Rendszerváltás és az MTI

	Külügyminisztériumi fejlemények
------------------------------- München, 1990. július 8. (SZER, Világhíradó) - A külügyminisztérium hétvégi sajtóértekezletén elmondták, hogy a folyamatban lévő átszervezés lényege a bevált diplomaták helyükön maradnak és a minisztérium működését a jövőben az ideológia-mentesség és a szakmai professzionalizmus jellemzi majd. Ara Kovács Attila: - Gondolom hallgatóink is jól emlékeznek még, hogy hányszor hivatkoztunk alkalmasint éppen mikrofon előtt is az elmúlt esztendőben arra, hogy a magyar átalakítás úgymond huzóágazata a külpolitika. Az elmúlt időszakban mind szorosabban vett belpolitikai ügyeink, mind külhoni tekintélyünk, mind pedig gazdasági felszínen maradásunk számára a külpolitikai nyitás teremtette meg a hitelt, a szó mindkét értelmében. Nem is beszélve arról, hogy alkalmasint valamennyi kelet- és közép-európai átalakulófélben lévő állam erőt meríthetett - és egyesek merítettek is - a magyar kezdeményezésekből, melyeknek feltétlenül a honi külpolitika volt a fő inspirátora. Így aztán nem vagy aligha lehet csodálkozni azon, hogy a külpolitikát alakító minisztériumunk presztizse szinte érintetlen maradt a hatalom és rendszerváltás körülményei között is - illetve, hogy a bejelentett változások is visszaigazolni látszanak többnyire minden lényeges korábbi döntést. A legmeggyőzőbb példa e téren, hogy az említett változásokat és a minisztérium strukturális átszervezését az a Somogyi Ferenc immáron közigazgatási államtitkári minőségében jelentette be, aki a Horn-adminisztrációban az új politikai profil kialakításáért felelt mint az akkori miniszter helyettese. És ha jobban megnézzük megint csak a korábbi külpolitika irányvonalának elismerését fedezhetjük fel abban is, hogy a külügyminisztériumi sajtótájékoztatón bemutatott államtitkár-helyettesek során találni új neveket. Valamennyiük karrier-diplomata és valamennyien annak a külügyi irányításnak a felfedezettjei, mely nem politikai szempontok, hanem a szaktudás alapján jelölte ki őket a közelmúltban felelős vezetői posztokra. (folyt.) 1990. július 8., vasárnap
Vissza »

	- Külügyminisztériumi fejlemények - 1. folyt.
Márpedig a külügyi irányítás átalakításának jelenleg ez a legfőbb eleme - hisz amint az említett sajtótájékoztatón ez egyértelműen meg is fogalmazódott, megszünt a minisztérium ideológiai és politikai elveken nyugvó szervezeti felépítése. Helyette a vezetés a főosztályok területi felosztását alakította ki. Ebben földrajzi szempontok szerint veszik sorba az egyes országok - ami persze, adott esetben gondoljunk csak az ötoldali Ausztria, Olaszország, Cseh és Szlovákia, Jugoszlávia és Magyarország közötti új tipusú együttműködésre, politikailag is szorosabb kapcsolatokat feltételez. Egyben lehetőséget ad ez a főosztályi beosztás arra is, hogy a magyar külpolitikai irányulás aktuális stratégiai céljainak is jobban megfeleljen, például az egységes Európa szemléletnek. Az új külügyminisztériumban Alföldy Tádé felügyeli a Helsinki folyamatban résztvevő nyugat-európai országokat, ide sorolva az Egyesült Államokat és Kanadát. Míg e folyamat kelet- és közép-európai államainak főosztályát Szokai Imre vezeti. Meiszter Dávid a többoldali kapcsolatok és a biztonságpolitikai kérdések ügyével foglalkozik, míg Tomaj Dénes főképp a harmadik világgal kapcsolatot tartó főosztályt vezeti. a sajtótájékoztatán külön kiemelték Szokai Imre szemében most először külön felügyelője lett a magyar kisebbségek problematikájának, illetve a magyar diaszporával fenntartott kapcsolatoknak. +++ 1990. július 8., vasárnap
Vissza »