alkotmány módosításáról és az önkormányzatokról
szóló tervezetek - múlt hétfőn berekesztett - vitájának
folytatásával megkezdődött az érdemi munka. (folyt. köv.)
1990. július 9., hétfő 15:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (2.rész)
|
A két és fél napos plénum napirendjének hét pontjából ezt az
egyet tárgyalták a képviselők egész nap, ám ennek sem jutottak a
végére, a soros elnök rekesztette be a polémiát az ülésnap végén.
Sőt e tárgyban egy komplett önkormányzati
,,ellen-törvényjavaslatot,, készül az SZDSZ beterjeszteni, ily módon
kifejezve elégedetlenségét az eredeti tervezettel szemben. A
kompromisszumra kész kormánypárti képviselők közül többen ezzel
összefüggésben - bár nem a plenáris ülésen - úgy fogalmaztak: nem az
a fontos, ki terjeszteti be a törvényjavaslatot, hanem az, hogy
valóban demokratikus módon, általános megelégedettségre szabályozza
e kérdéskört. Ennek értelmében - bizottsági viták sorában - néhányan
már most késznek mutatkoznak átgyúrni az eredeti előterjesztést,
hangoztatva, hogy nyitottak minden konstruktív javaslat előtt.
Végül is az önkormányzati vita kormánypárti kontra ellenzéki
szópárbajában rendkívül eltérő szemléletmódok húzódtak meg. Ahogy
Roszik Gábor, a kormánykoalíció legerősebb pártjának képviselője a
délutáni vitában szemléletesen megfogalmazta: a jelek szerint más
szemmel olvasta az önkormányzati törvény tervezetét, mint ellenzéki
képviselőtársai. Az eltérő pozíciókból fakadó megközelítésnek
tudható be, hogy miközben a kormánykoalícióban helyet foglaló pártok
törvényhozóinak egy része erős érzelmi töltésű felszólalásokban
jobbára az önkormányzati törvény korszakos jelentőségét igyekeztek
kidomborítani, addig az ellenzékhez tartozó képviselők, főként
szakmai indíttatást követve, az önkormányzatok várható működési
feltételeinek szempontjából a beépített garanciális elemeket kutatva
vették bonckés alá a javaslatot.
Az általános vitán belül egy kisebb, de horderejét tekintve nem
mellékes polémia robbant ki a vita vége felé elsősorban a
frakcióvezetők részvételével az önkormányzati témakörben döntésre
váró kérdések kétharmados, illetve egyszerű többségű elfogadását
illetően. (folyt.köv.)
1990. július 9., hétfő 18:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (3.rész)
|
Gaál Antal (MDF) - védve a kormány álláspontját - hangsúlyozta:
a rendszerváltás befejezéseként a törvénytervezet alkalmas arra,
hogy a helyi önkormányzatok ténylegesen kezükbe vegyék az ott élők
sorsának irányítását. S bár elismerte, hogy az önkormányzatokról
szóló törvényjavaslatban vannak szakmai hiányosságok, elutasította
azokat a súlyos ellenzéki vádakat, amelyek a törvény tervezetét
teljességgel alkalmatlannak minősítik. Felszólította a bírálókat,
hogy ne az egész tervezetet utasítsák el, hanem tegyenek konstruktív
módosító javaslatokat, márcsak azért is, mert ennek hiányában a
közvéleményt félrevezető megjegyzések, értékelések látnak
napvilágot, s ez általános bizonytalanságot eredményez.
Kóródi Mária (SZDSZ) azt hangoztatta, hogy a törvénytervezetnek
két vonulata van: részint a kormányzat törekvése a centrális
irányításra, részint a koncepciótlanság. Hevesen bírálta a főispáni
intézményt, mondván: az ,,sikeresen,, egyesíti a megyei tanácselnök,
a vb-titkár és a párttitkár funkcióit. A központi érdekek érvényre
jutását a kormány a felülről jövő szervezéssel igyekszik
biztosítani, korlátokat állítva az önkormányzati érdekek érvényre
jutásának. Nem világos, hogy miként történik az önkormányzatok
finanszírozása, nem tisztázott az önkormányzati tulajdon fogalma,
sőt erre még koncepcionális elképzelés sincs - mondta. Mivel a
szabaddemokraták megértik, hogy az ország nehéz helyzetében a
kormány nem tudott jó önkormányzati törvénytervezetet beterjeszteni,
az SZDSZ egy teljesen új törvényjavaslatot készített - jelentette
be. Gondoltak azonban arra is, hogy a Tisztelt Ház azt esetleg
elutasítja, ezért a centrális irányítást kiszűrő módosító
javaslatsorozatot is készített az SZDSZ.
Kovács Pál (MSZP) egyebek között - egy korábbi bírálatra utalva
- kijelentette: az ellenzék vállalja a ,,közvélemény megzavarását,,.
Ezután a törvénytervezet koncepcionális hibái és tisztázatlan
részletkérdései között a legsúlyosabbnak a közösségi kapcsolatok
hiányát, illetőleg az önkormányzatok területén lévő intézmények
gazdasági működésének megalapozatlanságát említette.
Áder János (Fidesz) ugyancsak a törvénytervezetet támadva
kijelentette: az az önkormányzatok felállításához alkalmas,
működtetésükhöz azonban nem. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem
tisztázott az önkormányzatok és az államigazgatás kapcsolata,
hiányzik feladataik elhatárolása, definiálatlan több fogalom, mint
például az önkormányzati hatósági ügy, s egyenesen ,,jogi
bravúr,,-nak nevezte a képviselő-testületek szavazásának módjáról
szóló, tisztázatlan helyzetet eredményező paragrafusokat.
(folyt.köv.)
1990. július 9., hétfő 18:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (4.rész)
|
Balogh Gábor (KDNP) véleménye szerint az államigazgatás ugyan
uralja az önkormányzatokat, összességében azonban - a hiányosságokat
módosító javaslatok beépítése esetén - a törvényjavaslat alkalmas
arra, hogy betöltse szerepét.
Egyetlen kormány sem tud olyan javaslatot előterjeszteni, amely
a parlamenti ellenzék körében tetszést aratna, ám nem közömbös, hogy
a bírálat milyen hangvételű, illetőleg csupán öncélú vagy
konstruktív javaslatokat is tartalmaz - mondta Józsa Fábián (MDF),
visszautasítva a tervezetre zúdított sztalinista, kommunista,
reformszocialista jelzőket. Ezután tételesen ismertette az
önkormányzati törvénytervezet és a régi tanácstörvény preambulumát,
mondván, a kettő elemző összevetéséből világosan kitűnik, szó sincs
nyílt vagy burkolt állami központosítási kísérletről, mint az a
korábbi törvényben fellelhető. A törvény tervezete egyedül a főispán
számára állapít meg általános törvényességi jogosítványt, amely
azonban az önkormányzati határozat, rendelet felfüggesztését nem
foglalhatja magában. A nyugat-európai önkormányzati törvényekben az
állami felügyelet sok esetben lényegesen szigorúbb - mondta a
képviselő, és konkrét franciaországi, illetőleg nagy-britanniai
példákat sorolt fel. Ezekben az országokban a vállalkozás
szabadságának deklarálása mellett igen szigorú központi szabályok
érvényesülnek a gazdálkodást érintő kérdésekben, ám ettől még az
önkormányzatokat megválasztó állampolgárok élete független, önálló
és szabad - emelte ki a képviselő.
Szabó Erika (SZDSZ) a törvényjavaslatot olyan kidolgozatlan,
rövid időre szóló keretjogszabálynak minősítette, amelyben túl sok
az ismeretlen tényező. Felvetette, hogy erre a törvényre most
egyáltalán nincs szükség, elegendő lett volna egy új, a helyi
önkormányzati képviselők megválasztásával foglalkozó törvény
megalkotása. (folyt.köv.)
1990. július 9., hétfő 18:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (5.rész)
|
Bossányi Katalin (MSZP) szerint a jelenlegi tervezet ahelyett,
hogy a civil társadalom önszerveződésének lehető legkedvezőbb
feltételeit biztosítaná, inkább a kormányzati hatalom
,,meghosszabbítását szolgálja,,. A képviselőnő erre példaként
említette, hogy a főispánt a tervezet szerint a miniszterelnök
nevezné ki, ami egyenes kormányzati fűggőséget biztosít.
Ezzel a megközelítéssel szemben Böröcz István (FKgP) úgy
vélekedett, hogy a főispán - illetve kormánymegbízott - tevékenysége
nem jelenti az autonóm önigazgatás kormányzati presszióját, hiszen
felhatalmazása, csak az önkormányzatok működésének ellenőrzésére és
nem felügyeletére szól. Böröcz képviselő vitába szállt azokkal az
ellenzéki törvényhozókkal is, akik szerint a tervezetben szereplő
olyan történelmi elnevezések mint például vármegye, főispán, egy
levitézlett politikai rendszer anakronisztikus közigazgatási
struktúrájának felélesztését idézik fel. A történelmi
kisgazdapárthoz tartozó képviselő ellenvetette, hogy számos
nemzetközi példa lelhető fel az ehhez hasonló tradicionális
megnevezésekre - mint például a lengyel vajda, a francia prefektus.
A lényeg amúgy is a jogintézmény tartalmában van.
A tervezet vitáját kétségkívül színesítő nyelvtörténeti
szópárbajon túl súlyosabb véleménykülönbséget tükrözött Bilecz Endre
szabaddemokrata és Békesi László szocialista párti képviselő
felszólalása.
Bilecz Endre arra figyelmeztetett: fennáll a veszélye annak,
hogy a törvénytervezet a magyar közigazgatási hagyományoknak éppen a
retrográd, centralizáló elemeit erősíti meg, a szabaddemokraták
által szorgalmazott ,,szabad társulások rendszerével,, szemben.
Békesi elismerte ugyan, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény
megalkotása a magyar demokrácia nagyjelentőségű vállalkozása, ám
szkeptikusan nyilatkozott a Ház asztalára került, kiérleletlen
tervezet várható működőképességéről. Álláspontja szerint az
önkormányzatok életképessége nem garantálható a felállításukról
intézkedő törvényhez kapcsolódó egyéb jogszabályok megalkotása
nélkül. Ide sorolta a helyi adókról, az államháztartásról, a
társadalombiztosításról, illetve a privatizációról szóló törvények
kidolgozását. E jogszabályok ismerete nélkül a helyi önkormányzatok
olyan helyzetbe kerülnek, mint a hegymászó, akinek ,,félcipőben, egy
szál sétapálcával kell megmásznia a Himaláját,,. Konklúzióként
Békesi azt ajánlotta, a törvényhozás a rendelkezésre álló idő
rövidsége miatt azon jogszabályok kimunkálására koncentrálja
figyelmét, amelyek a helyhatósági választások lebonyolítását
szolgálják, s az önkormányzatokról intézkedő törvényre, illetve a
kapcsolódó jogszabályokra később térjenek vissza. (folyt.köv.)
1990. július 9., hétfő 18:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (6.rész)
|
Szabó Iván (MDF) azzal utasította vissza az önkormányzati
törvénytervezetet ért vádakat, hogy az előterjesztés európai
színvonalú, s megfelel az Európa Tanács önkormányzati kartájában
lefektetett alapelveknek. Szerinte megalapozatlanok azok a
támadások, amelyek a centralizmus elemeinek fennmaradását ostorozzák
a tervezetben. A törvényjavaslat éppen hogy liberális - vélekedett a
képviselő -, s inkább túlzottan szétveri a centrális közigazgatást.
A továbbiakban bírálta a Fidesz képviselőinek - szerinte túlságosan
jogi argumentációra építő - felszólalásait. Úgy vélekedett, hogy
,,az önkormányzati törvény igazi ereje azon alapulhat, ha a magyar
nép elismeri és magáénak vallja, mert egybevág erkölcsi és
világnézeti értékrendjével,,. Hozzáfűzte: az országnak a sok doctor
jurison kívül szüksége lenne 10 millió magyar homo moralisra. Az
MDF-es képviselő hozzászólására Orbán Viktor egy ,,kétpercesben,,
reflektált. A Fidesz-frakcióvezetője óva intett az olyan jogfelfogás
népszerűsítésétől, amely törvényjavaslatok elfogadásában jogidegen
elemekre - például az erkölcsiségre - apellál. Elmondta, hogy nem
szerencsés lépten-nyomon kifogásolni, ha az ellenzék bírálja a
kormányzó többség előterjesztéseit. A reneszánsz óta természetes
állapot a mindenkori hatalommal szembeni bizalmatlanság - mondta -,
s ebből fakadóan a hatalmon nem lévőknek az az igénye, hogy törvényi
garanciákkal rendelkezzenek.
A továbbiakban a megszokott szereposztás szerint folytatódott a
kormányzó pártok és az ellenzék képviselőinek polémiája a
törvénytervezetről. A kormányzó párti képviselők általában
igyekeztek az előterjesztést védelmükbe venni, s annak előremutató
elemeit méltatni, míg az ellenzékiek a hiányosságokra hívták fel a
figyelmet. Ugyanakkor kompromisszumos megoldásra szorgalmazó elemek
is fel-felbukkantak, legalábbis erre lehet következtetni egy-két
MDF-es képviselő megjegyzéséből, akik szerint a módosításokkal a
törvényjavaslaton előnyére lehet változtatni. Tarnóczky Attila (MDF)
például úgy fogalmazott, hogy a Tisztelt Ház elemi érdeke a módosító
javaslatok elfogulatlan mérlegelése, azaz figyelmen kívül kell
hagyni, mely párt képviselője nyújtotta be azokat.
Tóth Tihamér (MDF) a törvényjavaslat legfigyelemreméltóbb
elemének minősítette, hogy elismeri minden település jogát az
önállóságra, s alanyi jogon biztosítja az önkormányzatot.
Megvalósíthatatlannak tartja, hogy az Országgyűlés csupán az
önkormányzati választásról szóló javaslatot tartsa egyedül
napirenden. (folyt.köv.)
1990. július 9., hétfő 18:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (7.rész)
|
Varsányi András (MDF) a főváros kétszintű önkormányzati
rendszerének koncepciójáról szólva hangsúlyozta, hogy a kerületek
önállóságának garanciája lesz, ha rendelkeznek a városi
önkormányzatokat megillető jogokkal. Ugyancsak fontos - mutatott rá
-, hogy az egyes kerületek részönkormányzatokat is létrehozhatnak,
hiszen ezzel a helyi ügyek intézése közelebb kerülhet a lakossághoz.
Tarnóczky Attila (MDF) az önkormányzati törvény elfogadása melletti
érvként említette meg, hogy a jól működő Parlamentet az erős
önkormányzatok teremthetik meg. Kiemelte a törvénytervezetnek a
központi állami szervek önkormányzatokkal kapcsolatos feladat- és
hatáskörét rögzítő fejezetét, amely - mint mondta - garanciális alap
arra, hogy a lehető legkevesebb helyi döntés függjön külső
elemektől. Takács Péter (MDF) pedig arra hívta fel mind a tervezetet
beterjesztő kormány, mind a képviselők figyelmét, hogy a törvény
elfogadásában a jogelméleten és a társadalom bölcseletein kívül
legyenek tekintettel az ország településhálózati, valamint gazdasági
sajátosságaira. Gáspár Miklós (KDNP) szerint a törvényjavaslat nemes
folytatása a magyar önkormányzati hagyományoknak. Az
önkormányzatokra vonatkozó választási elv, gazdasági önállóság,
továbbá az őket megillető széles körű jogszabály-alkotási jog e
tradició felélesztését jelenti. A kereszténydemokrata képviselő
visszautasította az ellenzék paternalista elemeket hangoztató
vádjait, mondván, hogy a törvény, akkor lenne paternalista, ha
uralkodó hozná, s nem egy szabadon megválasztott Parlament döntene
arról. Ugyancsak a történelmi tradiciók fenntartására hivatkozva
tartotta helyesnek a megyei önkormányzatok rendszerét. Másrészt
azzal érvelt a megyei önkormányzatok szükségessége mellett, hogy
nincs a világon olyan ország, ahol ne lenne köztes önkormányzati
szint.
Horváth Aladár (SZDSZ) visszautasította azokat a
megállapításokat, miszerint a szabaddemokraták nem tanúsítanak
konstruktívitást az önkormányzati törvényjavaslat megítélésében.
Inkább elismerést érdemel az, hogy az SZDSZ a kormány által
hónapokig tárgyalt törvényjavaslat mellé 3 héten belül egy
alternatív javaslatot dolgozott ki - mondta. A képviselő szerint a
törvényben mindenképpen érzékeltetni kell majd a határozott
különbséget az önkormányzati és a helyi államigazgatási feladatok
között, s ugyanígy fel kell oldani a bizonytalanságot a szervezeti
és a személyi funkciók elhatárolásánál. Különösképpen kifogásolta,
hogy a törvényjavaslat gyengíti az önkormányzatok legfontosabb
szakmai tisztségviselője, a jegyző pozicióját. (folyt.köv)
1990. július 9., hétfő 19:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (8.rész)
|
A főispáni hivatallal kapcsolatban pedig azon kételyének adott
hangot, hogy ezzel a kormányzat hatalmi koncentrátumát telepítik az
önkormányzatokhoz. Kis Zoltán (SZDSZ) hangsúlyozta, hogy elsősorban
választókerülete, a Jászság nevében fűz észrevételeket a
törvényjavaslathoz. Emlékeztetett arra, hogy a magyar önkormányzati
hagyományokban visszakereshető: a vármegye-rendszerrel egyidejüleg,
a szabad kerületi rendszer is létezett, ám ez az egység nem tudta
fenntartani függetlenségét. A képviselő kifogásolta, hogy a megyei
jogú város státusát lélekszámhoz kössék, szerinte ezt inkább a
vonzáskörzet figyelembe vételével kellene meghatározni.
Vastagh Pál (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényben
nem szabad lemondani az önkormányzatok és a helyi közigazgatás
viszonyának meghatározásáról. Aggályosnak nevezte, hogy a
polgármester személyén keresztül a törvényjavaslat egyesíti az
önkormányzati képviseletet és igazgatást. Úgy vélekedett, hogy e két
önkormányzati testületet világosan szét kell választani, ezért
célszerű ha a végrehajtó, igazgatási apparátus vezetése a jegyzőre
testálódik, míg a polgármester feladatkörének meghatározásában csak
érintőlegesen szerepeljenek közigazgatási követelmények. Szabó
György (MSZP) szerint a törvényjavaslatban meg kell fogalmazni
azokat a garanciákat, amelyek a hátrányos helyzetben lévő
települések támogatását szavatolják.
Az általános vita során kisebb polémia robbant ki az
önkormányzati témakörben döntésre váró kérdések kétharmados, illetve
egyszerű többségű elfogadásáról. Orbán Viktor (Fidesz) az alkotmány
módosítására vonatkozó törvényjavaslat kapcsán feltette a kérdést:
miként értelmezzék azt a helyesbítést, amely a helyi
önkormányzatokra vonatkozó törvények elfogadásával kapcsolatos
paragrafusra vonatkozik. Nevezetesen, hogy az önkormányzati törvényt
egyszerű, vagy minősített többséggel kell-e a Parlamentnek
elfogadnia.
Salamon László (MDF) a Fidesz frakcióvezetőjének válaszolva
először arra utalt, hogy Európában nincs olyan ország, amely
kétharmados többséghez kötné az önkormányzati törvény elfogadását.
Majd emlékeztetett az SZDSZ és az MDF megállapodására mondván, hogy
ez tisztázza: az önkormányzatokra vonatkoztatva mely szabályok
kerüljenek az alkotmányba. Ezután számos olyan eljárási szabályozást
idézett az önkormányzati törvényjavaslatból, amelyek elfogadásához
szükségtelen a mínősített többség. (folyt.köv.)
1990. július 9., hétfő 19:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (9.rész)
|
A Fidesz frakcióvezetője elfogadta a Salamon László érvelését,
hogy a példaként említett eljárási szabályokat nem szükséges
kétharmados többséggel elfogadni, ugyanakkor továbbra is kérte:
tisztázzák, melyek az önkormányzatok szervezetét és működését
alapvetően meghatározó kérdések, amiket célszerű minősített többségű
elfogadáshoz kötni. Ez azért is lényeges - mutatott rá Orbán Viktor
-, mert a Fidesz számára nem lenne elfogadható, hogy lemondjon az
alkotmányban garantált jogáról.
Kónya Imre egyetértett Orbán Viktorral abban, hogy mérlegelés
tárgya, mely törvények alapvetőek az önkormányzatok szervezetével és
működésével kapcsolatban. Az MDF frakcióvezetője szerint erre a
törvényjavaslatok vitájában mindenképpen konszenzusos megoldást kell
találni.
Tölgyessy Péter (SZDSZ) úgy vélekedett, hogy az önkormányzati
törvénytervezet valóban kerettörvény, amelyben vannak olyan
paragrafusok, melyeket fölösleges lenne kétharmados elfogadáshoz
kötni, ugyanakkkor túlnyomó többségében olyan passzusokat tartalmaz,
amelyek minősített többségű elfogadást igényelnek.
Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője pedig
amellett kardoskodott, hogy a kérdés megítélésében az MDF és az
SZDSZ által kötött politikai megállapodást kell irányadónak
tekinteni.
A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról, valamint az
önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának újabb
,,menetét,, az elnöklő Szűrös Mátyás azzal rekesztette be, hogy a
vitát a jövő hétfői ülésnapon folytatják.
Az Országgyűlés alelnöke ezt követően ismertette a Házbizottság
legutóbbi ülésének intézkedéseit és ajánlásait. Ennek értelmében a
rendkívüli ülésszak idején minden képviselőcsoport hetente
legfeljebb összességében 3 interpellációt és kérdést nyújthat be. Az
interpellációk ismertetésére 5, a kérdésekére 3 perc áll a
képviselők rendelkezésére. A Házbizottság tagjai egyetértettek abban
is, hogy napirend előtti rendkívüli ügyekben csak a képviselőcsoport
nevében kapjanak szót a törvényhozók, továbbá, hogy a rendkívüli
ülésszakon keddtől 10 órakor kezdődjenek az ülések. Ezután a
képviselők - tekintettel a tárgysorozatban szereplő napirendi pontok
sokaságára - elfogadták a Házbizottság ajánlását, miszerint a
rendkívüli ülésszak idején szerdán délutánonként is iktassanak be
plenáris tanácskozást a Parlament munkájába.
Az Országgyűlés kedden az 1990. évi pénzügyi egyensúly
javítására szolgáló törvényjavaslatok megtárgyalásával folytatja
munkáját. (MTI)
1990. július 9., hétfő 20:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|