|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Pest Megyei Intéző Bizottságának állásfoglalása
"... megérti a
kormány kényszerhelyzetben hozott intézkedéseit, de
elfogadhatatlannak tartja, hogy az áremelkedések terheit csak a
kisemberek, a munkások, a parasztok viseljék."
SZER, Világhíradó:
A hazai ingyenkonyháról
"Tisztázni kellene, hogy kik járulhatnak a közös lábashoz, miféle
igazolványt vigyenek magukkal, mert az éhezésnek nincs kora, neme.
Nincs szándékunkban ünneprontónak lenni, mégkevésbé akarunk a kákán
is csomót keresni - de vajon hol tölthetik meg legalább naponta
egyszer meleg étellel a gyomrukat a munkát hiába kereső fiatalok
tízezrei, azok akik most kerültek ki az iskolák padjaiból,
érettségivel, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal a zsebükben?"
|
|
|
|
|
|
|
- A Krassó György elleni eljárásról - 2. folyt.
|
Ezek után újságban meghirdettük a következő akciónkat. Ekkor már átragasztottuk erős ragasztóval a Münnich Ferenc nevet Nádorra. Ezt az esti órákban ismét lekaparták. Ez alkalommal megjelent dr. Pongor Sándor alezredes is, mert mi megpróbáltuk megakadályozni a táblák átkaparását. Azt is mondhatnám, hogy ő volt a felbujtója a harmadik akciónknak, mert azt mondta, hogy ne akadályozzuk a dolgozákat. - Maguk kitették, mi lekaparjuk, holnap maguk megint kiteszik. Hát ez is történt, és a harmadik alkalommal már piros festékkel lefestettük a Münnich Ferenc nevet és így ragasztottuk rá a Nádor utcát. Ekkor Pongor Sándor jelen volt, és egy hangosbeszélőn a törvény nevében felszólított ennek a tevékenységnek abbahagyására és egyben közölte, hogy szabálysértési eljárást indít néhányunk ellen. Mi nem vettük figyelembe ezt a figyelmeztetést, de úgy gondoltuk, hogy az a törvényellenes, amit a magyar hatóságok csináltak és csinálnak Münnich Ferenc nevében, védelmezésére. - Van ennek egy humoros oldala is, ennek a tegnapi eseménynek, éspedig az, hogy Pongor Sándor rendőr alezredes nehezményezte, miszerint Krassó György a létra tetejéről bántó módon mutogatott. Mi volt ez? - Hát Pongor Sándor úr azt írta az Esti Hírlapban megjelent cikkében, hogy rendkívül agresszívan viselkedtünk és ennek jellemzéseként elmondta, hogy én éppen a létra tetején piros sprayvel fújtam át a táblát, és mikor meghallottam, hogy hangosbeszélőn szól hozzánk, akkor állítólag legyintettem. A humorost inkább abban látom, hogy egy legyintés talán mégsem a legagresszívebb viselkedés. Ennél lényegesen agresszívabbak a Magyar Népköztársaság azon rendőrei, akik az elmúlt években, évtizedekben gumibotoztak, pofoztak, rúgdaltak és gyilkoltak embereket. Egy legyintés, ami nem is biztos, hogy megtörtént, hiszen én el voltam foglalva a táblával, azt egyáltalán nem tartom agresszivitásnak. (folyt.)
1989. július 21., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|