Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 09.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az Országos Választási Iroda felhívása

"Az Országgyűlés 1990. július 29-ére, vasárnapra népszavazást rendelt el az alábbi kérdésben: ,,Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?,, (Igenlő válasszal elutasítja, nemleges válasszal megerősíti..."
Amerika Hangja, Esti híradó:

Magyar sajtószabadság

"Csurka István nyilatkozik a Népszabadságban, a sajtóprivatizációs bizottság elnöke a 168 órában - abban a rádiós hetilapban, amelyről Csurka egyébként kijelentette, hogy több interjút újságíróinak nem ad, mert elfogultnak tartja. A televízió heti politikai összefoglalójában az MDF-hez közel álló főszerkesztő hevesen kikel az újságírók függetlensége és szabadsága ellen, mivel ez - ahogy ő mondja: "nem létezik". "

Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának ülése (1. rész)

1990. július 5., csütörtök - Csütörtökön ülést tartott az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága. A bizottságban elsőként napirendre kerülő téma: az IBUSZ Részvénytársaság részvényeinek kibocsátása volt. Az erről lefolyt vita gyakorlatilag a különböző álláspontok közeledése nélkül ért véget, s a további napirendi pontok, az Állami Vagyonügynökségről szóló módosító indítvány, valamint a SZOT jogutódja, az MSZOSZ elszámoltatására vonatkozó határozat-tervezet megvitatása elmaradt.


Az ülés hosszadalmas ügyrendi vitával kezdődött. A résztvevő
SZDSZ-es képviselők közül többen felvetették, hogy ne Bethlen
István, a bizottság MDF-es alelnöke vezesse le az ülést, mivel ő már
nyilatkozott az IBUSZ Rt. privatizációjával kapcsolatban, és így nem
teljesen pártatlan az ügyben. Bethlen István a jelen lévő újságírók
figyelmét felhívta a pártatlan tájékoztatás követelményére, mint
mondotta: véleménye szerint a témával kapcsolatban megjelent cikkek
egy része elferdítette a tényeket.

    A vitában két, egymástól eltérő álláspont fogalmazódott meg. Az
MDF-es képviselők többsége, élükön Bethlen Istvánnal azt
kifogásolta, hogy a budapesti tőzsdén kívül miért vezették be más
tőzsdére is az IBUSZ értékpapírjait; a nemzetközi pénzpiaci
bevezetés során miért a bécsi tőzsdére esett a választás, amely nem
a legrangosabb tőzsdék közé tartozik, ezenkívül a külföldi
forgalmazással miért csak egyetlen, a nemzetközi pénzpiacon a
középbankok közé tartozó bankot bíztak meg. Bethlen István annak a
véleményének is hangot adott, hogy Bécsben a részvényeket alacsony
áron hozták forgalomba, ebből is következett az, hogy már a
második-harmadik napon két és fél-, illetve háromszorosára felment a
részvények árfolyama. Hangsúlyozta továbbá, hogy a bécsi tőzsdén az
IBUSZ-részvények árfolyamának gyors növekedéséből leginkább a
spekulatív tőke szerzett többletjövedelmet, és nem a kibocsátó
IBUSZ. Úgy vélekedett, hogy ha csupán Budapesten történik a
részvények kibocsátása, a nemzetközi pénzvilág képviselői, bankjai,
brókercégei itt is jelentős számú részvényt jegyeztek volna, ezzel
is erősítve a hazai értéktőzsdét. Az is valószínűsíthető véleménye
szerint, hogy a Girozentrale Wien, a bécsi forgalmazást végző
osztrák bank jelentős többletjövedelemre tett szert a tranzakció
során. (folyt.köv.)



1990. július 5., csütörtök 19:00


Vissza »


Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának ülése (2. rész)


Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője kifejtette, hogy egyedülálló
az eset, miszerint egy negyven évig kommunista rendszer alatt élő
ország egyik vállalata részvénytársaság formájában a tőzsdén
jegyezteti értékpapírjait. Valószínűleg ténylegesen történtek hibák
a kibocsátás során, ezek mégsem ártottak annyit, mint az időközben
megjelent nyilatkozatok, többek között Bethlen István
sajtótájékoztatója. Bethlen István erre válaszolva elmondta, hogy
sajtókonferenciáját ő még két héttel a részvények kibocsátása előtt
tartotta Bécsben. Matolcsy Györgynek, a Miniszterelnöki Hivatal
államtitkárának az üggyel kapcsolatos véleményét pedig csupán
június végén hozták nyilvánosságra a lapok. Ennek ellenére a bécsi
tőzsdén az IBUSZ részvényeinek árfolyama már a kibocsátást követő
harmadik napon mintegy háromszoros volt.

    A vitában meghallgatták Tömpe Istvánt, az Állami Vagyonügynökség
ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: az Állami Vagyonügynökség csak
akkor kapcsolódott be az IBUSZ privatizációjába, amikor az IBUSZ
terveit már rögzítették. Ennek során az Állami Vagyonügynökség a
külföldi forgalmazóval, azaz a Girozentrale képviselőivel kötött
előszerződést a magyar fél szempontjából hátrányosnak ítélte. A
beérkezett pályázatok, új elképzelések azonban - számolva a
szerződés felmondásából adódó költségekkel is - nem voltak jobbak
annál, mint amelyet a Girozentrale új ajánlatként javasolt. Az
ügylet előrehaladottsága miatt a külföldi forgalmazó személyének
megváltoztatása már több hátránnyal járt volna, mint előnnyel.

    Tömpe István szerint a kibocsátás során végig a kisbefektetőket
részesítették előnyben, a magyar befektetők számára kedvezőbb
konstrukciót állítottak össze. Jelenleg a magyar állam részesedése
az IBUSZ Rt.-ben 60 százalékos, a magyar tulajdon pedig megközelíti
a 80 százalékot. Hangsúlyozta, hogy az IBUSZ részvényeinek bécsi
tőzsdei bevezetése jó politikai propaganda volt az Antall-kormány
számára. Gidai András, Matolcsy György helyettese közölte: az
államtitkár csupán azt a gyakorlatot kifogásolta és tartotta
botrányosnak, hogy a privatizáció megvalósítása során nem
bíztosították az Állami Vagyonügynökség szoros együttműködését a
kormánnyal.

    A vitában külföldi szakértőket is meghallgattak, és kifejtette
véleményét Bokros Lajos, a Budapesti Értéktőzsde választott elnöke.
Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a Tőzsdetanács és az Állami
Vagyonügynökség mindvégig a nyilvános részvénykibocsátás mellett
foglalt állást, valamint a kisbefektetőket védő rendelkezéseket írt
elő a kibocsátás során. (folyt.köv.)



1990. július 5., csütörtök 19:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának ülése (3. rész)


Kifejtette, hogy az IBUSZ-részvények nemzetközi szintű kibocsátása
jótékony hatással volt a hazai értékpapírpiacra, fellendítette a
forgalmat a beinduló Budapesti Értéktőzsdén. Hangsúlyozta, hogy
azért nem lett volna szerencsés egy rangosabb nemzetközi tőzsdén
bevezetni az IBUSZ-részvényeket, mert az erősebb tőkeerejű tőzsdén
kialakult árfolyam egyértelműen befolyásolta volna az
IBUSZ-részvények hazai árfolyamának alakulását, és ez egy most
kialakuló értékpapírpiacon hátrányos következményekkel jár.

    Miután az SZDSZ-es képviselők többsége összességében pozitívnak
ítélte a részvénykibocsátást, az MDF-es képviselők pedig
gyakorlatilag nem változtattak álláspontjukon, Schamschula György
(MDF) felvetette, hogy függesszék fel a napirendi pontról folytatott
vitát. Ehelyett Bethlen István végül is az ülés felfüggesztését
szavaztatta meg, így a további napirendi pontok megvitatása is
elmaradt. (MTI)



1990. július 5., csütörtök 19:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD