|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Pest Megyei Intéző Bizottságának állásfoglalása
"... megérti a
kormány kényszerhelyzetben hozott intézkedéseit, de
elfogadhatatlannak tartja, hogy az áremelkedések terheit csak a
kisemberek, a munkások, a parasztok viseljék."
SZER, Világhíradó:
A hazai ingyenkonyháról
"Tisztázni kellene, hogy kik járulhatnak a közös lábashoz, miféle
igazolványt vigyenek magukkal, mert az éhezésnek nincs kora, neme.
Nincs szándékunkban ünneprontónak lenni, mégkevésbé akarunk a kákán
is csomót keresni - de vajon hol tölthetik meg legalább naponta
egyszer meleg étellel a gyomrukat a munkát hiába kereső fiatalok
tízezrei, azok akik most kerültek ki az iskolák padjaiból,
érettségivel, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal a zsebükben?"
|
|
|
|
|
|
|
Az albán helyzet
|
----------------
München, 1990. július 8. (SZER, Világhíradó) - Ma előtérben álló esemény az, hogy - nyilván a kelet-európai és szovjet fejlemények hatására - Albániában is mozgásba jött a politikai élet. Az albánok ezrei a lábukkal szavaztak, amikor külföldi követségeken kerestek menedéket, és ezzel összefüggésben az albán állampártban igyekeznek megakadályozni, hogy szkipetárok országában is pontot tegyenek a kommunizmus után.
Gordon Tamás foglalja össze: mi történik Albániában.
- Az Albán Kommunista Párt központi bizottsága többnapos válság-ülésezésének tulajdonképpen nincsen megrázó személyi következménye.
A legfontosabb változás a politikai bizottság három tagjának, valamint két miniszternek a menesztése. A hadügyminisztert nála jóval mérsékeltebb hírben álló politikus követte, de Stefani belügyminisztert az az Isai váltotta fel, aki egyszer már Enver Hodzsa alatt betöltötte a posztot, és egyébként is a sztálinista vezér nézeteihez állt közel.
A hatalmi harc tehát folytatódik. Kiszivárgott hírek szerint a rendkívüli ülésen Hodzsa özvegye és követői csaptak össze a messzebbmenőbb reformokat követelőkkel. Ramiz Alia elnök viszont a helyén maradt -, továbbra is a fokozatos nyitás mellett foglalt állást.
Reformpolitikájának kétségtelenül vannak jelei, de összehasonlítva azt a kelet-európai országokban lezajlott hatalomváltással, erős a kétség, hogy kielégíti-e a lakosságot.
Nyilván csak egy abban érdekelt kisebbséget nyugtat meg az a nyilatkozat, hogy Albániában a kommunisták nem engedik ki a hatalmat a kezükből.
A kérdés tehát nem annyira úgy szól, hogy Alia komolyan gondolja a reformokat, de taktikáznia kell a sztálinistákkal szemben -, hanem inkább úgy, hogy lesz-e elegendő játéktere, ideje, harca megküzdéséhez? (folyt.)
1990. július 8., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Az albán helyzet - 1. folyt.
|
Az alternatíva, hogy a türelmét vesztett lakosság egyáltalán nem kér a félharmad- vagy negyed- kommunistákból. Akik ezt már értésre adták, azok továbbra is egyre mostohább körülmények között, a követségeken várakoznak, szabad távozásukra várva.
Számuk ötezerre tehető, de pontosabb úgy fogalmazni, hogy tömegük állandóan növekszik. Az már bizonyosra vehető, hogy Tirana legfeljebb a kulcsot fordítja el a zárban, de a menekültek elszállításáról az illetékes követségeknek kell gondoskodniuk. Egyelőre még mindig nem juthattak külföldről érkező segélycsomagokhoz: a nyugatnémet teherszállító repülőgépnek napok óta nem adnak leszállási engedélyt.
A másik balkáni országban, ahol forró nyárra lehet számítani: Bulgáriában az ellenzéki követelések Mladenov elnök lemondása után további politikusok távozását akarják kicsikarni. A bolgár elnöki hivatal előtt ülősztrájkot folytató diákok Lukanov miniszterelnök, Dzsuro védelmi és Szemelcsev belügyminiszter azonnali lemondását követelik. Erről már a szófiai rádió is hírt adott - kitérve arra is, hogy a diákok az őrizet alatt lévő Zsivkov, és más - az elmúlt évtizedek bűneiért felelős - politikusok nyilvános bírósági tárgyalását akarják.
A volt kommunista, - szocialistára átkeresztelt - párt központi lapja tüntetésekre és petíciók gyűjtésére szólítja fel a bolgárokat, hogy így tegyenek hitet a párt és a demokratikus átalakulás mellett. Jelszava, hogy "a pártot - és nem a személyiségeket - kell megmenteni".
Jövő hét kedden ül össze az újonnan megválasztott parlament, amelyben többségben vannak a szocialista párti képviselők. A kormányalakítás azonban nehezen halad. Az ellenzéki pártok továbbra sem hajlandóak koalícióra lépni a volt kommunistákkal. +++
1990. július 8., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|