|
|
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
Baker amerikai külügyminiszter kizárta a Szovjetuniónak nyújtandó azonnal gazdasági segítség lehetőségét. Baker szerint idő elött lenne ilyen támgatást nyújtani Moszkvának, mivel nem történt kellő haladás a piacgazdaság bevezetése érdekében és továbbra is magasak a szovjet hadi kiadások. Az amerikai álláspontot támogatja Nagy-Britannia és Japán, míg azt ellenzi Franciaroszág és az NSZK. Szerintük ugyanis a Szovjetunió egyedül nem képes megbirkózni a piacgazdaságra való átállással és ehhez sürgős segítségre van szüksége. Baker külügyminszter 24 nyugati ország külügyminiszterének brüsszeli tanácskozáésát követően nyilatkozott. A résztvevők hozzájárultak Csehszlovákia, Bulgária és Kelet-Németország megsegítéséhez, azonban Románia támogatását mindaddig kizárták, amíg Bukarest nem mutat bizonyítható haladást a demokrácia és az emberi jogok vonatkozásában.
A BBC diplomáciai tudósítója szerint a NATO több 40 éves fennállásának csúcstalákozójaként értékelik a tagországok vezetőinek ma megnyíló londoni tárgyalásait. A résztvevők várakozások szerint megvitatják majd Bush elnök arra vonatkozó javaslatait, hogy dolgozzanak ki olyan új NATO-doktrínát, ami a nukleáris fegyvereket mint utolsó lehetőségként bevethető fegyvereket határozná meg. A megbeszéléseken emellett várhatóan kitérnek majd az Európában állomásoztatott nukleáris tűzérségi lövedékek kivonására, valamint az európai országokban lévő összes taktikai atomfegyver csökkentését célzó Szovjetunióval tartandó tárgyalások előkészítésére is. Tudósítónk szerint, noha nem valószínű, hogy meghozná a csúcstalálkozó azonnali döntéseket, ennek ellenére várható, hogy válaszul a kommunizmus hanyatlására és a változó kelet-európai katonai helyzetre, a NATO vezetői a szervezet stratégiájának átfogó felülvizsgálatát kezdeményezik majd.
A magyar Országggyűlés július 29-ére tűzte ki a népszavazást annak eldöntésére, vajon az ország elnökét közvetlenül a lakosság, vagy pedig a parlament válassza-e meg. A népszavazás kiírását az egykori uralkodó kommunista és most ellenzékbne lévő Magyar Szocialista Párt vitte keresztül, mely a terv támogatására 170 ezer aláírást gyűjtött össze. Antall Jószef miniszterelnök azt akarta, hogy az államfőt a parlament válassza meg. (folyt.)
1990. július 5., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|