|
|
 |
|
 |
SZKP - Falin, Dzaszohov (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósitója jelenti:
Moszkva, 1990. július 6. péntek. (MTI-tud) - A szovjet
külpolitika értékelésénél a kongresszus küldöttei nem minden lépéssel
értenek száz százalékosan egyet, de az kétségtelen, hogy e politika fő
irányait elfogadja a többség, s támogatja e külpolitika folytatását -
ezt hangsúlyozta péntek esti moszkvai sajtóértekezletén Valentyin
Falin, az SZKP KB nemzetközi osztályának vezetője és Alekszandr
Dzaszohov, a szovjet parlament külügyi bizottságának elnöke.
Az SZKP-kongresszus sajtóközpontjában tartott tájékoztatón Falin
külön kitért a Kelet-Európával kapcsolatos problémákra, a
kongresszuson fellobbant szenvedélyekre, miszerint a Szovjetunió
hagyta elveszni szövetségeseit. Ennek kapcsán utalt arra, hogy a
Szovjetunióban még élénken élnek a második világháború emlékei, s ez
táplálja e kételyeket. A szándék azonban tisztességes, hiszen az a
cél, hogy sohase ismétlődhessenek meg a háború borzalmai. A
kelet-európai kommunista pártok választási vereségeit így kommentálta:
tanulnunk kell mások hibáiból, sajnos mi is rengeteget elkövetünk.
Egy kérdésre válaszolva Falin nem értett egyet azzal a
tábornokkal, aki a kongresszus egyik szekciójában felszólalva a
magyarországi csapatkivonások lelassítását szorgalmazta. Az SZKP
osztályvezetője szerint szigorúan be kell tartani a két ország között
megkötött kormánymegállapodást, s tartják is az előírt ütemet. Az
elszámolás kérdéséről viszont e kormánymegállapodáson kívül kell
megállapodni.
Dzaszohov felhívta a figyelmet arra, hogy a kelet-európai országok
és a Szovjetunió gazdasági együttműködését új alapokra kell helyezni,
de az eddigi eredményeket ,,sem szabad kidobni az ablakon,, , hiszen a
kialakult jó kapcsolatok, a meglévő infrastruktúra kedvező
feltételeket teremt ehhez.
Falin és Dzaszohov egyelőre tartózkodott a londoni NATO-csúcs
kommentálásától, s úgy fogalmaztak, hogy a Mihail Gorbacsovhoz
intézett meghívás ügyében maga a szovjet államfő dönt majd. Falin
sajnálkozásának adott hangot, hogy Londonban nem mondtak le a
,,rugalmas reagálás,, doktrinájáról, amely az atomfegyverek bevetését
is magába foglalja. Szavai szerint a Varsói Szerződés tagországaiban
60 ezer célpontja van a NATO nukleáris fegyvereinek, a két Németország
területén pedig már akkorára nőtt a nukleáris arzenál, hogy azzal
ötször meg lehet semmisíteni bolygónkat.(folyt.)
1990. július 6., péntek 20:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|