|
|
|
|
SZDSZ-állásfoglalás a népszavazásról (1. rész)
(OS)
|
1990. június 26., kedd - A Szabad Demokraták - tiszteletben tartva a népszavazás jogintézményét - fejet hajtanak Király Zoltán, az MSZP, az MSZMP, a Demisz, az FMDP, az Agrárszövetség által összegyűjtött kétszázezer aláírás előtt, és az Alkotmány előírásainak megfelelően, egyetértenek a népszavazás kiírásával. Véleményünk szerint az aláírásgyűjtő szervezetek többsége azok közül került ki, amelyek a szabad választásokon súlyos vereséget szenvedtek, ennek ellenére tisztában vagyunk azzal, hogy sokan azért adták aláírásukat, mert őszintén hisznek a közvetlen választás fontosságában. Pedig a köztársasági elnök megválasztásának módja nem a demokrácia fokmérője - az európai demokráciák többségében nincs közvetlen választás -, viszont alkalmas arra, hogy érzelmi alapon manipulálva, megosszon egy országot. Holott nem érzelmi, hanem alkotmányjogi kérdésről van szó.
A legtöbb európai országhoz hasonlóan, a mi alkotmányos rendszerünk a két kínálkozó modell közül - a parlamentáris demokrácia és az elnöki rendszer - a történelmi hagyományainknak megfelelő parlamentáris demokráciát választotta. Ebben a rendszerben a legerősebb intézmény a parlament által megválasztott, erős miniszterelnök. A köztársasági elnök, a reprezentatív feladatokon túl, csak igen szűk jogkörrel van felruházva.
Ebből az következik, ha a nép nem bízik az általa megválasztott parlament ítélőképességében, akkor a köztársasági elnöknél fontosabb funkciót ellátó miniszterelnököt kellene népszavazással megválasztania.
Az SZDSZ az aláírásgyűjtő kampánnyal alapvetően nem értett egyet, de tényként fogadja el, hogy a százezer aláírás hitelesítését követően július 14-én vagy december 14-én sor kerül a népszavazásra. (A népszavazást nem lehet a helyhatósági választásokkal együtt tartani.) Amennyiben ezen a választáson a választópolgárok legalább ötven százaléka részt vesz, és a többség a közvetlen választás mellett voksol, úgy decemberben, vagy jövő évben kerülhet sor a köztársasági elnök megválasztására. (folyt.)
1990. június 26., kedd 15:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
SZDSZ-állásfoglalás a népszavazásról (2. rész)
(OS)
|
Nem tartjuk helyesnek a demokrácia költségeit emlegetni, de mindenkinek tudnia kell, hogy a népszavazás 500 millió forintja és az elnökválasztás várható költsége együttesen 1 milliárd forintot jelent. Ennyibe kerül majd - nagy valószínűséggel - megválasztani azt a Göncz Árpádot, akit a Parlament a héten ,,ingyen,, megválasztott volna.
A tavaly őszi népszavazás a diktatúrát támadta, az ez évben tervezett - éppen azért, mert a megválasztott parlament elleni bizalmatlansági indítványnak fogható föl - a demokráciát támadja. Ez a huzavona csak nehezíti a politikai és gazdasági stabilitás megteremtését. Ezért a felelősséget az aláírásgyűjtést szervezőknek kell vállalnia.
Hogy miként lehet - a demokrácia látszatába csomagolt dologgal - hazardírozni, azt jól példázza Németh Miklós és Király Zoltán Parlament elé terjesztett módosító indítványa. Eszerint most válasszon a Parlament köztársasági elnököt, majd két év múlva a nép tegye ugyanezt. Magyarul, a parlamenti alkudozásra akarták felhasználni a kétszázezer aláírást, amit nem erre kaptak a néptől. Mi azt mondjuk, amit tavaly ősszel: döntsön a nép
Szabad Demokraták Szövetsége Komárom-Esztergom megyei szervezetei, az SZDSZ megyei országgyűlési képviselői
(OS)
1990. június 26., kedd 16:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|