|
|
|
|
Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának
ülése (2. rész)
|
Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője kifejtette, hogy egyedülálló az eset, miszerint egy negyven évig kommunista rendszer alatt élő ország egyik vállalata részvénytársaság formájában a tőzsdén jegyezteti értékpapírjait. Valószínűleg ténylegesen történtek hibák a kibocsátás során, ezek mégsem ártottak annyit, mint az időközben megjelent nyilatkozatok, többek között Bethlen István sajtótájékoztatója. Bethlen István erre válaszolva elmondta, hogy sajtókonferenciáját ő még két héttel a részvények kibocsátása előtt tartotta Bécsben. Matolcsy Györgynek, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának az üggyel kapcsolatos véleményét pedig csupán június végén hozták nyilvánosságra a lapok. Ennek ellenére a bécsi tőzsdén az IBUSZ részvényeinek árfolyama már a kibocsátást követő harmadik napon mintegy háromszoros volt.
A vitában meghallgatták Tömpe Istvánt, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: az Állami Vagyonügynökség csak akkor kapcsolódott be az IBUSZ privatizációjába, amikor az IBUSZ terveit már rögzítették. Ennek során az Állami Vagyonügynökség a külföldi forgalmazóval, azaz a Girozentrale képviselőivel kötött előszerződést a magyar fél szempontjából hátrányosnak ítélte. A beérkezett pályázatok, új elképzelések azonban - számolva a szerződés felmondásából adódó költségekkel is - nem voltak jobbak annál, mint amelyet a Girozentrale új ajánlatként javasolt. Az ügylet előrehaladottsága miatt a külföldi forgalmazó személyének megváltoztatása már több hátránnyal járt volna, mint előnnyel.
Tömpe István szerint a kibocsátás során végig a kisbefektetőket részesítették előnyben, a magyar befektetők számára kedvezőbb konstrukciót állítottak össze. Jelenleg a magyar állam részesedése az IBUSZ Rt.-ben 60 százalékos, a magyar tulajdon pedig megközelíti a 80 százalékot. Hangsúlyozta, hogy az IBUSZ részvényeinek bécsi tőzsdei bevezetése jó politikai propaganda volt az Antall-kormány számára. Gidai András, Matolcsy György helyettese közölte: az államtitkár csupán azt a gyakorlatot kifogásolta és tartotta botrányosnak, hogy a privatizáció megvalósítása során nem bíztosították az Állami Vagyonügynökség szoros együttműködését a kormánnyal.
A vitában külföldi szakértőket is meghallgattak, és kifejtette véleményét Bokros Lajos, a Budapesti Értéktőzsde választott elnöke. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a Tőzsdetanács és az Állami Vagyonügynökség mindvégig a nyilvános részvénykibocsátás mellett foglalt állást, valamint a kisbefektetőket védő rendelkezéseket írt elő a kibocsátás során. (folyt.köv.)
1990. július 5., csütörtök 19:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|