|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Iroda felhívása
"Az
Országgyűlés 1990. július 29-ére, vasárnapra népszavazást rendelt el
az alábbi kérdésben:
,,Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon
válasszák meg?,,
(Igenlő válasszal elutasítja, nemleges válasszal megerősíti..."
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar sajtószabadság
"Csurka István
nyilatkozik a Népszabadságban, a sajtóprivatizációs bizottság elnöke
a 168 órában - abban a rádiós hetilapban, amelyről Csurka egyébként
kijelentette, hogy több interjút újságíróinak nem ad, mert
elfogultnak tartja. A televízió heti politikai összefoglalójában az
MDF-hez közel álló főszerkesztő hevesen kikel az újságírók
függetlensége és szabadsága ellen, mivel ez - ahogy ő mondja: "nem
létezik". "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának
ülése (1. rész)
|
1990. július 5., csütörtök - Csütörtökön ülést tartott az
Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága. A
bizottságban elsőként napirendre kerülő téma: az IBUSZ
Részvénytársaság részvényeinek kibocsátása volt. Az erről lefolyt
vita gyakorlatilag a különböző álláspontok közeledése nélkül ért
véget, s a további napirendi pontok, az Állami Vagyonügynökségről
szóló módosító indítvány, valamint a SZOT jogutódja, az MSZOSZ
elszámoltatására vonatkozó határozat-tervezet megvitatása elmaradt.
Az ülés hosszadalmas ügyrendi vitával kezdődött. A résztvevő SZDSZ-es képviselők közül többen felvetették, hogy ne Bethlen István, a bizottság MDF-es alelnöke vezesse le az ülést, mivel ő már nyilatkozott az IBUSZ Rt. privatizációjával kapcsolatban, és így nem teljesen pártatlan az ügyben. Bethlen István a jelen lévő újságírók figyelmét felhívta a pártatlan tájékoztatás követelményére, mint mondotta: véleménye szerint a témával kapcsolatban megjelent cikkek egy része elferdítette a tényeket.
A vitában két, egymástól eltérő álláspont fogalmazódott meg. Az MDF-es képviselők többsége, élükön Bethlen Istvánnal azt kifogásolta, hogy a budapesti tőzsdén kívül miért vezették be más tőzsdére is az IBUSZ értékpapírjait; a nemzetközi pénzpiaci bevezetés során miért a bécsi tőzsdére esett a választás, amely nem a legrangosabb tőzsdék közé tartozik, ezenkívül a külföldi forgalmazással miért csak egyetlen, a nemzetközi pénzpiacon a középbankok közé tartozó bankot bíztak meg. Bethlen István annak a véleményének is hangot adott, hogy Bécsben a részvényeket alacsony áron hozták forgalomba, ebből is következett az, hogy már a második-harmadik napon két és fél-, illetve háromszorosára felment a részvények árfolyama. Hangsúlyozta továbbá, hogy a bécsi tőzsdén az IBUSZ-részvények árfolyamának gyors növekedéséből leginkább a spekulatív tőke szerzett többletjövedelmet, és nem a kibocsátó IBUSZ. Úgy vélekedett, hogy ha csupán Budapesten történik a részvények kibocsátása, a nemzetközi pénzvilág képviselői, bankjai, brókercégei itt is jelentős számú részvényt jegyeztek volna, ezzel is erősítve a hazai értéktőzsdét. Az is valószínűsíthető véleménye szerint, hogy a Girozentrale Wien, a bécsi forgalmazást végző osztrák bank jelentős többletjövedelemre tett szert a tranzakció során. (folyt.köv.)
1990. július 5., csütörtök 19:00
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának
ülése (2. rész)
|
Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője kifejtette, hogy egyedülálló az eset, miszerint egy negyven évig kommunista rendszer alatt élő ország egyik vállalata részvénytársaság formájában a tőzsdén jegyezteti értékpapírjait. Valószínűleg ténylegesen történtek hibák a kibocsátás során, ezek mégsem ártottak annyit, mint az időközben megjelent nyilatkozatok, többek között Bethlen István sajtótájékoztatója. Bethlen István erre válaszolva elmondta, hogy sajtókonferenciáját ő még két héttel a részvények kibocsátása előtt tartotta Bécsben. Matolcsy Györgynek, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának az üggyel kapcsolatos véleményét pedig csupán június végén hozták nyilvánosságra a lapok. Ennek ellenére a bécsi tőzsdén az IBUSZ részvényeinek árfolyama már a kibocsátást követő harmadik napon mintegy háromszoros volt.
A vitában meghallgatták Tömpe Istvánt, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: az Állami Vagyonügynökség csak akkor kapcsolódott be az IBUSZ privatizációjába, amikor az IBUSZ terveit már rögzítették. Ennek során az Állami Vagyonügynökség a külföldi forgalmazóval, azaz a Girozentrale képviselőivel kötött előszerződést a magyar fél szempontjából hátrányosnak ítélte. A beérkezett pályázatok, új elképzelések azonban - számolva a szerződés felmondásából adódó költségekkel is - nem voltak jobbak annál, mint amelyet a Girozentrale új ajánlatként javasolt. Az ügylet előrehaladottsága miatt a külföldi forgalmazó személyének megváltoztatása már több hátránnyal járt volna, mint előnnyel.
Tömpe István szerint a kibocsátás során végig a kisbefektetőket részesítették előnyben, a magyar befektetők számára kedvezőbb konstrukciót állítottak össze. Jelenleg a magyar állam részesedése az IBUSZ Rt.-ben 60 százalékos, a magyar tulajdon pedig megközelíti a 80 százalékot. Hangsúlyozta, hogy az IBUSZ részvényeinek bécsi tőzsdei bevezetése jó politikai propaganda volt az Antall-kormány számára. Gidai András, Matolcsy György helyettese közölte: az államtitkár csupán azt a gyakorlatot kifogásolta és tartotta botrányosnak, hogy a privatizáció megvalósítása során nem bíztosították az Állami Vagyonügynökség szoros együttműködését a kormánnyal.
A vitában külföldi szakértőket is meghallgattak, és kifejtette véleményét Bokros Lajos, a Budapesti Értéktőzsde választott elnöke. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a Tőzsdetanács és az Állami Vagyonügynökség mindvégig a nyilvános részvénykibocsátás mellett foglalt állást, valamint a kisbefektetőket védő rendelkezéseket írt elő a kibocsátás során. (folyt.köv.)
1990. július 5., csütörtök 19:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának
ülése (3. rész)
|
Kifejtette, hogy az IBUSZ-részvények nemzetközi szintű kibocsátása jótékony hatással volt a hazai értékpapírpiacra, fellendítette a forgalmat a beinduló Budapesti Értéktőzsdén. Hangsúlyozta, hogy azért nem lett volna szerencsés egy rangosabb nemzetközi tőzsdén bevezetni az IBUSZ-részvényeket, mert az erősebb tőkeerejű tőzsdén kialakult árfolyam egyértelműen befolyásolta volna az IBUSZ-részvények hazai árfolyamának alakulását, és ez egy most kialakuló értékpapírpiacon hátrányos következményekkel jár.
Miután az SZDSZ-es képviselők többsége összességében pozitívnak ítélte a részvénykibocsátást, az MDF-es képviselők pedig gyakorlatilag nem változtattak álláspontjukon, Schamschula György (MDF) felvetette, hogy függesszék fel a napirendi pontról folytatott vitát. Ehelyett Bethlen István végül is az ülés felfüggesztését szavaztatta meg, így a további napirendi pontok megvitatása is elmaradt. (MTI)
1990. július 5., csütörtök 19:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|