|
|
|
|
Antall József sajtóértekezlete - részletes (1.rész)
|
Brüsszel, 1990. július 17. kedd (MTI-tud) - Egyértelműen
sikeresnek érzem brüsszeli tárgyalásainkat, mondotta az MTI
tudósítójának kérdésére válaszolva Antall József a keddi nap
munkaprogramját záró sajtóértekezletén.
Hangsúlyozta: - Pontosan meg tudtuk határozni az Európai Közösségekhez való csatlakozásunk menetrendjét, ezen belül konkrét tárgyalásokkal kitűzhettük a társulás határidejét is. Ennél többet mondani előre aligha lehet egy olyan világban, ahol azért akadnak bizonytalansági tényezők is.
Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy Magyarország nagy figyelemmel követi a Kelet- és Közép-Európában, a Szovjetunióban bekövetkezett változásokat, újabb és újabb eseményeket.
Így az Európai Közösségekkel folytatott mostani tárgyalások mindenképpen eredményesek, akárcsak a belga kormánnyal folytatott megbeszélések. Hozzáfűzte Antall József, hogy a NATO-val folytatandó szerdai megbeszélések már nem kelthetnek csalódást.
Természetesen egy miniszterelnöki villámlátogatás mindig csak kapunyitás lehet, mindig csak a jóindulat megnyerését célozhatja, és ebből a szempontból lényegesek lesznek a szakminiszterek és más magyar képviselők által a részletekről folytatandó tárgyalások.
- Jómagam a jó szándék megnyerésére vállalkozhatom vagy a faltörő kos szerepére. Eddig ezt Moszkvától Washingtonig elvégeztük, és folytatjuk - fejtette ki.
A miniszterelnök elmondta, hogy már szeptemberben megkezdődnek a feltáró, puhatolózó megbeszélések az Európai Közösségekkel a dublini csúcsértekezleten felajánlott társulási formuláról. Ez a kétoldalú társulás egy aszimmetrikus szabadkereskedelmi megállapodást tartalmaz, amelynek keretében a közösség egyoldalú kedvezményeket biztosít Magyarország számára, ami a támogatás igen jelentős formája. A kapcsolat kiterjed majd mind a gazdasági, mind a politikai, mind a kulturális és tudományos együttműködésre. Ami a tárgyalási naptárt illeti, Antall József elmondta, hogy a megbeszéléseket a két fél úgy kívánja folytatni, hogy a társulás 1992. január 1-ig életbe léphessen. (folyt.)
1990. július 17., kedd 22:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall József sajtóértekezlet - részletes (2.rész)
|
- Magyarország - folytatta Antall József - teljes jogú tagságra törekszik. Mivel azonban az Európai Közösségek jelenleg saját gazdasági, politikai, pénzügyi struktúrájának átalakítására összpontosít, 1993. január 1-ig nemigen van esélye más országnak arra, hogy bejusson az EK-ba. Ezért Magyarország az 1995-ös esztendőtől számítja esélyeit.
- Nyilvánvaló - mondotta Antall József - hogy az Európai Közösségeken belül is el kell rendezni ezeket a kérdéseket. Egyeseknek komoly aggályaik vannak ezzel kapcsolatban, féltik a közösség homogenitását. Mi úgy gondoljuk - folytatta - hogy a kiszélesítés híveinek álláspontja lesz sikeres, másrészt a magyar gazdasági életet sikerül addigra úgy felfejleszteni, hogy alkalmasak legyünk a belépésre. Nemcsak gazdasági, de politikai és jogi értelemben is ebbe az irányba kívánunk haladni. A feladat nem egyszerű, de Magyarország képes lesz sikerre vinni.
Szólt a miniszterelnök arról is, hogy az 1993-as közösség különbözni fog a maitól. - Mi az akkori modellt is készek leszünk elfogadni, azt, amely a nemzeti szuverenitás összeegyeztetésén alapul. Ez azt jelenti, hogy gazdasági, politikai és biztonsági-katonai összehangolásra is szükség lesz. Ezt az utóbbi, biztonsági részt még nem munkálták ki. Ez összefügg az egész európai biztonsági és együttműködési rendszerrel. Magyarország kül- és biztonságpolitikájával efelé fordul, ezt mutatták azok a fontos és tudatos lépések, amelyeket Moszkvában jelentettünk be a Varsói Szerződéssel kapcsolatban.
- Magyarország a semlegesség kérdésére is az európai közösségi tagság szempontjából tekint, nem nyilvánít ki olyan jogi semlegességi formulát, amely akadályozhatná tagságát az Európai Közösségekben. Ez az oka annak - mondotta Antall József - hogy az 1956-os megoldást nem tartjuk alkalmazhatónak. Magyarország egy európai biztonsági rendszer keretében kívánja megoldani biztonságát - ez sokkal magasabb szinten biztosít egy semleges státust és nem nehezíti helyzetünket. (folyt.)
1990. július 17., kedd 22:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall József sajtóértekezlete - részletes (3.rész)
|
Külön méltatta a magyar miniszterelnök az Európa Parlamenttel és annak különböző bizottságaival, intézményeivel épülő kapcsolatokat.
Elmondotta azt is, hogy nagy érdeklődéssel tekint a Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával szerda reggelre kitűzött találkozó elé, amely az első lesz a maga nemében, egy volt kommunista ország miniszterelnöke és a NATO-főtitkár között. Ezzel kapcsolatban kifejtette: - Sohasem hittünk az olyan európai egységben, amely szemben áll az atlanti gondolattal. Meggyőződésünk, hogy Európa és az Egyesült Államok sorsa elválaszthatatlan. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban utalt arra a két levélre, amelyet Bush amerikai elnöktől kapott, s elmondta, hogy moszkvai megbeszélésein is hangsúlyozta az atlanti kapcsolatnak, az amerikaiak európai jelenlétének jelentőségét. - Ezt - mondotta - garanciális elemnek tekintjük - többek között a Szovjetuniónak a német egységgel kapcsolatban táplált aggályai tekintetében is. - Megjegyezte továbbá: - Mindig is meggyőződésünk volt, hogy a Szovjetunió végül elfogadja az egyesült Németország NATO-tagságát. A létrehozandó európai biztonsági rendszer elképzelhetetlen akár a Szovjetunió, akár az Egyesült Államok részvétele nélkül.
Ezután a magyar gazdaság nehéz helyzetéről szólt a miniszterelnök, ismertetve a kompenzációs alap létrehozására tett, s a közösség által megértéssel fogadott javaslatát.
Elmondta, hogy az ország 20 milliárd dolláros adósságot hurcol magával: ennek mintegy 40 százaléka Japánnal, hasonló része az NSZK-val szemben áll fenn. - A magyar költségvetés lehetőségei nagyon körülhatároltak, a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásban vállaltuk, hogy a deficitet 10 milliárd forintra csökkentjük, holott tavaly 54 milliárd volt. Amikor az új kormány átvette az ügyek irányítását, már 17 milliárddal mghaladta a hiány a vállalt felső határt. Ezért csökkenteni kellett az állami támogatást, aminek egyharmada a lakosságot is sújtja - ez nem éppen népszerű intézkedés. Mindezen felül most a Szovjetunió bejelentette, hogy a harmadik negyedévben 30 százalékkal csökkenti kőolajszállításait, s ez a negyedik negyedévben is megismétlődhet. Ez ellen, mondotta, tiltakoznunk kell, hiszen a csökkentéssel a Szovjetunió saját keményvalutás exportjának fokozására törekszik. (folyt.)
1990. július 17., kedd 22:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall József sajtóértekezlete - részletes (4. rész)
|
- Mi fontosnak tartjuk Gorbacsov helyzetének megszilárdítását a Mitterrand-Kohl terv alapján - mondotta a magyar miniszterelnök - de ezzel együtt azt is meg kell oldani, hogy ha a Szovjetunió gazdaságilag károsít más országokat, azt kompenzálják valamilyen módon: erre kellene külön alapot létesíteni.
Ha ugyanis nem sikerül a váratlan tööbletkiadásokat kompenzálni, figyelmeztetett Antall József, akkor Magyarország képtelen lesz eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinek. A rekompenzációs alapra vonatkozó javaslatot Delors elnöknek és Frans Andriessennek, a Közösségi Bizottság külkapcsolatokkal foglalkozó tagjának fejtette ki a miniszterelnök a keddi találkozón, s mint elmondta, ők megértéssel fogadták - elmondták, hogy hasonló elképzelésekkel a közösség is foglalkozik.
Magyarország Belgiumhoz fűződő kapcsolatait ,problémátlannak,, jellemezte Antall József. Méltatta, hogy ez az ország támogatta a magyar hiteligényeket a nemzetközi fórumokon is. A Martens miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen szó volt a vízumkényszer eltörléséről is. Antall Józsefet Martens arról tájékoztatta, hogy a belga kormány elfogadta a francia megközelítést, vagyis azt, hogy nem kötik vízumhoz a három hónapnál rövidebb látogatásokat és a közeljövőben ezt az álláspontot fogja képviselni a Hollandiával és Luxemburggal való egyeztetéseken: erre szükség van, mivel a három Benelux-ország közös vízumokat ad ki, tehát a belga gyakorlat megváltoztatása a partnereket is érinti, velük is egyeztetni kell. (folyt.)
1990. július 17., kedd 22:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Antall József sajtóértekezlete - részletes (5.rész)
|
Végül egy kérdésre válaszolva, amely a regionális együttműködésre vonatkozott, Antall József hangsúlyozta: - Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy bennünket ne tekintsenek blokk-államnak, se a bécsi fegyverzetkorlátozási megbeszéléseken, se az Európai Közösség viszonylatában. Az Európai Közösséggel való társulásról is mindig kétoldalú alapon kivánunk tárgyalni, mi ugyanis nem kívánjuk megvárni ezen a téren azokat, akik lassabban haladnak vagy hátrébb tartanak - folytatni akarjuk azt az úttörő szerepet, amelyet vállaltunk. Ez valószínűleg megfelel adottságainknak, harcmodorunknak, amely a könnyű lovasságé, mondotta tréfásan, azzal folytatva a hasonlatot, hogy persze sokszor lemarad a gyalogság, no meg a tüzérség is hiányzik. Ugyanakkor, noha külön kívánjuk csatlakozásunkat rendezni, jó kapcsolatokat akarunk szomszédainkkal és más országokkal, nincs szó arról, hogy nem akarnánk közösségi részvételüket, s együttműködésre törekszünk például a Duna-Adria Közösség keretében - e kooperáció iránt különben érdeklődést tanúsít Lengyelország is. +++
1990. július 17., kedd 22:50
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|