|
|
 |
|
 |
NATO-csúcs Londonban
|
--------------------
London, 1990. július 5. (BBC, Panoráma) - Ma reggel megnyílt
Londonban a NATO-országok csúcstalálkozója - kormányfői szinten.
Milyen kérdésekkel foglalkozik ez a gyűlés, amelyet a szervezet több
mint 40 éves fennállása alatt a legfontosabbnak tartanak? Változni
kell - de hogyan? Honvédelmi tudósítónk veszi sorra a problémákat:
- A NATO főtitkára, Manfred Wörner azzal nyitotta meg a
konferenciát, hogy a hidegháború most már a történelemé. A NATO
vezetőinek az a feladata, hogy megmutassák: a nyugati szövetség tud
alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, és hogy bebizonyítsák: a
NATO-nak van távlati jövője. Ez feltétlenül azt jelenti, hogy meg
kell változtatni a stratégiát, amit jelenleg az élvonalbeli védelem
jellemez. Ennek az a célja, hogy a varsói szövetség meglepetésszerű
támadásának rögtön ellenállnak a frontvonalnál, amint áthatolnak a
hagyományos kelet-nyugati határvonalon - azaz a két Németország
közti határon.
A stratégia velejárója volt, hogy nagyszámú külföldi csapatok
állomásoztak a határvonal mentén: 250 ezer amerikai, 55 ezer brit,
ugyanennyi francia, és kisebb számú katonaság más NATO-országokból.
Nagyszámú nukleáris fegyver fokozta erejüket. De ez a stratégia
mostmár elavult, hiszen küszuöbön áll az egységes Németország, a
szovjet hadsereg kivonulóban van Kelet-Európából, és a Varsói
Szerződés összeomlóban van, mint katonai szövetség. Elengedhetetlen
a változás.
A Szovjetuniót viszont meg kell nyugtatni biztonsága
tekintetében: a nyugatnémetek nem fognak többé tűrni ilyen nagyszámú
külföldi erőket területükön, és a többi NATO-ország lakossága -
különösen az amerikaiak -, anyagi megtakarítást akarnak a honvédelmi
téren. (folyt.)
1990. július 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- NATO-csúcs Londonban - 1. folyt.
|
A NATO-erők jelenleg a német belsőhatár mellett állomásoznak -
és ehelyett felmerült az az elképzelés, hogy kisebb, könnyebben
felszerelt, és rugalmasabb egységek legyenek Németország egész
területén elszórva - mint egy kalácsban a mazsola.
Wörner azt mondta, hogy a NATO-erőket vissza tudnák vonni, és a
jövőben erősebben támaszkodnának a tartalékokra és a megerősítésre -
komoly válság esetén.
Bush amerikai elnök délelőtti beszédében azt a célt tűzte ki,
hogy a szövetség fejlesszen ki új NATO-t a XXI. évszázadra.
Négy fő feladatot vázolt fel: a NATO nyújtson baráti jobbot
korábbi ellenfeleinek; csökkentenie kell a konvencionális erőket; ki
kell nyilvánítania, hogy a nukleáris fegyvereket csak a legvégső
esetben használják; az európai bizonsági konferencián belül olyan
struktúrákat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik, hogy Kelet-
és Délkelet-Európa államai csatlakozhassanak hozzá a demokráciában
és szabadságban.
Bush azt mondta, hogy a NATO-csúcstalálkozó ne döntsön az új
egyesült Németországban állomásozó katonai erők nagyságáról -, Kohl
kancellár erről ugyanis azt mondotta korábban, hogy Németország
hajlandó tárgyalni a bécsi konvencionális leszerelési konferencián.
A konferenciának azonban olyan értelmű jeleket kell küldenie
most, amelyek segítenek Gorbacsovnak nehéz helyzetében - mondotta
Bush amerikai elnök.
Eltérnek a nézetek a NATO jövőjére vonatkozólag. Egyes országok
- lásd az Egyesült Államok és Anglia - ragaszkodnak ahhoz, hogy még
mindig létfontosságú biztonsági szerepe van. Mások -különösen a
kisebb tagországok - úgy látják, hogy erősen csökkentett szerepet
fog játszani az európai biztonságban, és inkább páneurópai szervezet
lépjen a helyére.
Belgium egyenesen kelet-nyugati hadsereg létrehozását javasolta,
amelyet a kisebb európai nemzetek alkotnának - szuperhatalmi
támogatással. (folyt.)
1990. július 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- NATO-csúcs Londonban - 2. folyt.
|
A NATO átfogó, stratégiai fölülvizsgálata most van folyamatban,
és ennek befejezése eltarthat egy évig is. De a most folyamatban
lévő politikai változások azt jelenthetik, hogy a NATO-nak hamarosan
elő kell állnia néhány határozott válasszal. +++
1990. július 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|