|
|
 |
|
 |
Amerikai külügyminisztériumi nyilatkozat (1.rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1990. július 6. péntek (MTI-tud.) - Az amerikai
törvényhozás várhatóan félmilliárd dollárt szavaz meg Kelet-Európa
támogatására a következő évre. A segítség túlnyomó része Lengyel- és
Magyországra jut; Románia nem számíthat a nyugatra mindaddig, amíg nem
javul az emberi jogok helyzete, beleértve a nemzetiségi jogokat. Erről
beszélt az amerikai külügyminisztérium egy vezető munkatársa az MTI
tudósítójának adott nyilatkozatában.
A diplomata, aki nevének mellőzését kérte, az új közép- és
kelet-európai demokráciáknak nyújtott támogatás egyik összehangolója a
minisztériumban. E munka irányítását George Bush elnök Lawrence
Eagleburgerre, a külügyminiszter első helyettesére bízta.
A 24 nyugati ország eheti, brüsszeli tanácskozása, amelyen az új
demokrációk támogatása volt napirenden, a washingtoni vélemény szerint
igen sikeres volt. Világosan kialakult, milyen kritériumok alapján
segítsék ezeket az országokat és ,,Magyarország megitélése igen jó
volt, politikai helyzetét nagyon pozitívan méltatták. Most az a
kérdés, milyen üteműek lesznek a gazdasági változások, ahhoz kell
mérni a nyugati támogatást,, - mondotta a nyilatkozó, aki egyúttal
aláhúzta: amerikai vélemény szerint a privatizálás a gazdaság
újjáalakításának kulcskérdése, így - egyebek mellett - e területen
készek szakemberek kiküldésével, anyagi forrásokkal támogatni a
változásokat. (folyt.)
1990. július 6., péntek 07:13
|
Vissza »
|
|
Amerikai külügyminisztériumi nyilatkozat (2.rész)
|
Azt az elgondolást, hogy közép-európai ,,Marshall-terv,, ,
nagyszabású segélyprogram volna szükséges, a vezető amerikai diplomata
határozottan elutasította: a hivatalos washingtoni vélemény szerint
ezeknek az országoknak nem arra van szükségük, hogy még nagyobb
adósságokat halmozzanak fel, hanem gazdaságuk gyökeres, a
privatizáláson alapuló átalakítására. A nagy állami monopóliumok,
amint az elmúlt évtizedek világosan megmutatták, csak elnyelik a
támogatásokat - anélkül, hogy javulna a hatékonyság. E helyzetben az
amerikai kormány a gazdaságok átformálását kívánja támogatni, mégpedig
olyan ütemben és formákban, amint azt az érintett országok igénylik.
Éppen ezért nagyon kívánatos, hogy Budapesten (és másutt) mihamarabb
megszervezzék a Washingtonihoz hasonló központi apparátust, amely
képviseli, továbbítja a támogatással kapcsolatos igényeket, terveket,
mondotta.
Nagy érdeklődés mutatkozik a Bush elnök által a közelmúltban
felállított ,,demokrácia-szolgálat,, iránt: önkéntesei, különböző
szakterületekről, az érintett országokban segítik majd az átalakítást.
A külügyminisztériumban most összegzik a jelentkezéseket s igyekeznek
a programot - az igények alapján - még idén megindítani. Szeptember
6-án avatják fel Budapesten a közép-európai környezetvédelmi
központot, amelynek felállítását ugyancsak Bush elnök jelentette be
egy évvel ezelőtti látogatásán a magyar főrvárosban. Az év utolsó
hónapjaiban munkához lát a (washingtoni kormányforrásokból
életrehívott) magyarországi beruházási alap. Egyébként az amerikai
költségvetés mellett a magángazdaság is jelentős szerepet vállal a
támogatási programok finanszírozásában, hangsúlyozta a nyilatkozó.
Washingtonban ugyanakkor elsődleges jelentőséget tulajdonítanak a
Világbank és a Nemzetkozi Valutaalap tevékenységének (amelyekben
meghatározó szerepe van az amerikai kormánynak - a tud.megj.) Így
például, a Cocom-korlátozások enyhítésével, immár nincs akadálya
annak, hogy Magyarország - erre az évre várható világbanki segítséggel
- korszerűsítse telefonhálózatát . (folyt.)
1990. július 6., péntek 07:19
|
Vissza »
|
|
Amerikai külügyminisztériumi nyilatkozat (3.rész)
|
Az amerikai kormány az októberben kezdődő új költségvetési évre
300 millió dollárt javasolt az új demokrációk támogatására. A
kongresszusi ellenjavaslat (amelyet feltehetően elfogadnak) 500
millióra szól, s az összegek túlnyomó része a lengyel, illetve a
magyar programokat szolgálja majd. Csehszlovákia vonatkozásában a
tervek készülnek, Bulgária viszonylag csekély támogatásra számíthat.
(Más források szerint az NDK felvétele a programba jelképes:
decemberig, a várható német egyesülésig technikailag sem igen lenne
mód a nyugati támogatás megszervezésére).
,,A mód, ahogyan Romániában lecsaptak az ellenzékre, igen drágának
bizonyul a bukaresti kormány számára,, mondotta a nyilatkozó. Amint a
24-ek ülésén is hangsúlyozták, Románia csak akkor számíthat
segítségre, ha tiszteletben tartja az emberi jogokat, beleértve a
kisebbségi jogokat is. ,,Ha nem is lehet abszolut mércét alkalmazni,
azt mindenképpen elvárjuk, hogy az emberi jogi helyzet javuljon,
mielőtt lépnénk,, hangzott az amerikai állásfoglalás. Az illetékes
utalt arra, hogy a román vezetés mindig is figyelembe vette a
világközvéleményt, így a tény, hogy Brüsszelben mellőzték őket, nem
marad majd hatás nélkül.
A hét vezető nyugati ország jövő heti, houstoni
csúcstalálkozójától Közép- és Kelet-Európa nem sokat várhat, mondotta
az illetékes, hiszen támogatásuk kérdései most napirenden voltak a
24-ek között, Brüsszelben. Houstonban elsősorban a Szovjetunió
segítésének ügye merülhet fel, Kelet-Európával kapcsolatban új
kezdeményezés nem várható.
A kérdésre, hogyan jellemzik ma washingtoni kormánykörökben az
amerikai-magyar viszonyt, a vezető diplomata hangoztatta: a viszonyt
kitűnőnek, barátinak értékelik. Ebben az is szerepet jétszik, hogy -
ellentltben a múlttal - nincsenek a másik ország érdekei ellen
irányuló tevékenységek. Charles Thomas, az Egyesült Államok új
budapesti nagykövete igen jó és szoros kapcsolatban áll Lawrence
Eagleburger első külügyminiszterhelyettessel, ami ugyancsak hasznos a
magyar ügy szempontjából, mondotta az MTI-nek a vezető diplomata. +++
1990. július 6., péntek 07:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|