Rendszerváltás és az MTI

	Surján László népjóléti miniszter sajtótájékoztatója (2. rész)
A népjóléti tárca a lakáspiac jelenlegi konstrukciójának megváltoztatását javasolja annak érdekében, hogy lakáshoz jussanak azok is, akik azt nem képesek megvásárolni. Az önálló, független társadalombiztosítási rendszer létrehozása kulcskérdés - szögezték le a tárca vezetői. Ezért a Népjóléti Minisztérium szeptemberben az Országgyűlés elé terjeszti a társadalombiztosítás-önkormányzati törvénytervezetét. Ám akár az egy-, akár a több-biztosítós modell érvényesül, mindenképpen garantálni kell, hogy minden állampolgár hozzájusson a szükséges gyógykezeléshez, amit adott esetben az egész életében megtermelt javakkal sem tudna fedezni - fejtette ki Surján László. A továbbiakban Jávor András ismertette azokat a munkacsoportokat, amelyek három hónapon belül kidolgozzák az egészségügy-szociálpolitika konkrét intézkedési tervét. A már említett társadalombiztosítási-önkormányzati rendszer mellett egy-egy munkacsoport kimunkálja az egészségügy több-biztosítós modelljét. Az egészségügy-szociálpolitika többszintű törvényi szabályozására négy csoportot hoztak létre. Ezek foglalkoznak az egészségügyi, a gyógyszerügyi, a szociálpolitikai és a családvédelmi törvény elveinek kidolgozásával. Külön munkacsoport foglalkozik az Országos Mentőszolgálat korszerűsítésével, a közegészségügy, a gyógyszergyártás, -forgalmazás és -értékesítés rendszerével, valamint a gyógyszertérítési rendszer felülvizsgálatával, az alapellátás (körzeti orvosi ellátás) korszerűsítésével. Elmondta, hogy a helyhatósági választások után létrehozzák a tiszti főorvosi intézményt. Egy kérdésre válaszolva elhangzott, hogy - bár széles körű vita bontakozott ki a közelmúltban a művi terhességmegszakítás szigorításáról - a tárca nem tervez abortusztörvényt. A hálapénzzel kapcsolatban a miniszter leszögezte: amennyiben a társadalombiztosítási rendszer az orvost a végzett munkája, a teljesítménye után megfizeti, a beteg sem érez késztetést a további honorálásra. E témában a kitörés a Magyar Orvosi Kamara kezében van, amelynek törvényadta joga és kötelessége, hogy orvosetikai kérdésekben eljárjon - hangsúlyozta Surján László, s hozzáttette, hogy ez valószínűleg hosszú folyamat lesz. (MTI) 1990. július 2., hétfő 17:08
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »