|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Iroda felhívása
"Az
Országgyűlés 1990. július 29-ére, vasárnapra népszavazást rendelt el
az alábbi kérdésben:
,,Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon
válasszák meg?,,
(Igenlő válasszal elutasítja, nemleges válasszal megerősíti..."
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar sajtószabadság
"Csurka István
nyilatkozik a Népszabadságban, a sajtóprivatizációs bizottság elnöke
a 168 órában - abban a rádiós hetilapban, amelyről Csurka egyébként
kijelentette, hogy több interjút újságíróinak nem ad, mert
elfogultnak tartja. A televízió heti politikai összefoglalójában az
MDF-hez közel álló főszerkesztő hevesen kikel az újságírók
függetlensége és szabadsága ellen, mivel ez - ahogy ő mondja: "nem
létezik". "
|
|
|
|
|
|
|
Albánia - nagygyűlés, kivándorlók
|
Budapest, Brindisi, Belgrád, Bécs, London, 1990. július 14. szombat
(MTI/AFP/AP/Reuter/ANSA/dpa/Tanjug) - Miközben újabb menekültcsoportok
hagyták el Albániát, és Budapestre is megérkezett a MALÉV különgépe,
pénteken délután Tiranában mintegy százezren vettek részt a kommunista
párt központi bizottsága által szervezett nagygyűlésen, amely Ramiz
Alia állami- és pártvezető személyének és politikájának támogatását
volt hivatott kifejezni.
Szombaton hajnalban leszállt Budapesten a MALÉV különrepülőgépe, fedélzetén 44 albán állampolgárral. Közülük 39-en a tiranai magyar nagykövetségen, öten pedig a bolgár misszió épületében kértek korábban menedéket (ez utóbbiak még a nap folyamán tovább utaznak Szófiába). Értesülések szerint a 39 albán kivétel nélkül csak tranzitállomásnak tekinti Magyarországot, túlnyomó többségük az Egyesült Államokban akar letelepedni. A 39 személyt a csillebérci menekülttáborban helyezték el.
Az olaszországi Brindisibe pénteken megérkezett több mint négyezer albán menekült közül 800 jelezte, hogy Olaszországban kíván maradni. Őket átmenetileg egy használaton kívüli katonai támaszponton helyezték el.
Megérkezett Athénba Brindisiből az a 29 albán is, akik a tiranai görög külképviseleten kértek oltalmat. Szombaton reggel befutott Baselba az első különvonat is, amely a tiranai nyugatnémet képviseletre menekültek ezer fős csoprtját szállítja az NSZK-beli Kasselba.
A tiranai rezsim melletti pénteki demonstráción az ATA helyi hírügynökség beszámolója szerint nem vett részt Ramiz Alia, az első számú albán vezető, és a néhai Enver Hodzsa özvegye, a Demokratikus Front nevű, pártirányítás alatt álló szervezet elnöke is távol maradt. Az összegyűlteket Dzselil Gjoni KB-titkár, a PB újdonsült tagja emlékeztette a párt közelmúltbeli, általa történelminek nevezett reformlépéseire. Kilátásba helyezte az állami és a pártélet demokratizálását, hangsúlyozva, hogy ,,ezek a jó hírek,, visszafordíthatatlan folyamatot jeleznek. Szólt a ,,demokratizálást hátráltató különböző nehézségekről,, és ostorozta Albánia ,,erkölcstelen, félrevezetett vagy naív ellenségeit, akik romba akarják dönteni a néphatalmat,,. A hazájukat elhagyókat bűnözőknek nevezte. Kifejtette: nincs összefüggés a július eleji albániai események és a jugoszláviai Koszovo autonómiája elleni ,,nagyszerb támadás,, között, csupán ,,egy ördögi forgatókönyv,, látszik valóra válni. +++
1990. július 14., szombat 11:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|