|
|
|
|
A NATO-csúcstalálkozó - záróközlemény (1. rész)
|
London, 1990. július 6. péntek (AP) -
Londoni nyilatkozat az átalakított észak-atlanti szövetségről
Kibocsátva az Észak-Atlanti Tanács július 5. és 6. között tartott londoni találkozón részt vett állam- és kormányfők részéről
1. Európa új, ígéretes korszakba lépeett. Közép- és Kelet-Európa liberalizálódik, a Szovjetunió megkezdte hosszú utazását a szabad társadalom felé. Összeomlóban vannak azok a falak, amelyek egykor népeket és eszméket választottak el. Az európaiak maguk döntenek sorsukról. A szabadságot választják. A gazdasági szabadságot választják. A békét választják. Az egységes és szabad Európát választják. Ehhez a mi szövetségünknek is alkalmazkodnia kell.
2. Az észak-atlanti szövetség a történelem rendkívül sikeres védelmi szövetsége. Most, hogy szövetségünk létezésének ötödik évtizedébe lép és egy új évszázad felé veti tekintetét, továbbra is a közöt védelemről kell gondoskodnia. Ez a szövetség sokat tett az új Európa gyarapításáért. Ennek ellenére senki sem lehet bizonyos a jövőben. Össze kell tartanunk, meg kell hosszabbítanunk a hosszú, békés időszakot, amelyet eddig élveztünk a négy utóbbi évtizedben. Ezenkívül szövetségünknek az eddiginél is inkább a változás eszközének kell lennie. Elő kell segítenie egy még egységesebb kontinens struktúráinak kiépítését, olyan kontinenséit, amely a demokráciába vetett közös hitünk erejével támogatja a biztonságot és a stabilitást, az egyéni jogokat és a viták békés rendezését. Megerősítjük, hogy a biztonság és a stabilitás nem csupán katonai jellegű dimenzióban helyezkedik el és szándékunkban áll fokozni szövetségünk politikai jellegét, amint ezt szerződésünk második szakasza kimondja.
3. Németország egyesítése annyit jelent, hogy Európa megosztottságán is sikerül felülemelkedni. A szabad demokráciák atlanti szövetségében az egyesült Németország egyben része az európai közösség növekvő politikai és gazdasági integrációjának és nélkülözhetetlen tényezője lesz a stabilitásnak, amelyre Európa szívében szükség van. Az európai közösségen belül a politikai egység irányában történt elmozdulás, ezen belül az európai azonosság kifejlesztése a biztonság területén ugyancsak hozzá fog járulni az atlanti szolidaritááshoz és egy igazságos és tartós békerendszerhez egész Európában. (folyt.)
1990. július 6., péntek 15:23
|
Vissza »
|
|
NATO-csúcs - záró (2.rész)
|
4. Felismertük, hogy az új Európában minden egyes állam biztonsága szétválaszthatatlanul összekapcsolódik szomszédainak biztonságával. A NATO-nak olyan intézménnyé kell válnia, amelyben európaiak, kanadaiak és amerikaiak nemcsak a közös védelemm érdekében működnek együtt, hanem azért is, hogy új parneri kapcsolatokat létesítsenek Európa valamennyi nemzetével. Az atlanti közösségnek el kell érnie azokhoz a keleti országokhoz, amelyek ellenfelei voltak a hidegháborúban és baráti jobbot kell nyújtania nekik.
5. Védelmi szövetség maradunk és továbbra is védelmezzük minden tagállamunk teljes területét. Nincsenek agresszív szándékaink és elkötelezzük magunkat minden vita békés megoldása mellett. Semmilyen körülmények között sem fogunk elsőként erő használatához folyamodni.
6. Az Észak-atlanti szövetség tagállamai azt javasolják a Varsói Szerződés Szervezete tagállamainak, hogy adjanak ki közös közleményt, amelyben ünnepélyesen kinyilvánítják: nem ellenfelek többé és megerősítik azt a szándékukat, hogy tartózkodnak bármely állam területi egysége és politikai függetlensége elleni erőszakkal való fenyegetéstől, tartózkodnak továbbá minden olyan cselekedettől, amely bármilyen módon nem fér össze az Egyesült Nemzetek alapokmányának és a Helsinki Záróokmánynak céljaival és alapelveivel. Felszólítjuk az Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet minden többi tagállamát, hogy csatlakozzanak az erőszak elvetésére vonatkozó kötelezettségvállalásunkhoz.
7. Ebben a szellemben és a szövetség politikai szerepének változásait tükrözve a mai napon felszólítjuk Gorbacsov elnököt, mint a Szovjetunió képviselőjét, valamint a többi közép- és kelet-európai ország képviselőit: jöjjenek el Brüsszelbe és szólaljanak fel az Észak-Atlanti Tanácsban. A mai napon felszólítjuk a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Bolgár Népköztársaságnak és Romániának kormányait, hogy jöjjenek el a NATO-ba, ne csak látogatásra, hanem azért, hogy rendszeres kapcsolatot építsenek ki a NATO-val. Ez lehetővé fogja tenni számunkra, hogy megosszuk velük gondolatainkat és a történelmi változások időszakával kapcsolatos véleményünket. (folyt.)
1990. július 6., péntek 15:28
|
Vissza »
|
|
NATO-csúcs - záró (3.rész)
|
8. Szövetségünk vállalja a reá háruló részt a gyanakvással eltelt évtizedek örökségének felszámolásában. Készek vagyunk erősíteni katonai kapcsolatainkat, beleértve a NATO katonai parancsnokainak Moszkvával és más közép- és kelet-európai fővárosokkal való kapcsolatokat.
9. Üdvözöljük azt, hogy Manfred Wörner tábornokot, a NATO főtitkárát moszkvai látogatáásra, szovjet vezetőkkel való találkozákra hívták meg.
10. Európa minden tájáról érkezett katonai vezetők gyűltek össze az idei év elején Bécsben, hogy erőikről és doktrínájukról tárgyaljanak. A NATO azt javasolja, hogy kerüljön sor még egy ilyen találkozóra az idén ősszel a kölcsönös megértés elősegítése végett. Teljesen új minőségű nyíltságot kívánunk létrehozni Európában, beleértve a ,,nyitott égboltról,, szóló megállapodást.
11. Az a tény, hogy jelentős mennyiségű észak-amerikai hagyományos és egyesült államokbeli nukleáris erők vannak Európában, bizonyítja a annak a hangsúlyos politikai kapcsolatnak a meglétét, amely Észak-Amerika sorsát az európai demokráciákkal köti össze. Csakhogy amint Európa változik, mélységesen át kell alakítanunk a védelemről való gondolkodásunk módját.
12. Katonai kötelezettségeink csökkentése céljából lényegesek az egészséges fegyverzetcsökkentési egyezmények. Ezért tulajdonítunk a legnagyobb jelentőséget annak, hogy még az idén elnyerje végső formáját az első olyan egyeezmény, amely csökkenti és korlátozza az Európában lévő hagyományos fegyveres erőket, s ezzel együtt egy jelentős stratégiai fegyverzetkorlátozási csomagtervet is be kell fejezni. Ezek a tárgyalásoknak folyamatosaknak kell lenniök mindaddig, amíg a munka be nem fejeződik. Azt reméljük, hogy még tovább mehetünk. Javasoljuk, hogy mihelyt aláírják a hagyományos fegyveres erők csökkentéséről szóló szerződést, további tárgyalásoknak kell kezdődniök ugyanezekkel a résztvevőkkel és ugyanilyan megbizatással abból a célból, hogy a jelenlegi megállapodásra további intézkedéseket lehessen fölépíteni, így például az európai csapatlétszám korlátozását célzó intézkedéseket. Ezzel a céllal a hagyományos fegyveres erők korlátozásáról szóló szerződés aláírásakor kötelezettségvállalásra kerül sor a majdani egyesített Németország csapatlétszám-szintjeiről. (folyt.)
1990. július 6., péntek 15:36
|
Vissza »
|
|
NATO-csúcs - záró (4.rész)
|
13. Az a célunk, hogy mihelyt lehetséges, befejezzük a tárgyalásokat az európai hagyományos haderők csökkentéséről, valamint a rakétaegyezményről; az EBEÉ folytatása felé tekintünk, amelyre 1992-ben Helsinkiben kerül sor. A hagyományos fegyverek csökkentését célzó új tárgyalásokon - az EBEÉ keretében - arra fogunk törekedni, hogy további, nagy horderejű intézkedések szülessenek az 1990-es években az Európában lévő hagyományos fegyveres erők támadóképességének korlátozására, valamint annak megelőzésére, hogy bármely nemzet aránytalan katonai erőt tartson fenn a kontinensen. A NATO magas szintű különcsoportja részletes álláspontot fog kidolgozni a hagyományos fegyverek korlátozását célzó utótárgyalásokra. Megtesszük a szükséges intézkedéseket arra, hogy az egyes térségek eltüntessék az aránytalanságokat és odda hassanak, hogy senkinek a biztonságát ne fenyegesse veszély egyik fázisban sem. Ezenkívül szélesebb fegyverzetkorlátozási és bizalomerősítési lehetőségeket kutatunk fel. Nagyratörő napirend ez, amely megfelel annak a célunknak, hogy tartós békét teremtsünk Európában. (folyt.)
1990. július 6., péntek 15:43
|
Vissza »
|
|
NATO-csúcs - záró (5. rész)
|
14. Mivel a szovjet csapatok elhagyják Kelet-Európát és a hagyományos fegyverek csökkentéséről szóló szerződés is folyamatosan megvalósul, a szövetség integrált haderejének szerkezete és stratégiája alapvetően megváltozik és a következőket foglalja magába:
- A NATO kisebb és átszervezett aktív erőket tart hadrendben. Ezek a csapatok rendkívül mozgékonyak és rugalmasak lesznek, és ez maximális válaszadási rugalmasságot nyújt a szövetség vezetőinek válság esetén. A NATO egyre inkább a nemzeti egységekből álló nemzetközi csapatokra épít.
- A NATO csökkenti aktív egységeinek harckészültségét azzal, hogy csökkenti a kiképzési követelményeket és a hadgyakorlatok számát.
- A NATO mindinkább arra a képességre hagyatkozik, hogy nagyobb haderőket alakítson ki, ha és amikor erre szükség lesz.
15. A béke fenntartása céljából a szövetségnek a belátható jövőben ki kell alakítania az Európában állomásozó nukleáris és hagyományos erők megfelelő együttesét és ezeket folyamatosan korszerűsítenie kell a szükséges területeken. De mint védelmi jellegű szövetség, a NATO mindig is hangsúlyozta, hogy egyetlen fegyverét sem veti be, kivéve, ha önvédelemről van szó, továbbá, hogy a NATO a háború elkerüléséhez szükséges legalacsonyabb és legszilárdabb nukleáris haderőt tartja fenn.
16. Az európai katonai és politikai változások és a további lehetséges változások most lehetővé teszik, hogy a szövetségesek továbblépjenek. Ennélfogva módosítják a nukleáris elrettentő erő méretét és feladatait. Elhatározták, hogy az új politikai és katonai feltételek eredményeképpen jelentősen csökkentik a stratégiainál kisebb, legrövidebb hatótávolságú fegyvereik szerepének jelentőségét. Ezen belül is úgy döntöttek, hogy amint elkezdődnek a rövid hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló tárgyalások, a szövetség javasolni fogja - a szovjet viszontlépés fejében - összes európai nukleáris tüzérségi aknájának eltávolítását.
17. Új tárgyalásokat kell kezdeni az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a rövid hatótávolságú nukleáris haderők csökkentéséről, röviddel az után, hogy aláírták a hagyományos fegyverek csökkentéséről szóló egyezményt. Az érintett szövetségesek ki fogják dolgozni az ezekhez a tárgyalásokhoz szükséges fegyverzet-ellenőrzési kereteket, amelyek figyelembe veszik a sokkal kevesebb nukleáris fegyverre és a stratégiainál kisebb jelentőségű, rövid hatótávolságú nukleáris rendszerekre támasztott, az eddiginél kisebb igényeinket. (folyt.)
1990. július 6., péntek 16:14
|
Vissza »
|
|
NATO-csúcs - záró (6. rész)
|
18. Végezetül: a szovjet csapatok teljes kivonása, valamint a hagyományos fegyverek csökkentéséről szóló egyezmény megvalósulása után az érintett szövetségesek csökkenthetik a nukleáris fegyvereikre való hagyatkozásukat. Ezek a fegyverek továbbra is jelentős szerepet játszanak majd a szövetség általános stratégiájában azáltal, hogy a háború megelőzése érdekében biztosítják: egy katonai akcióra adandó válasz során semmilyen körülmények között sem hagyják figyelmen kívül a nukleáris ellencsapást. Ugyanakkor - egy megváltozott Európában - új stratégiát is képesek lesznek elfogadni, amelyben a nukleáris haderő ténylegesen csakis az utolsó lesz a fegyvertárban.
19. Megerősítjük az Észak-Atlanti Tanácsnak Turnberryben adott ama felhatalmazást, hogy ellenőrizze a NATO-nak az új körülményekhez való igazodásával kapcsolatban folyó munkát. A Tanács a lehető legrövidebb időn belül tegyen jelentést megállapításairól. (folyt.)
1990. július 6., péntek 16:46
|
Vissza »
|
|
NATO-csúcs - záró (7. rész)
|
Ezekkel a felülvizsgált védelmi és fegyverzetkorlátozási tervekkel összefüggésben és a NATO katonai hatóságainak, valamint az összes érintett tagállamnak tanácsára, a NATO fel fog készülni egy új szövetséges katonai stratégiára, amely a szükséges részletekben az ,,előretolt védelemtől,, egy csökkentett előretolt jelenlét és egy ,,rugalmasabb válasz(csapás),, felé módosulna. Ez a megváltoztatott stratégia kevésbé alapulna atomfegyvereken. Mindezzel összefüggésben a NATO kimunkálna egy új haderő tervét, amely igazodnék Európa forradalmi változásaihoz. A NATO továbbá fórumot nyitna a szövetségesek konzultációi számára a rövid hatótávolságú atomfegyverekről folytatandó tárgyalásokat illetően.
21. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletnek (EBEÉ) meghatározóbbá kell válnia Európa jövőjében, közelebb kell hoznia egymáshoz Európa és Észak-Amerika országait. Támogatjuk azt, hogy az Értekezlet még az idén Párizsban tartson csúcstalálkozót, amelyen aláírnának egy európai hagyományos haderő-csökkentési megállaopdást, s meghatároznák a szabad társadalmak erősítésének és megőrzésének új normáit. Az értekezletnek egyebek között el kellene fogadnia:
- Az EBEÉ alapelveit a szabad és tisztességes választások jogára vonatkozóan;
- Az EBEÉ kötelezettségeit a törvényesség tiszteletben tartását és fenntartását illetően;
- Az EBEÉ irányelveit a gazdasági együttműködésről, amely a szabadpiaci gazdaságokon alapul; és
- az EBEÉ közreműködését a környezet védelmében.
22. Javasoljuk továbbá, hogy az EBEÉ párizsi csúcstalálkozója döntse el: miképpen válhat az EBEÉ az egységesebb Európa szélesebb politikai párbeszédeinek intézményesített fórumává. Javasoljuk, hogy:
- az EBEÉ aláíró országainak kormányai hozzanak létre programot a tagállamok rendszeres, államfői, kormány és miniszteri szintű konzultációinak megszervezésére. Ilyen konzultációk évente legalább egyszer lennének, s ezeket természetesen előkészítenék egyéb tisztségviselői megbeszélések.
- Kétévenként legalább egyszer egybe kellene hívni olyan értekezletet, amely áttekintené: miként halad Európa egységessé és szabaddá válásának folyamata;
- Létre kellene hozni egy kis EBEÉ -itkárságot, amely koordinálná ezeket a tanácskozásokat és konferenciákat.
- Ki kellene munkálni az EBEÉ mechanizmusát, amely megfigyelné valamennyi tagállamban a választások lebonyolítását a Koppenhágai Dokumentum alapján. (folyt.)
(wr)
1990. július 6., péntek 17:16
|
Vissza »
|
|
NATO - záró (8. rész)
|
- Létre kellene hozni egy EBEÉ Központot, amelynek feladata a konfliktusok megelőzése lenne, továbbá a katonai információk cseréjének fórumaként szolgálna a szokatlan katonai tevékenységek megvitatására, az EBEÉ tagállamok vitáinak kibékítésére.
- Meg kellene szervezni egy parlamenti testületet, egyfajta Európai Közgyűlést, amely a jelenleg létező strasbourgi Európa Tanács parlamenti közgyűlésén alapulna és magába foglalná az összes EBEÉ- tagállam képviselőit.
Az új intézmények székhelyválasztásának tükröznie kellene a tényt, hogy Közép- és Kelet-Európa újdonsült demokráciái az új Európa részét képezik.
23. Szövetségünk ma jelentős átalakításba kezdett. Európa valamennyi országával együtt munkálkodva, eltökélt szándékunk tartós békét teremteni ezen a földrészen. +++
1990. július 6., péntek 17:20
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|