|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Pest Megyei Intéző Bizottságának állásfoglalása
"... megérti a
kormány kényszerhelyzetben hozott intézkedéseit, de
elfogadhatatlannak tartja, hogy az áremelkedések terheit csak a
kisemberek, a munkások, a parasztok viseljék."
SZER, Világhíradó:
A hazai ingyenkonyháról
"Tisztázni kellene, hogy kik járulhatnak a közös lábashoz, miféle
igazolványt vigyenek magukkal, mert az éhezésnek nincs kora, neme.
Nincs szándékunkban ünneprontónak lenni, mégkevésbé akarunk a kákán
is csomót keresni - de vajon hol tölthetik meg legalább naponta
egyszer meleg étellel a gyomrukat a munkát hiába kereső fiatalok
tízezrei, azok akik most kerültek ki az iskolák padjaiból,
érettségivel, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal a zsebükben?"
|
|
|
|
|
|
|
A T. Ház 3.
|
A HATALOMMEGOSZTÁS JOGI, SZERVEZETI KONSTRUKCIÓJÁT NEM AZÉRT KELL MEGVALÓSÍTANI, MERT AZ DEMOKRATIKUSABB, MINT A HATALOM EGYSÉGE, HANEM AZÉRT, MERT A POLITIKAI PLURALIZMUS IRÁNYÁBA VÁLTOZOTT A TÁRSADALOM. Az új szabályoknak a középpontjában a hatalommegosztás szervezeti elve áll, amely a törvények végrehajtása alapján ad hatalmat az államfőnek és az államigazgatási szerveknek. alc. Elnöki hatalom, elnöki függetlenség A parlament és az államfő ebben a rendszerben egymás mellé és nem egymás fölé van rendelve. Az államfő csak a parlament által hozott törvényekkel kaphat hatalmat, viszont jogokat kap a politikai pártképviseleten nyugvó parlamenttel szemben. Ilyen jogok különösen, hogy az országgyűlés által elfogadott törvényt újabb megfontolás érdekében visszaküldheti a parlamentnek (vétójog), meghatározott feltételek mellett elnapolhatja és feloszlathatja az országgűlést. NAPJAINK VITATOTT KÉRDÉSE, HOGY A PARLAMENTTŐL KAPJA-E AZ ELNÖK A MEGBÍZÁST, VAGY AZ ÁLLAMPOLGÁROK KÖZVETLENÜL VÁLASSZÁK? Mindkét megoldás mellett lehet érveket és ellenérveket felhozni. A KÖZVETLEN VÁLASZTÁS KÉTSÉGTELENÜL DEMOKRATIKUSABB, DE AZ ELNÖK TÚLZOTTAN FÜGGETLENEDHET A PARLAMENTTŐL, hiszen ő egyedül ugyanúgy az állampolgárok szavazata alapján jut tisztségéhez, mint a parlament egésze. Történelmi tapasztalat, hogy az elnöki rendszer általában közvetlen választást alakít ki, míg A PARLAMENTÁLIS KORMÁNYZÁS ESETÉN AZ ELNÖK ÁLTALÁBAN A KÉPVISELETI SZERVTŐL KAPJA MEGBÍZÁSÁT. Ha nem így lenne, akkor a parlamentnek és nemcsak az elnöknek felelős kormány esetén feloldhatatlan ellentmondás keletkezhet a többpártrendszerű parlament és az egyetlen párt politikáját támogató elnök között. Az új alkotmányos berendezkedés ezért egyértelművé teszi, hogy a parlamentáris rendszernek megfelelően az elnököt az országgyűlés választja. A POLITIKAI EGYEZTETŐ TÁRGYALÁSOKON MEGEGYEZÉS SZÜLETETT, HOGY A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI INTÉZMÉNYT AZONNAL BE KELL VEZETNI. Politikailag viszont a mai országgyűlés társadalmi elismertségének alacsony foka miatt nem lenne helyes, ha a mostani országgyűlés elnököt választana. Így született a kompromisszum, amely szerint egy alkalommal az állampolgárok útján közvetlenül kapja az elnök megbízatását. Ezt a megoldást politikailag csak a Szabad Demokraták Szövetsége vétózta meg azzal, hogy a közvetlen választás felett népszavazást kezdeményezett. (folyt.)
1989. október 25., szerda 13:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|