|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Kasza László és a Magyar Rádió
"két okom is van arra, hogy nem kívánok a Bródy Sándor utcában
dolgozni. Az egyik az, hogy 25 év alatt én nagyon összenőttem a
Szabad Európa Rádióval - ezt a rádiót tartom sok hibája, gyengesége
ellenére is a magaménak.
A másik ok, hogy - rengeteg fontos változás ellenére is - a
Magyar Rádió nekem az a rádióállomás, amely - bevallottan - 40 éven
át hazudott, és azok, akik kényszerítették a szép számmal jelenlévő
tisztességes szerkesztőket a hazudozásra -, nos ezek most is ott
vannak, mégpedig a legtöbben vezető beosztásban. "
|
|
|
|
|
|
|
A brit-kelet-európai kapcsolatok
|
------------------------------
London, 1990. július 7. (BBC, Panoráma) - Július 9-13. között Csehszlovákiában és Magyarországon tesz látogatást Nicholas Ridley brit kereskedelemi és iparügyi miniszter. Brit üzletemberek csoportja kíséri el útjára, hogy tájékozódjanak a gazdasági helyzetről, és elősegítsék a brit beruházásokat.
Csütörtökön a miniszter angol újságírókat tájékoztatott előzetesen útjáról, de még azelőtt különnyilatkozatott adott Jan Repanak, a BBC közép-európai szolgálata munkatársának. Ezt ismertetjük most:
- Az angol üzletembereket többször azzal vádolták, hogy túlzott óvatossággal fogadják az új kereskedelmi lehetőségeket. Ugyanakkor Kelet- és Közép-Európa átalakulóban levő országai, ahol sokszor még a legalapvetőbb infrastruktúra is hiányzik, bizonyos fokig kockázatos térségnek számítanak.
Az Economist című angol hetilap fogalmazta meg igen szellemesen: a mondás, hogy "ki korán kel, aranyat lel" igaz, de meglehet, hogy a befektető zsebében végül csak az az egy aranytallér marad. Hogyan vélekedik erről a miniszter úr?
- A közép-európai országok szinte kivétel nélkül a magántulajdonon alapuló piacgazdaság bevezetését tűzték maguk elé, mégpedig a lehető leggyorsabban. Verseny és szabadpiac - ezzel csak egyetérteni tudok. A kérdés csupán az: milyen ütemben folyjék az átalakulás? Ebben pedig az érintett országoknak maguknak kell dönteniük.
A gyors reformnak megvan az az előnye, hogy hamar elvezet a végső célhoz, és a gazdaság nem veszít lendületéből. Ugyanakkor rövid távon sokkal komolyabb problémák merülhetnek fel, amelyek azután magát a reformot is tovább nehezíthetik. Ha viszont túl lassan próbálnak változtatni, az új kormányok könnyen elveszíthetik választóik bizalmát, és a reform végül sohasem valósul meg. (folyt.)
1990. július 7., szombat
|
Vissza »
|
|
- Brit-kelet-európai kapcsolatok - 1. folyt.
|
- A kereskedelem nagyarányú növelésére nemigen látok lehetőséget. Az Angliából vásárolt árukért ugyanis keményvalutában kell fizetni, ebből pedig nagy hiány van ezekben az országokban. A kereskedelem helyett inkább a befektetésben rejlenek a nagy lehetőségek. A brit kormány már eddig is biztosítékot nyújtott bizonyos hitelekre, illeltve garanciát vállalt az angol vállalatok ottani befektetéseire.
Látogatásom során fel szeretném hívni a kormányok figyelmét arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben adjanak teret a brit cégek befektetéseinek. Ez ugyanis számukra is előnyös, és a befektetőknek is rövidebb megtérülési időt eredményez.
A fő feladat azonban a helyi valuták konvertibilitásának megteremtése - amilyen gyorsan csak lehet -, hiszen ezáltal megszűnnének a mostani valutarendszerből adódó mesterséges korlátozások.
- A beszélgetés során a miniszter kitért arra is, hogy a közelgő német egyesítés következtében fennáll annak a veszélye, hogy Kelet-Németország sokkal gyorsabban indul fejlődésnek, mint például Csehszlovákia, Magyarország, vagy Lengyelország. Ezért Nyugat-Európa nem németajkú országainak különös figyelmet kell szentelniük az említett három ország fejlődésének és támogatásának. A csehszlovákok, a magyarok és a lengyelek egyaránt szimpatizálnak Nagy-Britanniával, és mindannyiunk érdeke, hogy elkerüljük Németország hegemóniáját. Csehszlovákiának, Magyarországnak és Lengyelországnak csatlakoznia kell az Európai Közösséghez, mihelyt eleget tesznek a formális követelményeknek." (folyt.)
1990. július 7., szombat
|
Vissza »
|
|
- Brit-kelet-európai kapcsolatok - 2. folyt.
|
A brit kereskedelmi és ipari miniszter véleménye szerint a Magyarországnak és Csehszlovákiának nyújtandó hitelek nem ütközhetnek komoly akadályba. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Lengyelország 40 milliárd dolláros adóssága súlyos terhet jelent az országnak. Ez az adósság - mint mondta - teljesen megbénította a lengyel gazdaságot, ezért nem lenne bölcs dolog újabb, közepes lejáratú kölcsönöket nyújtani Lengyelországnak. Románia és Bulgária pedig - úgy tűnik - egyelőre sem politikai, sem gazdasági téren nem határozta meg a pontos célt - mondta a miniszter.
Végül Jan Repa a Közép-Kelet-Európába irányuló brti exportról kérdezte a minisztert: melyek az elsődleges exporttermékek?
- A piacgazdaságban nincsenek elsődleges termékek, de Anglia komoly tapasztalataival sokat segíthet a bankrendszer, az élelmiszerfeldolgozó-ipar és az acélgyártás terén - nem is beszélve a telekommunikáció fejlesztéséről. +++
1990. július 7., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|