|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Pest Megyei Intéző Bizottságának állásfoglalása
"... megérti a
kormány kényszerhelyzetben hozott intézkedéseit, de
elfogadhatatlannak tartja, hogy az áremelkedések terheit csak a
kisemberek, a munkások, a parasztok viseljék."
SZER, Világhíradó:
A hazai ingyenkonyháról
"Tisztázni kellene, hogy kik járulhatnak a közös lábashoz, miféle
igazolványt vigyenek magukkal, mert az éhezésnek nincs kora, neme.
Nincs szándékunkban ünneprontónak lenni, mégkevésbé akarunk a kákán
is csomót keresni - de vajon hol tölthetik meg legalább naponta
egyszer meleg étellel a gyomrukat a munkát hiába kereső fiatalok
tízezrei, azok akik most kerültek ki az iskolák padjaiból,
érettségivel, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal a zsebükben?"
|
|
|
|
|
|
|
Rendkívüli ülésszak - rendhagyó plenáris ülés (1. rész)
|
1990. július 30. hétfő - Rendhagyó munkahét kezdődött hétfőn
az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának programjában. Az
önkormányzatokról lezajlott hosszú és heves parlamenti vita, a
hatpárti egyeztető tárgyalások után a három törvényjavaslatot a
szakemberek három nap alatt dolgozták át.
Az átdolgozott törvényjavaslatokkal hétfőn délelőtt ismerkedhettek meg először a képviselők. A rövid, alig félórás délelőtti ülésen - a hagyományos procedúra és Kéri Kálmán napirend előtti, a Magyar Honvédség kialakítandó új szellemiségéért aggódó felszólalása után - Horváth Balázs belügyminiszter vázolta a törvényjavaslatok történetét és a leglényegesebb változásokat.
Elmondta: megegyezés született a polgármester és a jegyző feladat-, illetve hatáskörének elhatárolásáról, a polgármesteri hivatal irányító és a jegyző hatásági szerepének erősítéséről, a polgármester közvetlen választásának kiterjesztéséről, a község- és várospolitikai fórumok jelentőségének biztosításáról, a fővárosi önkormányzatokról szóló szabályozás kiteljesítéséről, külön a fővárosról szóló törvény megalkotásáról, az önkormányzatok gazdasági alapjaival, bevételeivel összefüggő szabályok részletezéséről, pontosításáról, a főispán helyett a köztársasági biztos kinevezéséről és funkciójának újszerű szabályozásáról.
Nem sikerült viszont egyezségre jutni például abban - így országgyűlési döntésre van szükség -, hogy a város 60 avagy 100 ezer lakos esetében kérhesse a megyei várossá nyilvánítását.
A belügyminiszter hangsúlyozta: az ily módon átdolgozott javaslatok - ha az Országgyűlés törvényerőre emeli ezeket - lehetővé teszik egy széleskörűen demokratikus helyhatósági választás mielőbbi megtartását, azt követően pedig törvényes keretéül szolgálhatnak egy európai léptékű, a magyar önkormányzatok hagyományait és napjaink realitását szem előtt tartó önkormányzati rendszer kialakításának és megerősödésének.
E törvények megalkotása szükségessé tesz egy sor kapcsolódó magas szintű jogszabály parlamenti elfogadását is. Ennek megfelelően előkészítés alatt áll a közigazgatási bíráskodásról, a földről, az államháztartásról és a helyi adókról szóló törvények tervezete, valamint a közigazgatási tisztségviselők jogviszonyáról szóló törvényjavaslat koncepciója. Ezek többségét az illetékes minisztériumok - a szükséges egyeztetések után - augusztus közepéig kívánják a kormány elé terjeszteni. (folyt. köv.)
1990. július 30., hétfő 12:05
|
Vissza »
|
|
Rendkívüli ülésszak - rendhagyó plenáris ülés (2. rész)
|
Így lehetővé válik, hogy a plénum ezeket a törvényjavaslatokat szeptemberben kezdődő rendes ülésszakán tárgyalja.
Kitért a miniszter az önkormányzatok gazdasági feltételeire, kiemelve, hogy a kormányzat ezeket garantálni kívánja a helyi önkormányzatokról, részleteiben pedig a magánszemélyek jövedelemadójáról, a költségvetésről, illetve a helyi adókról szóló törvényekben. Hozzáfűzte azonban, hogy a kormány önmagában e gazdálkodás létalapjának biztonságát nem képes megteremteni, ehhez szükség van az Országgyűlés és a társadalom támogatására, segítségére is. (folyt. köv.)
1990. július 30., hétfő 12:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Rendkívüli ülésszak - rendhagyó plenáris ülés (3. rész)
|
A délutáni plenáris ülésen Antall József személyesen terjesztette elő a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot, amelyet mind a Kulturális, mind az Alkotmányügyi Bizottság egyhangúlag elfogadott.
Az előterjesztés lényege, hogy ezen médiák vezetőinek kinevezéséről és felmentéséről - a miniszterelnök javaslatára az illetékes országgyűlési bizottság véleményének figyelembe vételével - a köztársasági elnök dönt.
A miniszterelnök előterjesztésében kitért arra is, hogy a kormány nincs ellene a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága felállításának, viszont ennek módjáról, a bizottság feladatairól célszerű lenne folytatni a hatpárti tárgyalásokat.
Mivel senki nem kívánt hozzászólni, s módosító indítvány sem érkezett, a Parlament ez alkalommal rekord gyorsasággal, 271 igenlő és 3 tartózkodó szavazattal elfogadta a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot.
Már a hétfői munkanap végén - nem kívánván megzavarni az ülés menetét -, de még mindig e témához kapcsolódva Antall József újra szót kért, s felszólalásában hangsúlyozta: szeretné, ha a médiák vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvény véget vetne annak az áldatlan állapotnak, amely a sajtó és a politika, a sajtó és az Országgyűlés, ha úgy tetszik, a sajtó és a kormány között kialakult. Ezzel kapcsolatban kifejtette:
- Úgy gondolom, közös nemzeti felelőssége az országnak, hogy milyen képet alkotnak róla, és milyen képet alkottat magáról. Úgy vélem: az olyan lépések, amikor felelős szervezetek külföldi segítséget, külföldi döntőbíráskodást kérnek annak eldöntésére, hogy Magyarországon sajtószabadság van-e vagy sem, meglehetősen furcsának tűnhetnek. Ha ezt egy banánköztársaság teszi akkor meg lehet érteni. De, Magyarországon, ahol a sajtószabadság olyan méretű, nyugodtan mondhatom, mint sehol jelenleg a világban, egy ilyen lépés kizárólagosan Magyarország külső képének a megrontását szolgálja, s az irántunk való bizalmat csökkenti.
Ezt követően a miniszterelnök feltette a kérdést: volt-e egyetlen olyan lépés, amivel bármelyik újságírót akadályozta munkájában vagy volt-e olyan lap, amelyik ellen eljárást indítottak, írt bármit is a kormány tagjai, az Országgyűlés elnöke vagy akár a köztársasági elnök ellen? (folyt.köv.)
1990. július 30., hétfő 17:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Rendkívüli ülésszak - rendhagyó plenáris ülés (4. rész)
|
- Egy olyan országban, ahol a köztársasági elnököt, a Házelnököt, a miniszterelnököt, a kormány tagjait nyugodtan támadhatta a sajtó, ott a sajtószabadságot megkérdőjelezni politikailag erkölcstelennek tűnik - mondotta Antall József.
A továbbiakban kifejtette, hogy meggyőződése szerint a magyar kormány, az Országgyűlés és a megújhodásban résztvevő valamennyi politikai párt egyértelműen a sajtószabadság híve, és semmiféle olyan lépést nem tett, ami a sajtószabadságot sértette volna. Semmiféle hisztéria, üldöztetési mánia, jól kiszámított politikai manipuláció nem lehet indok arra, hogy Magyarországon megkérdőjelezzék a meglévő sajtószabadságot. Ezzel kapcsolatban utalt arra: feltétlenül szükség van egy korszerű, sajtó-, tájékoztatási törvényre, amely biztosítja a sajtószabadságot, egyidejűleg meghatározza minden vonatkozásban a sajtó felelősségét, de úgy, hogy az a sajtó szabadságával soha ellentétbe ne kerüljön.
- A magyar kormány garanciát nyújt arra, hogy Magyarországon sajtószabadság lesz, s ennek jegyében foglalt eddig is állást. Minden olyan vádaskodás, amikor állami kezelésben vagy a kormány felügyelete alatt lévő intézményeknél tett lépéseket félremagyaráznak, azokkal kapcsolatban célzatos következtetéseket vonnak le, egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Úgy gondolom, hogy Magyarországon a szabad sajtót és mindazt, ami ezzel összefügg, a jogállamiság szerves részének tekintünk. Semmiféle szervezet, testület nem engedheti meg magának, hogy a szabad választásokon megválasztott Országgyűlést és az annak felelős kormányt ilyen cselekedeteiben kérdőjelezze meg - hangoztatta végezetül Antall József. (folyt. köv.)
1990. július 30., hétfő 17:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pótlás az mtib2004 sz. (Rendkívüli ülésszak - rendhagyó
plenáris ülés (1. rész) hírhez
|
1990. július 30., hétfő - Az mtib2004 sz. hírünk 2. bekezdésének első mondata után kérjük az alábbi szöveget - kiegészítésként - figyelembe venni.
... a képviselők. Mielőtt megkezdték volna a munkát, Kéri Kálmán (MDF) rövid felszólalásra jelentkezett. Mint az elmúlt évtizedek történelmének tanuja, Károlyi Mihály és Horthy Miklós rendszerének végig szolgálója, történeti összehasonlításra vállalkozott annak kapcsán, hogy az elmúlt ülésszakon egyik képviselőtársa kijelentette: ő mindenképpen a Károlyi-rendszer híve. Kéri Kálmán leszögezte: mély tisztelettel adózik azon eszmék iránt, amelyeket Károlyi Mihály magáévá tett és hirdetett. Ugyanakkor hangoztatta azt is, hogy most, amikor a Magyar Honvédség ,,szellemét akarjuk felépíteni, átállítani,, világos képet kell alkotni mindazok számára, akik erről velünk tárgyalni óhajtanak. A proletárdiktatúra hadserege nem lehet az egyedüli példa. ,,A Horthy rendszer is felépített egy honvédséget, amely derekasan harcolt és védte a hazát. Sajnos kikerült a Donhoz is. El kellene azonban ismerni végre, hogy harca igazságos volt, ha a kommunizmus ellen harcolt.,, Kéri Kálmán véleménye szerint a rendszernek csak akkor tudunk elkötelezett tiszteket nevelni, olyan honvédséget kialakítani, amely képes határainkat megvédeni, ha reális ismereteik vannak a közelmúltról. Végezetül kifejezte meggyőződését, hogy a honvédség jelenlegi összetételében - kevés kivételtől eltekintve - alkalmas arra, hogy azt a honvédséget képviselje, amelyre szükségünk van. A rövid, alig... (MTI)
1990. július 30., hétfő 17:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Rendkívüli ülésszak - rendhagyó plenáris ülés (5. rész)
|
Ugyancsak mindannyian arról biztosították a plénumot, hogy a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását nem késleltetik újabb módosító indítványok benyújtásával, sőt többen a jelenlegieket is felülvizsgálják, illetve visszavonják.
Kónya Imre, az MDF parlamenti frakcióvezetője kijelentette: pártja fenntartja azt az álláspontját, hogy az önkormányzatokkal összefüggő alapvető kérdéseket az alkotmányban kell szabályozni.
Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője a szabadelvű erők győzelméről beszélt. Egyebek között üdvözölte, hogy a helyhatósági választásokon a szűkített második forduló megtartásának egyik fő feltétele a csekély részvételi arány. Mint mondotta, ez a vasárnapi népszavazás ismeretében rendkívül fontos intézkedés.
Torgyán József kisgazdapárti frakcióvezető a megállapodások alapján megfogalmazott törvényjavaslatokat európai színvonalúaknak minősítette, s elégedetten konstatálta, hogy azokban a Független Kisgazdapárt törekvései maradéktalanul érvényesültek.
Szabó György (MSZP) egyebek között arra hívta fel a figyelmet: az átdolgozott törvényjavaslat már tartalmaz olyan kitételt is, amely korábban hiányzott belőle. Ez pedig az, hogy a köztársasági megbízott hivatala fog szakmai, módszertani tanácsot adni költségvetési, tervezési, fejlesztési, helyi adóztatási kérdésekben az önkormányzatoknak. A szocialista párt szerint ebből az következik, hogy a kormány a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok közötti pénzmozgásban is részt vesz - ez pedig nem kívánatos így hosszabb távon.
Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője a hatpárti egyeztető tárgyalásokkal kapcsolatos esetleges vádakra kívánt válaszolni az ilyen jellegű egyeztető tárgyalások történetének felvázolásával, a konszenzus szükségességét bizonyítandó az ország szempontjából legfontosabb kérdésekben.
Áder János, a Fidesz képviselője úgy vélte: bár végre megegyezés született, a Parlamentnek nincs oka a vállveregetésre, legalábbis a Fidesz nem teszi ezt. Miután kifejtette, hogy sem a Fidesz képviselőinek, sem más honatyáknak nem volt idejük az átdolgozott törvényjavaslatok tanulmányozására, javasolta: a vezérszónokok meghallgatása után függesszék fel az általános vitát, s a bizottsági üléseket követően mielőbb zárják le a részletes vitát is. Fodor István a Független képviselők nevében csatlakozott az indítványhoz. A plénum a javaslatot elfogadta, s ezzel hétfői munkanapja véget ért; a plenáris ülés csütörtökön délután 2 órakor folytatódik. (MTI)
1990. július 30., hétfő 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|