 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Kasza László és a Magyar Rádió
"két okom is van arra, hogy nem kívánok a Bródy Sándor utcában
dolgozni. Az egyik az, hogy 25 év alatt én nagyon összenőttem a
Szabad Európa Rádióval - ezt a rádiót tartom sok hibája, gyengesége
ellenére is a magaménak.
A másik ok, hogy - rengeteg fontos változás ellenére is - a
Magyar Rádió nekem az a rádióállomás, amely - bevallottan - 40 éven
át hazudott, és azok, akik kényszerítették a szép számmal jelenlévő
tisztességes szerkesztőket a hazudozásra -, nos ezek most is ott
vannak, mégpedig a legtöbben vezető beosztásban. "
|
|
|
|
|
|
 |
51. mérkőzés, a bronzéremért: Olaszország - Anglia (1. rész)
|
Szabó Sándor, az MTI kiküldött munkatársa jelenti:
1990. július 7. szombat - Szombaton este a Bari központjától hét
kilométernyire lévő San Nicola-stadionban játszották le a Mondiale
,90 utolsó előtti mérkőzését a bronzéremért. A csalódott olaszok
Angliával néztek farkasszemet.
Sokan tartottak ettől a párosítástól, hiszen a vendégek
szurkolói azzal fenyegetőztek, ott folytatják a rendbontásokat, ahol
Cagliariban, Riminiben és Torinóban abbahagyták. Nos, a huligánok,
úgy tűnik, elfáradtak a forró itáliai nyárban, mert az Adriai-tenger
partján fekvő városban nem történt eddig különösebb rendbontás. Az
angol drukkerek számát mintegy négyezerre teszik. A helyi szervezők
felkészültek a fogadásukra, ötezer rendőr és csendőr, és további
ezerötszáz biztonsági ember (jórészük civilben) teljesít szolgálatot
a II. Viktor Emmanuel korzón, és a Garibaldi téren, ahol az angolok
zöme a szabad ég alatt éjszakázott szombatra virradóra. Körülbelül
százan a San Nicola-stadion pokoli hőséget árasztó betonján, az
autóparkolókban verték fel sátraikat, és igen sok fiatal
kéredzkedett be a találkozó előtt a szállodák enyhet adó
előcsarnokaiba. Utóbbi megoldásra is gondoltak az olasz biztonsági
erők, mert a recepciókon ejtőernyős katonák - igaz, fegyver nélkül -
álldogáltak, árgus szemmel figyelve mindenre.
A szombati olasz lapok óriási terjedelemben emlékeztettek arra,
hogy a squadra azzurra még pontot sem veszített Bariban. A múltban
négy alkalommal játszott itt az olasz nemzeti tizenegy, mind a négy
csatát megnyerte, összesített gólkülönbsége 11-3. Legutoljára 1988
őszén a Szovjetuniót verték az olaszok 4:1-re, ám még nem a 87
milliárd líráért felépített San Nicola gyepén, hanem az ,,öreg,,
stadionban.
A Tuttosport munkatársa interjút készített Salvatore
Schillacival és Gary Linekerrel. Sok más egyéb mellett feltette a
kérdést az olasz (ötgólos) és az angol (négy találat) támadónak: ki
lesz a gólkirály?
Schillaci:
- Az angol védelem elsőrangú
Ha az őrzésemmel megbízott Walkert
a földön sikerül átjátszanom, és Baggio is segít átadásaival, talán
telik egy újabb gólra. De még hat góllal sem lehetek nyugodt, erősen
tartok Lothar Mattha:ustól, a nyugatnémetek középpályása képes arra,
hogy vasárnap este egy vagy két gólt is szerezzen az argentinok
elleni aranymérkőzésen. (folyt.köv.)
1990. július 7., szombat 13:53
|
Vissza »
|
|
51. mérkőzés, a bronzéremért: Olaszország - Anglia (2. rész)
|
Lineker:
- Egy gól kell ahhoz, hogy beérjem az élen álló csehszlovák
Skuhravyt és Schillacit. Mivel az olaszok számára létfontosságú,
hogy megszerezzék a harmadik helyet, bizonyosan kitámadnak. Ez pedig
az én malmomra hajthatja a vizet. Gascoigne labdái, átadásai nagyon
hiányoznak majd. A tippem: hármas holtverseny alakul ki, Schillaci
nem rúg gólt, én viszont igen.
Javában tart, vagy inkább folytatódik a sajtóháború. Számos lap
lehúzza a keresztvizet Azeglio Vicini szövetségi kapitányról azért,
mert kedden az Argentína elleni elődöntőben szerintük hibás
kezdőcsapatot hirdetett. A szakvezető engedett a nyomásnak, Anglia
ellen négy helyen változtatott keddhez képest. A védelemben Ferrara
kapott helyet, a középpályásoknál Vierchowod és Ancelotti lépett elő
kezdőemberré, míg elöl, Vialli mellőzése árán - a Sampdoria csatára
még csak nem is tartalék
- újra Baggio a kezdőember. Ferrara öröme
érthető, hiszen ő az eddigi hat mérkőzésen egy árva percet sem
töltött a pályán. Sokan számítottak arra, hogy az Argentína elleni
,,bűnbak,,, Zenga kapus tartaléksorba kényszerül, és helyére Tacconi
lép elő. Nem így történt, a kettes számú hálóőr némi szomorúsággal
jegyezte meg, úgy tűnik, neki 1994-ig kell várnia arra, hogy
vb-mérkőzésen szóhoz juthasson...
Bariban egyébként szókimondóak az emberek, így lehetett végre
megtudni, hogy Vicini tulajdonképpen ,,fogadott fiának,, tartja
Zengát, Maldinit és Viallit. Ennek oka: az 1986-ot megelőző
időszakban, amikor Vicini még utánpótlás-kapitány volt, ez a három
játékos tett a legtöbbet a 21 évesek válogatottjában az olasz
sikerekért. Amint Ferrara, úgy az angol csapatban Tony Dorigo is
debütált ezen a forró estén. Pályafutása első vb-fellépését
megelőzően kiderítették róla, hogy olasz apa gyermeke. Édesapja,
Roberto Dorigo Udinében született, majd Ausztráliába vándorolt ki.
Fia Melbourne-ben látta meg a napvilágot, majd profi
futballkarrierje érdekében Angliába költözött át.
- Egy szót sem tudok olaszul, de édesapám szülőhazája igen
szimpatikus. Ezért - ha egyszer ajánlatot kapok - szívesen
folytatnám valamelyik itáliai klubban - nyilatkozta Tony Dorigo.
A vb-bronzmérkőzések statisztikájához tartozik, hogy Anglia még
sohasem játszott ,,kisdöntőt,,, az olaszok is csak egy alkalommal:
1978-ban, Argentínában, amikor 2:1-re kikaptak Brazíliától. A tét
tehát ez volt a 16. hivatalos olasz-angol összecsapáson: melyik
válogatott szerzi meg története első világbajnoki bronzérmét.
(folyt.köv.)
1990. július 7., szombat 13:55
|
Vissza »
|
|
51. mérkőzés, a bronzéremért: Olaszország - Anglia (3. rész)
|
Bariban szombaton este lejátszották a harmadik helyet eldöntő
mérkőzést a világbajnokságon. A két csapat összeállítása:
Olaszország:
------------
Zenga - Baresi - Bergomi, Ferrara - De Agostini, Vierchowod,
Ancelotti, Giannini, Maldini - Schillaci, Baggio
Anglia:
-------
Shilton - Wright - Stevens, Parker, Walker, Dorigo - Steven,
Platt, McMahon - Beardsley, Lineker
Bari, 50 000 néző, V: Quiniou (francia)
(folyt.köv.)
1990. július 7., szombat 20:06
|
Vissza »
|
|
51. mérkőzés, a bronzéremért: Olaszország - Anglia (4. rész)
|
A harmadik helyért vívott csatát az angolok kezdték jobban, s
rögtön a 3. percben Steven lőtt kapura a 16-os sarkáról, Zenga
azonban jól helyezkedett. Az angol kaput nem sokkal később De
Agostini veszélyeztette, távoli lövése a bal sarok mellé ment.
A szigetországiak szebben adogattak, sokáig úgy tűnt, jobban
összeszedték magukat a bronzmérkőzésre, mint a hazaiak. A 10.
percben egy bírói hiba kavart vihart, Baggio ugyanis kézzel tette
maga elé a labdát, mire az angol Wright is hasonlóan szabálytalanul
szerelt. A francia Quiniou mindkét esetben továbbot intett, vagyis
engedte a ,,kézilabdázást,,.
A 15. percben De Agostini távoli lövését fogta Shilton, majd öt
perccel később Platt tört be jó cselekkel az olasz büntetőterületre,
de elügyetlenkedte a helyzetet. A 28. percben nem sok hiányzott
ahhoz, hogy az itáliaiak vezetéshez jussanak: Ferrara jobb sarokra
tartó lövését Shilton csak érinteni tudta, kezéről a labda a
kapufára pattant.
A 35. percben Lineker fejelhetett közvetlen közelről kapura, de
elhibázta a helyzetet. Ezután Giannini emelt 8 méterről fölé a másik
oldalon.
Félidőben:
Olaszország - Anglia 0:0
-------------------------
Bari, 50 000 néző, V: Quiniou (francia)
(folyt.köv.)
1990. július 7., szombat 20:53
|
Vissza »
|
|
51. mérkőzés, a bronzéremért: Olaszország - Anglia (5. rész)
|
A második félidőben is változatos volt a játék, de az akciók
sokáig megakadtak, mert mindkét védelem jól zárt. Az 55. percben
Vierchowod szerezhette volna meg a vezetést az olaszoknak, közelről,
éles szögből azonban fölé bombázott. Nem sokkal később Lineker jól
eltalált lövését fogta Zenga a jobb sarokban. Fölényben játszottak a
hazaiak, Giannini többször is a hálóba találhatott volna, az itáliai
középpályás azonban mindig többet cselezett a kelleténél.
A 70. percben aztán Shilton nagy hibája révén előnyhöz jutottak
az azzurrik: az angol kapus gondtalanul vezette a labdát, s nem
figyelt oda Baggióra, aki résen volt, elszedte tőle azt, majd
Schillaci átadásából a hálóba lőtt (1:0). A 76. percben a brit kapus
helyrehozta ,,vétkét,,, az utolsó pillanatban ütötte el a berobbanó
Schillaci elől a labdát.
A következő percekben teljesen kinyílt az angol védelem, de mint
kiderült, nemhiába kockáztattak a szigetországiak. Előbb Webb jobb
alsó sarokra tartó lövését hárította nagy bravúrral Zenga, majd a
80. percben Dorigo beadásából Platt 11 méterről a jobb felső sarokba
fejelt (1:1).
Már úgy tűnt, ezen a mérkőzésen sem születik döntés 90 perc
alatt, amikor a francia játékvezető észrevette, hogy Schillacit
Parker buktatta a büntetőterületen belül. A megítélt tizenegyest az
olaszok gólkirálya a jobbra mozduló Shilton mellett a kapuba
gurította (2:1).
Az utolsó percben Berti szép gólt fejelt, a találatot azonban
Quiniou - tévesen - érvénytelenítette.
a 3. helyért:
Olaszország - Anglia 2:1 (0:0)
-------------------------------
Bari, 50 000 néző, V: Quiniou (francia)
gólszerzők: Baggio (70. p.), Schillaci (86. - 11-esből), illetve
Platt (80.)
csere: De Agostini helyett Berti (67.), Giannini helyett Ferri
(91.), illetve McMahon helyett Webb (71.), Wright helyett
Waddle (71.)
jók: Baresi, Baggio, illetve Platt, Dorigo
(folyt.köv.)
1990. július 7., szombat 21:54
|
Vissza »
|
|
51. mérkőzés, a bronzéremért: Olaszország - Anglia (6. rész)
|
A bronzmérkőzést megtekintette Juan Antonio Samaranch, a
Nemzetközi Olimpiai Bizottság spanyol elnöke is.
Sokszor előfordult a múltban, hogy a harmadik helyért csak
unalmas, amolyan kényszerszülte játékkal rukkolnak elő a csapatok.
Hogy unalom ne legyen, arról Vicini úgy gondoskodott, hogy az
utolsó pillanatban mégis meggondolta magát, és a cserepadra
,,csempészte,, kedvencét, Viallit. Alaposan ki is fütyülték a
névsorolvasáskor a Sampdoria támadóját, akit ezek szerint délen nem
nagyon kedvelnek.
A gyepen legalább húsz percig a szerda este ismétlődött. Akkor,
Torinóban az angolok az NSZK ellen igen kulturáltan gurigáztak. És
ezúttal is ezt tették. A két színes bőrű védőre, Walkerre és
Parkerre várt az a cseppet sem hálás feladat, hogy a Juventus két
bombázóját, Schillacit és Baggiót mindenüvé elkísérjék. Becsületükre
legyen mondva, tisztán, sportszerű eszközökkel meg is tették ezt.
Baggio egy idő után hátrább is húzódott, inkább átlövésekkel
kísérletezett. A másik oldalon Vierchowod ,,szaladgált,, Lineker,
Ferrara pedig Beardsley után. Ez jelezte, Vicini nem akarja ugyanazt
a hibát elkövetni, mint az argentinok ellen, amikor Caniggia és
Maradona nem kapott szoros őrzőt. Az első félidőben mindkét csapat
előtt egy-egy lehetőség adódott, mégis az angolokk teljesítménye
tetszett jobban. Mélységben kiválóan tagolódtak, és a támadások
szervezésében - főként Platt jeleskedett - a széleket is használták.
A hazaiak középpályás sora egy vonalban sűrűsödött, és a
labdaszerzésben sem tűntek ki. Azzal a lehetőséggel, hogy a széleken
is próbálkozzanak, szinte nem is éltek.
Fordulás után a hazaiak kezébe került az irányítás, De Agostini
lényegesen feljebb merészkedett. A sorozatos hazai rohamok a hajrá
kezdetén kikezdhették a veterán Shilton kapus idegeit, mert olyan
hibát követett el, amit talán serdülő játékos korában sem. Bobby
Robson szinte azonnal rádöbbent, itt védőket kell áldoznia, ha
valamit akar. Ezt is tette, és bár úgy tűnt, az olaszok megtartják
egygólos előnyüket, az angol együttes olyan oroszlánszívről adott
tanubizonyságot, mint az NSZK ellen. Fordulatos, krimibe illő volt a
hajrá, amikor Parker elkövette a hibát, hogy a 16-oson belül
szabálytalankodott Schillacival szemben, nem is lehetett kétséges,
hogy a Juventus gólzsákja lövi a 11-est. Értékesítette, hat góljával
bizton számíthat a gólkirályi címre. A második félidei telejsítmény
alapján jogosnak nevezhető az olasz siker, amely az első bronzérem
az itáliai labdarúgósport történetében. (folyt.köv.)
1990. július 7., szombat 22:33
|
Vissza »
|
|
51. mérkőzés, a bronzéremért: Olaszország - Anglia (7. rész)
|
Anglia persze nem szégyenkezhet, védelme 70 percig szigorúan
zárt, olyan keményen állt a lábán, mint Dover híres sziklái. Ha a
veterán, a válogatottságok számát tekintve világcsúcstartó Shilton
nem húzza keresztbe társai fáradozását, akkor kétséges, melyik
együttes tagjai nyakába akasztja a bronzérmeket Joao Havelange, a
FIFA brazil elnöke. Az angolok szépen búcsúztatták szövetségi
kapitányukat, Bobby Robsont.
Vélemények:
Azeglio Vicini olasz szövetségi kapitány:
- Hosszú, kétéves felkészülési időszak végére jutottunk. A
bizonyítás ugyan nem sikerült, de kedden, Nápolyban csak
balszerencsénken múlott az, hogy nem mi játszhatjuk a döntőt
vasárnap. A szombat este meggyőzött arról, hogy Schillaci és Baggio
valóban klasszis támadópár, de további csatáraim vannak talonban,
akikkel majd az ősszel kezdődő Európa-bajnoki selejtezőkön
kísérletezhetem.
Bobby Robson angol szövetségi kapitány:
- Köszönöm ezt a szép estét Linekernek és társainak, tudom, nem
elsősorban a bronzéremért, hanem értem küzdöttek. Nagy kár a
hajrában elkövetett súlyos hibáért, de az idegek harcában ezúttal is
mi maradtunk alul, csakúgy, mint szerdán, a németek ellen.+++
1990. július 7., szombat 22:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|