Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. július 8. (BBC, kora reggeli híradás) Albániában hatalmi harc jelei mutatkoznak, miközben sok ezren, akik távozni szeretnének az országból, továbbra is külföldi nagykövetségeken tolonganak. A Bulgáriát kormányzó Szocialista Párt vezetősége hosszú, rendkívüli ülést tartott annak a zűrzavarnak a megvitatására, melyet Petar Mladenov elnök lemondása váltott ki. A lengyel miniszterelnök és a Szolidaritás vezetője, Lech Walesa találkozót tartott politikai nézeteltéréseik rendezésére. Bush elnök kijelentette, nem fog nyomást gyakorolni Japánra abban a kérdésben, hogy felújítsa-e gazdasági segélyét Kínának. Az albán kommunista párt vezetőségében személyi változások történtek, miközben jelei mutatkoznak, hogy hatalmi harc kezdődött a konzervatív és a mérsékeltebb pártfrakciók között. A leváltottak között van Simon Stafani belügyminiszter is, akit régóta keményvonalas konzervatívként tartanak számon. Három másik vezető beosztású személyt is menesztettek. A személyi változások a párt központi bizottságának rendkívüli ülésén következtek be. Megfigyelők szerint ez annak a jele, hogy nő Albánia mérsékelt vezetőjének, Ramiz Aliának a befolyása. A személyi változások annak a válságnak a hátterében történtek, melyben mintegy 5000 albán menekült tódult a tiranai külföldi képviseletek területére. Többségük a nyugatnémet, valamint az olasz nagykövetségen keresett menedéket. Az albán hatóságok közölték, hogy minden menekültnek megadják az útlevelet, hogy távozhasson és a magyar nagykövet szerint biztos, hogy szabad távozást biztosítanak számukra. A BBC tudósítója szerint az albán kommunisták egy része most azon tűnődhet, hogy honfitársaik is olyan tömeges kivándorlásba kezdenek-e, mint amilyenre a keletnémetek vállalkoztak tavaly. A Bulgáriát kormányzó Szocialista Párt vezetősége rendkívüli ülést tartott, miután lemondott Petar Mladenov elnök. A párt vezetőségei ülés körülbelül 11 órán át tartott, melynek végén bejelentették, hogy októberben összehívják a pártkongresszust. (folyt.) 1990. július 8., vasárnap
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Többek között tervezik, hogy a kongresszuson megváltoztatják majd a korábbi kommunista, a mostani szocialista párt alapszabályzatát. Miközben folyt a rendkívüli értekezlet, a szófiai pártközpont előtt sokezer diák és ellenzéki aktivista gyűlt össze és ünnepelte Mladenov pénteki távozását. Mladenov azt követően mondott le, hogy kitudódott, tavaly decemberben azt javasolta, hogy vessenek be tankokat a demokráciát követelő tüntetők ellen. Utódját az új parlament fogja megválasztani, mely legelső ülését kedden tartja majd. A diákok bejelentették, hogy ezennel felhagynak a szófiai egyetem központi épületének három hete tartó megszállásával, ugyanakkor követelik, hogy tűzzenek ki időpontot a korábbi kommunista vezér, Todor Zsivkov bírósági perének megtartására. Az észak-jugoszláviai Szlovén Köztársaság elutasította az ország szövetségi vezetőségének követelését, hogy vonja vissza önrendelkezési deklarációját. A szlovén elnökség azt mondta, a követelés elfogadhatatlan és akadályozni fogja a dialógust a jugoszláv köztársaságok között. A szövetségi vezetők azzal fenyegetnek, hogy jogi eljárást indítanak a szlovén deklaráció érvénytelenítésére. Tadeus Mazowiecki lengyel miniszterelnök megbeszélést tartott a Szolidaritás vezetőjével Lech Walesával, hogy rendezzék nézeteltéréseiket az országban folyó reformok ütemével kapcsolatban. A két vezető ellentétbe került a miniszterelnök azon terve miatt, melynek értelmében a Szolidaritás polgári bizottságait kormánybarát párttá szerveznék. Ezt a tervet Walesa a múlt hét végén meghiúsította. A lengyel hírügynökség azt jelentette, hogy a találkozón megegyezés született, hogy az ország érdekében együtt fognak működni, de megfigyelők szerint elkerülhetetlennek látszik, hogy a jövőben szakadás fog bekövetkezni a Szolidaritáson belül. Lengyel földműves gazdák közölték, hogy szerdán délben két órára az egész országban eltorlaszolják az utakat, tiltakozásul az ellen, hogy a kormány nem hajlandó minimális felvásárlási árat szabni termékeiknek. A falusi Szolidaritás jelentette be a tiltakozó akciót, miután tárgyalt a kormány képviselőivel és nem jött létre megállapodás. Tegnap többszáz gazda vonult fel Varsóban, szintén a felvásárlási árminimumot követelve, ami a kormány szerint veszélybe sodorná takarékossági programját. (folyt.) 1990. július 8., vasárnap
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Bush amerikai elnök és Tosiki Kaifu japán miniszterelnök a texasi Houstonban előzetes megbeszélsét tartott a világ iparilag legfejlettebb hét országának hétfői értekezletére készülve. A találkozó előtt Bush elnök azt mondta, nem fog nyomást gyakorolni Japánra abban a kérdésben, hogy felújítsa-e gazdasági segélyét Kínának. Az amerikai elnök kijelentette, Japán szuverén állam és döntéseit maga is meg tudja hozni. Azt is elismerte, hogy Japánnak vannak olyan nemzeti érdekei, melyek elsőbbséget élveznek a szövetségesek érdekeivel szemben. Csang Ce-min kínai kommunista pártvezető azt mondta, hogy a nyugati országoknak nem lenne szabad kitartaniuk a gazdasági szankciók mellett, melyeket azután vezettek be, hogy tavaly Pekingben erőszakkal eltiporták a demokráciát követelő mozgalmat. Moszkvában a kommunista párt kongresszusának küldöttei elvetették azt a határozatot, melynek értelmében az országot kormányzó politikai bizottság minden tagjának tevékenységét kiértékelték volna. Azt követően álltak el ettől, hogy Gorbacsov intette őket, egy ilyen lépés szakadást idézne elő a pártban. Rávette a küldötteket, hogy inkább fogadják el az ellenjavaslatot, melynek értelmében az egész vezetőségről szavazni fognak. A párt több vezetőjének időnként ellenséges kérdéseket tettek fel a küldöttek. Gorbacsov egyik legközvetlenebb szövetségesét, Alexander Jakovlevet hibáztatták a balti államok függetlenségi mozgalmaiért és Kelet-Európa elvesztéséért. Jakovlev azt válaszolta, hogy amikor az emberek elfordulnak a kommunista párttól, az azt jelenti, hogy nem tekintik magukénak az illető párt politikáját. A konzervatívok kiemelkedő képvislője, Jegor Ligacsov a német egyesítéssel kapcsolatos egyik kérdésre válaszolva azt mondta, hogy legjobb esetben is - úgymond - nyugatnémet bekebelezésről lehet beszélni és hozzátette, a szovjet lakosságnak lehetőséget kellene biztosítani, hogy kifejtse erről a véleményét. +++ 1990. július 8., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »