|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Pest Megyei Intéző Bizottságának állásfoglalása
"... megérti a
kormány kényszerhelyzetben hozott intézkedéseit, de
elfogadhatatlannak tartja, hogy az áremelkedések terheit csak a
kisemberek, a munkások, a parasztok viseljék."
SZER, Világhíradó:
A hazai ingyenkonyháról
"Tisztázni kellene, hogy kik járulhatnak a közös lábashoz, miféle
igazolványt vigyenek magukkal, mert az éhezésnek nincs kora, neme.
Nincs szándékunkban ünneprontónak lenni, mégkevésbé akarunk a kákán
is csomót keresni - de vajon hol tölthetik meg legalább naponta
egyszer meleg étellel a gyomrukat a munkát hiába kereső fiatalok
tízezrei, azok akik most kerültek ki az iskolák padjaiból,
érettségivel, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal a zsebükben?"
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (10. rész)
|
A három tárgyaló fél nevében elhangzott politikai deklarációkat követően Pozsgay Imre az MSZMP delegációja nevében bejelentette: elfogadják az Ellenzéki Kerekasztalnak azt a javaslatát, hogy az alkotmánymódosítás hatályba lépésével egyidejűleg az Elnöki Tanács lemond és a köztársasági elnök megválasztásáig az államfői funkciókat - a törvényben előírt normák szerint - az Országgyűlés elnöke látja el. Ezzel azonban - a várakozásokkal ellentétben nem fejeződött be a plenáris ülés. Sorozatosan szót kértek egyes, az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok, szervezetek képviselői. Először Antall József a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt nevében indítványozta az alkotmányba olyan zárórendelkezés beiktatását, amely szerint: ha a köztársasági elnök megválasztására az új országgyűlés megválasztása előtt, a politikai átmenet időszakában került sor, akkor a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján közvetlenül és titkos szavazással válasszák meg, négyévi időtartamra. A köztársasági elnök megválasztásához a választópolgárok kétharmados többségének részvétele mellett legalább 50 százalék plusz egy szavazatra legyen szükség. Szeretnék azt is, hogy legyen kötelező az országgyűlési választások kiírása a köztársasági elnök megválasztását követő 90 napon belül. Az indítványt azzal egészítette ki, hogy e rendelkezések pontos kidolgozására az öt szervezet, illetve párt vállalkozik. Antall József döntésüket azzal indokolta, hogy a köztársasági elnök megválasztására a népfelség elve alapján, közvetlenül azért kerülhet sor, mert a képviseleti demokrácia rendszere teljes legitimitással még nem érvényesül. Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége nevében különállásukat deklaráló nyilatkozatot olvasott fel, indokolva azt a döntésüket, hogy jelen állapotában nem írják alá a megállapodást. Kisebbségi álláspontjukkal azonban nem kívánták megbénítani az Ellenzéki Kerekasztal többi tagszervezetét. Ezért felfüggesztették abból fakadó jogukat, hogy a kerekasztal, mint az egyik tárgyaló fél, csak valamennyi tagjának egyetértésével határozhat. (A szerkesztőségek tájékoztatására Az SZDSZ nyilatkozatát az Országos Sajtószolgálat teljes terjedelemben közli ) (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 22:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|