|
|
|
|
Seuso-lelet - megkapja a Nemzeti Múzeum az ezüstkincset? 1.
|
Washington 1990. július 04. szerda (MTI-Panoráma) - A díszes
ezüst tálakról vadászatok után lakomázhattak, az ivóedények görög,
netán balatoni bort rejtettek. Azután a remekmívű étkészlet a
pincébe került - 1.600 évre... Most egy New York-i bank-trezorban
várja sorsát: három ország igényli a 14 ezüst-tárgyat, köztük a
Magyar Nemzeti Múzeum. Szakembereink szerint a lelet a
Balaton-felvidékről való, arról a tájról, ahol 1878-ban,
Polgárdiban, előkerült egy római kori ezüst háromláb: annak
kidolgozása a legapróbb részletekig megegyezik a Seuso-kincs egyes
darabjainak jellegzetességeivel.
A jugoszláv kormány, amely ugyancsak bejelentette igényét, azt egészen máshonnan eredezteti: az ő állításuk szerint a leletre a jugoszláv hadsereg egy különleges egysége bukkant, lőszerraktár-építés közben, az adriai tengerparton, Pula és Rovinj között, a 70-es évek elején. (Egy másik változat szerint Brioni, Tito egykori személyes üdülő-szigete a lelőhely, de ezt Misha Tito, az elnök fia cáfolta).
A dalmáciai tengerparti felfedezést mindenesetre soha nem hozták nyilvánosságra, nem jelentették a régészeknek sem. A Seuso-kincskről - így a brit sajtó - először Londonban lehetett hallani, ahol azokat állítólag egy jugoszláv diplomata értékesíteni próbálta. Az illető a The Independent szerint a diplomáciai postában csempészte be a kincseket, de azokról a londoni jugoszláv nagykövet sem tudott.. Nagyértékű műtárgyak származasuk igazolása nélkül persze nem eladhatók. A dokumentációról azonban - londoni és svájci közvetítéssel - bizonyos libanoni személyek gondoskodtak - akikről azóta sem hallott senki. A papírok azonban elégnek bizonyultak ahhoz, hogy Lord Northampton, egy ismert brit milliomos és műgyüjtő valamikor a 70-es évek végén megvásárolja a kincset. Az egyébként a buddhizmusra áttért és gyakori, zajos válópereiről ismert főrend állandó szereplője a műkereskedelem nemzetközi világának is. Így a patinás Sotheby,s árverési cég örömmel vállalta el megbízását, hogy értékesítse a páratlan római kori ezüst-leletet, amelyért szerény számítások szerint 150 millió dollárt lehet kapni. (folyt.)
1990. július 4., szerda 13:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Seuso-lelet - megkapja a Nemzeti Múzeum? (2.rész)
|
Az árverés Svájcban lett volna, de előtte még a tárgyakat - nagyobb érdeklődés felkeltésére - bemutatására New Yorkba szállították. A Lord vesztére, mondhatnánk, mivel az ezüst feltehetőleg még soká ott is marad: miután a brit sajtó megszellőztette a lelet kétes eredetét, sorban bejelentette arra igényét Jugoszlávia, Libanon, majd Magyarország. A New York-i helyszín nagy előnye: a bíró máris úgy döntött, hogy a tulajdonjog tisztázásáig a tárgyakat nem lehet elszállítani. Ha Sotheby,s-ék Zürichben kezdik, tán már gazdát is cserélt volna a kincs, hiszen a svájci jog szerint a Lord jóhiszemű tulajdonos - nem tudhatta, hogy a libanoni kiviteli engedély hamis...
A libanoni kormány egyébként - sajátos logikával - maga is elismeri, hogy a papírok hamisak, ám annál inkább ragaszkodik álláspontjához, hogy a kincs ettől függetlenül az ő területükről származik. A mai Libanon földjén a római korban számos várost pusztított el földrengés és kerültek már elő hasonló leletek mészkő-barlangból, mint a Seuso-kincs.
A jugoszlávok arra alapítják igényüket, hogy a népvándorlás kori harcok a rómaiak ellen számos dalmáciai várost romboltak le, a kincs hajdanvolt tulajdonosai akkor rejthették el az ezütöt - amiért azután már soha nem térhettek vissza.
Mind Bejrút, mind Belgrád bizonyítékokat ígért, ám ezek mindeddig váratnak magukra. Jóllehet a hivatalos magyar igény érkezik utolsónak, de a régészek és a jogászok szerint (a fentiek tükrében is) távolról sem reménytelen. A bonyolult ügyben nagy szerepe lesz a szakértőknek, akiknek rendelkezésére állnak az elismert rádióizotópos eljárások: a réz-üst elemzésével, amelyben a tárgyakat megtalálták, megállapítható a leletek pontos kora, sőt, nyomára lehet bukkanni a vidéknek, ahol a rezet bányászták. összehasonlító vegyelemzések - hasonló római kori leletekkel - ugynacsak segíthetnek, akárcsak a textil-maradványok vizsgálata: foszlányok maradtak az anyagból, amelybe hajdan az ezüst-tárgyakat burkolták.
Az első akadályt - magyar részről- mindenesetre a hitvány anyagiak területén kell venni: az eddig becsült ügyvédi költség legalább kétszázezer dollár, s ez még növekedhet is... Akárcsak, egyébként a kincs: brit sajtójelentések szerint a Seuso-lelet eredetileg 30 darabból állott. A New York-i trezor 14-et őriz - hol van a többi? +++
Heltai András (Washington) MTI-Panoráma
1990. július 4., szerda 14:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|