|
|
|
|
Itáliai érdeklődés Kelet-Európa és a terroristák kacsolatairól
|
--------------------------------------------------------------
München, 1990. július 5. (SZER, Világhíradó, Bojtár István) - Most, hogy a kelet-európai rendszerváltozással kezdenek feltárulni ezidáig gondosan leplezett sötét titkok - például hogy a Rote Armée Frakció nyugaton körözött terroristái Kelet-Németországban találtak menedéket, vagy az, hogy a világ leghírhedtebb terroristája Kádár János oltalmát élvezte -, Olaszország visszaemlékszik a terrorizmus nyomasztó éveire, és újabb tápot kap az a nem bizonyított, de soha el nem oszlott gyanúja, hogy a helyi terrorizmus szálait a kelet-európai rendszerek tartották kezükben, vagy az legalábbis támogatást kapott tőlük.
A megerősödött gyanú azonban még nem elég a tisztánlátáshoz, amihez viszont nagy segítséget nyújthatnak az új demokratikus rendszerek - és Olaszország vár is tőlük segítséget. Az erre irányuló kérés a múlt hét végén, a Nemzetközi Kereszténydemokrata Unió Budapesten tartott ülésén fogalmazódott meg először - hangosan és hivatalosan.
Giulio Andreotti olasz miniszterelnök, aki szintén részt vett az ülésen, újságíróknak elmondta, hogy a római Belügyminisztérium hivatalos kéréssel fordult Budapesthez: bocsássa rendelkezésére a letűnt rendszer szervei, és az olasz-, illetve nemzetközi felforgató szervezetek kapcsolatait kimutató dokumentációt.
Arnaldó Forlani, az olasz kereszténydemokrácia főtitkára egészen nyíltan beszélt Budapesten az olasz óhajról. Mindig is sokan meg voltak győződve arról - mondotta -, hogy a felforgató terrorista szervezetek központjai egyes országokban lehettek, vagy legalábbis segítséget kaphattak tőlük. Önöknek most - folyatta - segítséget kell nyújtaniuk ennek felderítéséhez - nem csupán dokumentálandó a múlt felelősségét, hanem a jövő felé forduló közös elkötelezettség alapján is. (folyt.)
1990. július 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Kelet-Európa és a terroristák - 1. folyt.
|
A terrorizmus - mutatott rá az olasz kereszténydemokrata vezető - igyekezett lesújtani a pápára is, aki tekintélyes vonatkozási pontja a kelet-európai népek szabadságigényének.
Ezeket az első állásfoglalásokat néhány napon belül továbbiak követték. A terrorista tömeggyilkosságok hátterének felderítésével foglalkozó parlamenti bizottság kérte a kormányt: tegyen meg minden lépést a volt kelet-európai rendszerek és a terrorizmus fokozatosan felszínre kerülő kapcsolatai tényeinek és körülményeinek tisztázása érdekében.
Az ötös kormánykoalíció egyik tagja, a Köztársasági Párt hivatalos orgánuma is világosságot követel. Azt írja: nem lehet kizártnak tartani, hogy keleten nemcsak a Nyugat destabilizálására gondoltak, hanem olyan pártokéra is, mint az Olasz Kommunista Párt - azért, mert megtagadta az engedelmességet a világ-kommunizmusnak. Ez még eggyel több ok arra, hogy világosság derüljön a történtekre, és eléggé pozitív, hogy maguk az olasz kommunisták is követelik ezt - szögezi le a La Voce Republicana.
Még nincs hír róla, hogy megtette volna -, az olasz kormánynak azonban Magyarországon kívül további kelet-európai országok új kormányaihoz is kéréssel kellene fordulnia: nyújtsanak segítséget korábbi bűnök hátterének leleplezéséhez.
Az Aldo Moro elrablói és gyilkosai, az amerikai Dosier tábornok elrablói, a pápa ellen merénylő: Ali Agca, és bűntársai ellen folytatott perek irataiban - még ha nem is nyert bizonyítást - megfogalmazódott a gyanú, hogy a kelet-európai csehszlovák és bolgár titkosszolgálatok keze is benne volt a bűncselekményekben.
Mindenesetre kérdés, hogy tudnak-e, és ha tudnának akarnak-e Prágában - és főként: Szófiában - felvilágosítással szolgálni? +++
1990. július 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|