|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (1.
rész)
|
1990. június 19., kedd - Az alkotmánymódosításról szóló
törvényjavaslat részletes vitájával folytatta munkáját kedden az
Országgyűlés.
Napirend előtt kért szót Tölgyessy Péter, az SZDSZ
frakcióvezetője, s bejelentette: a szabad demokraták törvényesnek
ismerik el a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Szocialista
Munkáspárt, Király Zoltán képviselő, valamint a Demisz által
kezdeményezett népszavazást a köztársasági elnök megválasztásának
módjáról. Tolmácsolta pártjának azt a véleményét, hogy tekintettel a
helyhatósági választások október 14-ére kitűzött időpontjára,
szükséges lenne a népszavazást a lehető legkorábbi időpontban
megtartani.
A kedd délutánig tartó részletes vitában fel-felbukkant ugyan az
alkotmánymódosítás néhány fontos eleme - címerkérdés, nemzetiségek
parlamenti képviselete, konstruktív bizalmatlansági indítvány -, a
felszólalók többsége azonban inkább az elnökválasztással és a
népszavazással összefüggésben fejtette ki véleményét. A népszavazás
témáját érintve a képviselők gyakran éltek a válasz- és a
viszontválasz-adás jogával.
Ezt a folyamatot tulajdonképpen Király Zoltán felszólalása
indította el. A független képviselő felszólalása elején vitába
szállt azokkal a nézetekkel, amelyek szerint az alkotmány jelenlegi
módosítása egy sztálinista alaptörvény maradványainak kiiktatására
irányul. Utána azonban már a népszavazással kapcsolatos kérdésekre
koncentrált. Nagy felbolydulást váltott ki az ülésteremben az, hogy
a képviselő kijelentette: értesülései szerint a Parlamentben
,,puccsot,, készítettek elő a referendum megelőzésére. Egy
informátorra hivatkozva, akit Király Zoltán nem kívánt megnevezni,
azt állította, hogy a Parlament megpróbált felkészülni az
alkotmánymódosítás vitájának hétfői lezárására. Szerinte ezt
szolgálta, hogy hétfőre berendelték a Házba a Magyar Közlöny
szerkesztőit, s így a módosított alaptörvény, amely egyebek közt
tartalmazza a köztársasági elnök megválasztásának módját, akár kedd
reggelre hatályossá vált volna. Ezt a ,,puccskísérletet,,
hiúsították meg a hétfői plenáris üléssel egyidejűleg benyújtott
népszavazási ívek - szögezte le Király Zoltán. (folyt. köv.)
1990. június 19., kedd 16:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (2.
rész)
|
Szabad György megbízott házelnök soron kívül szót kérve
képviselői minőségében válaszolt Király Zoltán állítására.
Visszautasította, a szegedi képviselő ,,puccskísérletet,,
feltételező gyanakvását. Véleménye szerint, ha ilyen próbálkozásról
lett volna szó, akkor arról bizonyára tudna az Országgyűlés
megbízott elnöke, illetve a két alelnök. Szerinte talán egy
technikai felkészülés lehetséges mozzanatát minősítette
képviselőtársa ,,puccskísérletnek,,. Kifejtette: amennyiben az
alkotmánymódosítás vitájának lezárására törekedtek volna,
valószínűleg másként alakul a koreográfia. Például úgy, hogy egy
felpattanó képviselő kéri a vita berekesztését, avagy a levezető
elnökök gyorsítják a vita menetét. Ilyen azonban nem történt.
Pozsgay Imre (MSZP) felszólalásában üdvözölte az SZDSZ
népszavazással kapcsolatos álláspontját, s mint mondta: örömmel
tölti el, hogy a szabad demokraták visszatértek a ,,Döntsön a nép
,,
szlogennel jelölt koncepciójukhoz. Egyúttal kijelentette: rég
lemondott arról, hogy jelöltként pályázzon a köztársasági elnöki
közjogi méltóság elnyerésére. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) az MSZP
frakcióvezetőjének szavaira úgy reagált, hogy pártjának nem kellett
visszatérnie a ,,Döntsön a nép
,, elvhez, mert azt mindig is
tiszteletben tartották. Különbséget vélt viszont felfedezni az SZDSZ
és a Fidesz által novemberben kezdeményezett, illetőleg a mostani
referendum politikai indítékai között. Szerinte a tavalyi
kezdeményezés egy diktatúra ellen irányult, a mostani viszont a
demokráciát támadja.
Eörsi Mátyás (SZDSZ) arra reagált, hogy Király Zoltán a
népszavazással kapcsolatosan fenntartotta a hétfőn Németh Miklóssal
közösen javasolt áthidaló indítványát, miszerint a Parlament most
két évre válasszon köztársasági elnököt, s ezalatt rendezzenek
véleményt kérő népszavazást. A szabad demokrata képviselő felhívta a
figyelmet arra, hogy ez a javaslat egyszerűen nonszensz. Az
aláírások ugyanis kötelezik a Parlamentet arra, hogy írja ki a
népszavazást. A 170 ezer aláírást ezzel a céllal gyűjtötték össze,
és sem Király Zoltánt, sem az MSZP-t nem hatalmazza fel arra, hogy
birtokában kompromisszumos javaslatokkal éljenek.
Soron kívül kért szót Antall József is. A miniszterelnök
síkraszállt amellett, hogy mielőbb tartsák meg a helyhatósági
választásokat. Emlékeztetett arra, hogy az ideiglenes köztársasági
elnök október 14-ére tűzte ki a választások első fordulójának
időpontját. Antall József hangsúlyozta: a döntést tiszteletben
tartva kéri a választások előrehozatalát szeptember 23-ára.
(folyt. köv.)
1990. június 19., kedd 17:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (3.
rész)
|
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy szeptember 23-ig
hosszabbították meg a tanácsok megbizatását, s ezért lenne jó erre a
napra kitűzni a helyhatósági választásokat. Ennél is fontosabb érv -
hangsúlyozta -, hogy az egész ország alapvető érdeke a
rendszerváltozás lezárása. Nevezetesen, hogy ez a legkisebb faluban
is bekövetkezzék, s a szükséges személycserék végbemenjenek. Nem
lehet úgy kormányozni, hogy a kormányzattól eltérő módon
megválasztott helyhatóságok létezzenek - fűzte hozzá. Antall József
kijelentette: bármilyen rossznak tartja is a népszavazási törvényt,
tudomásul veszi és tiszteletben tartja a népszavazást szorgalmazó
több mint 100 ezer aláírást. Ugyanakkor nem lenne célszerű, sőt
egyenesen zavart okozna, ha a referendumra a helyhatósági
választások előtt kerülne sor. Épp ezért javasolta, hogy a
népszavazást decemberben tartsák meg, s addig az ideiglenes
köztársasági elnököt ruházzák fel a teljes elnöki jogkörrel.
Horváth Balázs belügyminiszter arról tájékoztatta a
képviselőket, hogy a BM felkészült a népszavazás lebonyolítására.
Megfontolásra ajánlotta azonban, hogy a referendum egy hónapon
belüli megtartása anyagilag is, szervezetileg is megterhelné a
tárcát, sőt veszélyeztetné az apparátus felkészülését az őszi
helyhatósági választásokra. A miniszter a népszavazás egy hónapon
belüli megtartásának költségeit 500 millió forintban jelölte meg.
Hack Péter (SZDSZ) viszont a szabad demokraták frakciójának
véleményét tolmácsolva kifejtette: tekintettel a törvényi
előírásokra, továbbá arra, hogy az ideiglenes köztársasági elnök
október 14-ét jelölte meg a helyhatósági választások napjának, az
SZDSZ július 14-ére javasolja a népszavazás kitűzését. Egyetértett
azzal, hogy a referendum kedvezőtlenül befolyásolja a felkészülést
az önkormányzati választásokra, de ez - mint mondta - a
kezdeményezők felelőssége. Vitatta, hogy a helyhatósági
választásokat október 14-énél korábban lehetne megtartani.
Kifejtette: ez az óhaj csupán mindaddig a szavak szintjén
realizálódik, amíg a Parlament nem ismeri a vonatkozó
törvényjavaslatokat. Amíg a kormány nem terjeszti elő ezeket, bárki
felelőtlenül ígérgeti a helyhatósági választások előrehozatalát -
hangoztatta Hack Péter hozzátéve, hogy a népszavazást nem lehet az
önkormányzati választásokkal egy napon megtartani. (folyt. köv.)
1990. június 19., kedd 17:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (4.
rész)
|
A népszavazás idejét taglaló vitára Orbán Viktor (Fidesz) tett
pontot azzal, hogy az ebédszünet előtt megjegyezte: a népszavazás
időpontja és a helyhatósági választások nagyon fontos kérdések, de
nem függenek össze az alkotmánymódosítási vitával. Ezért a Fidesz
frakcióvezetője kérte képviselőtársait, hogy a törvényjavaslatra
koncentráljanak, s utána vitatkozzanak a referendum és a
helyhatósági választások témájáról.
Sajátos színt jelentett az alkotmánymódosítás tervezetével
kapcsolatos vitában Oláh Sándor (FKgP) felszólalása. A kisgazdapárti
képviselő frakciótársaival ellentétben nem a fiatal demokraták
képviselőivel polemizált, sőt védelmébe vette a Fidesz vitában
tanúsított magatartását. A Fidesz frakciója - jegyezte meg - iskola
példát mutatott arra, hogy miként lehet egy törvényjavaslat
vitájában felkészülten, tisztességesen véleményt nyilvánítani. A
konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatban jogosnak
minősítette Orbán Viktor aggályát, miszerint egy indítvány három
jogkövetkezményt von maga után. Ugyanakkor ezt az érvelést nem
tartotta politikusnak abban az értelemben, hogy nem vette figyelembe
a két nagy párt megállapodásának azon pontját, miszerint a
miniszterelnök felmentésének és az új kormányfő megválasztásának
egybe kell esnie. Szerinte a harmadik jogkövetkezményt, az új
miniszterelnök programjának elfogadását valamilyen más módon kellene
megoldani.
A címerkérdésben Inotai Ferenc (KDNP) népszavazást tartana
szükségesnek. Szerinte ugyanis bármelyik változat mellett dönt a
Parlament, nagy a valószínűsége, hogy a vesztes tábor referendumot
szorgalmazó aláírásgyűjtési akciót szervez. Mindenesetre
megjegyezte: tapasztalatai szerint a ,,tömegek,, inkább a koronás
címert választanák. Ezzel ellentétben Szabó Miklós (SZDSZ) a
Kossuth-címer mellett tette le a garast. Ajánlotta: fontolják meg a
képviselők azt, hogy a korona szimbólumtartalma az évszázadok során
többször változott.
A nemzetiségek parlamenti képviseletével kapcsolatban Inotai
Ferenc szerint az igazi megoldást a kétkamarás parlament hozhatná
meg. Mérlegelendő - mondta -, hogy a kérdés jelenlegi megoldása
túlmutat határainkon. Németh Zsolt (Fidesz) veszélyesnek minősítette
a kérdés olyan aspektusba helyezését, hogy túlmutat határainkon. Úgy
vélekedett, hogy a reciprocitás elvében való gondolkodás nem
szolgálja sem a hazai kisebbségek, sem a határainkon túl élő
magyarság érdekeit. Hasonlóképp óvott attól, hogy modellértékűnek
igyekezzen a Parlament feltüntetni a létrehozandó kisebbségi
intézményeket. (folyt. köv.)
1990. június 19., kedd 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (5.
rész)
|
Az alkotmánymódosítás feletti részletes vita kora délután
fejeződött be. Az Országgyűlés határozatban nyilvánította ki, hogy a
másfél napos vitában elhangzott javaslatokkal kapcsolatban nem kíván
újabb bizottsági tárgyalást, így a napirend előadója Kónyáné Kutrucz
Katalin (MDF) válaszolt az elhangzottakra. Hangsúlyozta: az
alkotmány módosításának körét igyekeztek a legszűkebben, úgy
megvonni, hogy a módosítások más törvényt ne érintsenek.
Részletesebben szólt a bizalmatlansági indítvány konstrukciójáról.
Ennek - mint mondta - három fontos eleme van: elfogadása egyszerű
többség helyett abszolút többséghez van kötve; benyújtása esetén meg
kell nevezni az új miniszterelnököt; a miniszterekkel szemben nem
lehet bizalmatlansági indítványt benyújtani. Az első elem biztosítja
a miniszterelnök szilárdságát, nem pedig a konstruktivitás -
hangoztatta a képviselőnő.
Kónyáné Kutrucz Katalin kifejtette: a bizalmatlansági indítvány
konstrukciója növeli a Parlament jogait és felelősségét is. Felhívta
a figyelmet arra, hogy egész kormányt csak a szocialista országokban
választottak, ahol az egypárti döntés érvényesült. Ezzel szemben
azokban a demokráciákban, ahol a parlamentnek joga van megválasztani
a miniszterelnököt, konstruktív a bizalmatlansági indítvány.
Természetesen más a megoldás, amennyiben a Parlament nem választhat
kormányfőt, de a magyar parlamentáris rendszer nem ezt a gyakorlatot
fogadta el. Vitába szállt Orbán Viktornak a spanyol és a német
példát említő érvelésével, miszerint konstruktív bizalmatlansági
indítványra ezekben az országokban azért van szükség, mert a
parlamentben szélsőséges politikai elemek is vannak. Kónyáné Kutrucz
Katalin egyetértett azzal, hogy a magyar Parlamentben ez a veszély
nem áll fenn, de ennél sokkal nagyobb ellenség az örökölt gazdasági
csőd. Épp ez indokolja - hangoztatta -, hogy a kormányt a Parlament
csak akkor buktathassa meg, ha tud helyette jobbat.
Kónyáné Kutrucz Katalin válaszolt Király Zoltán azon
megjegyzésére, hogy Finnországban és Törökországban sem a parlament
választja meg a köztársasági elnököt. Mint mondta: a török példa
rossz, mert titkos szavazással a parlament választ államfőt.
Finnországban valóban elektorok útján választanak elnököt, ám ott az
államfő jogköre erősnek számít, hiszen korlátozás nélkül
feloszlathatja a parlamentet, ő nevezi ki a minisztereket, továbbá
törvényerejű rendeleteket is adhat ki. A külföldi példák arra
utalnak, hogy azokban az országokban, ahol közvetlenül választanak
államfőt, az elnök erős jogokkal rendelkezik - szögezte le.
(folyt. köv.)
1990. június 19., kedd 18:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (6.
rész)
|
Kónyáné Kutrucz Katalin kiemelte: az elnökválasztás módja és
hatásköre között összefüggés van. Épp ezért a gyenge hatáskör,
illetőleg a közvetlen választás révén szerzett erős legitimitás
feszültségforrás lehet. A lényeg tehát az, hogy a kétféle rendszert
a választás módjával ne keverjük össze - hangsúlyozta a képviselőnő.
Végezetül arról szólt, hogy több mint százezer aláírás esetén a
Parlament nem mérlegelheti a népszavazás kiírását, mert erre törvény
kötelezi. Ugyanakkor a Parlament döntését nem a kiírás ténye, hanem
a referendum eredménye determinálja. Ennek tudatában kell a Háznak
határoznia, s bárhogy is dönt a nép egy referendum alkalmával, az a
Parlamentre nézve kötelező érvényű - mondta befejezésül Kónyáné
Kutrucz Katalin. (folyt. köv.)
1990. június 19., kedd 18:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (7.
rész)
|
Ezt követően a képviselők egyenként szavaztak a mintegy félszáz
módosító javaslatról, s közülük hozzávetőlegesen tizenötöt fogadtak
el, a többit elvetették. Nem kapott például elegendő szavazat
többséget Szájer Józsefnek (Fidesz) az a javaslata, hogy a földről
szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatára legyen szükség. Elvetették azt is, hogy a
Magyar Köztársaság alkotmányban szereplő jelzői között a szociális
megnevezés szerepeljen. Az Országgyűlés nagy szavazattöbbséggel, 328
nem szavazattal elvetette Németh Miklós és Király Zoltán közös
indítványát arról, hogy most az Országgyűlés válasszon köztársasági
elnököt, ám megbízatása csak két évig tartson. Ez idő alatt
kerítsenek sort a köztársasági elnök megválasztásának módját eldöntő
népszavazásra. A javaslattal mindössze tizenketten értettek egyet.
Az elfogadott javaslatok közé tartozik Szájer Józsefnek az az
indítványa, hogy egészítsék ki az alkotmány szövegét oly módon: ,,A
Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot,,. A
képviselők többségének támogatását nyerte el Áder János (Fidesz) jó
néhány módosító indítványa, így például az, hogy a képviselők
tiszteletdíjának, illetve költségtérítésének összegét megállapító
törvény elfogadásához a jelenlévők kétharmadának szavazata legyen
szükséges. A nagy többség - összesen 341 képviselő - azzal a
javaslattal is egyetértett, hogy a köztársasági elnök törvénysértő
magatartásának elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik,
s ha ez a testület a törvénysértés tényét megállapítja, a
köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
A szavazási menetet hosszú időre megakasztotta a módosító
javaslatoknak a kisebbségekre vonatkozó része. Többen kifogásolták a
kisebbségi elnevezést, s hosszú vita után megállapodtak abban, hogy
a nemzeti és etnikai kisebbség fogalmát használják az alkotmányban.
Ennek figyelembe vételével elfogadták az illetékes bizottság azon
javaslatát, hogy a nemzetiségi, jobban mondva a nemzeti és etnikai
kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jogkörét a nemzeti és
etnikai kisebbségi szervezetek által jelölt, és az Országgyűlés
által választott - nemzetiségenként egy-egy személyből álló -
testület gyakorolja.
Többször is nekifutott az Országgyűlés a címerről szóló két
változatban előterjesztett javaslat megszavazásának. Miután a
képviselők elvetették az úgynevezett Kossuth-címerről szóló
változatot, Kónya Imre az MDF frakcióvezetője kért szót, s
emlékeztette képviselőtársait arra, amennyiben egyik változat sem
kapja meg a szükséges szavazatmennyiséget, úgy a jelenlegi címer
marad érvényben. (folyt.köv.)
1990. június 19., kedd 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (8.
rész)
|
Orbán Viktor kifogásolta ezt a felszólalást, mondván, hogy a
politikai fair play szabályait sérti, ha valaki szavazás közben kér
szót, s új érveket próbál felhozni. Kónya Imre személyes
megtámadtatásnak érezte a Fidesz frakcióvezetőjének megjegyzését, s
kijelentette, hogy pusztán gyakorlati okokból szólalt fel. Az
elnöklő Szűrös Mátyás újbóli szavazást rendelt el, ám Eörsi Mátyás
közbevetőleg indítványozta, hogy ezúttal fordítsák meg a sorrendet,
és elsőként a javaslat második változatára, az úgynevezett koronás
kiscímerre szavazzanak. Ugyancsak ő még egyszer szót kért a vita
során, s bejelentette, hogy a karzatról kapott információi szerint
több képviselő hiányzó társa helyett is szavazott, így például
Hámori Csaba (MSZP). A név szerint említett képviselő ezt tagadta,
ám az elnök mindenkit felszólított, hogy csak a saját nevében
szavazzon. Torgyán József (FKgP) nem érte be ennyivel, s kérte, hogy
a számítógép segítségével is ellenőrizzék, vajon jogos volt-e a
kifogás. Kovács László (MSZP) csatlakozott a követeléshez, annyival
kiegészítve, hogy valamennyi üres képviselői helyen vizsgálják meg:
szavazott-e ott illetéktelen. Az ülés végén egyébként újból
visszatértek erre a kérdésre, de Szűrös Mátyás közölte: még legalább
egy órát vesz igénybe a vizsgálat eredményének kimutatása, s így
abban maradtak, hogy a leleplező adatokat már csak a következő,
hétfői ülésnapon ismerhetik meg.
A hosszas polémia után végül újból megismételtette az elnök a
címerre vonatkozó szavazást. A Kossuth-címert 183-an elvetették,
127-en voltak mellette, 32-en pedig tartózkodtak a szavazástól. A
koronás kiscímer mellett 254 képviselő voksolt, 53-an voltak ellene,
29-en pedig tartózkodtak. Az elnök megállapította, hogy mivel csak
66 százalékot ért el az igen szavazatok száma, így ez a változat sem
tekinthető elfogadottnak, vagyis továbbra is az eddigi címer marad a
magyar állam jelképe. Az elnök ugyanakkor hozzátette: a címer és a
zászló kérdését az Országgyűlésnek ismét napirendjére kell tűznie,
mivel az alkotmány szerint e témát törvényben kell szabályozni.
Este hat óra után néhány perccel következett a határozathozatal.
A megszavazott módosításokkal együtt 280 igen, 34 ellenző
szavazattal, 24 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta az
alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Szűrös Mátyás
bejelentette, hogy a Parlament hétfőn folytatja munkáját: a
képviselők további, már előterjesztett törvényjavaslatokat
tárgyalnak meg, s várhatóan sor kerül a Legfelsőbb Bíróság elnökének
és a legfőbb ügyésznek a megválasztására is. (folyt.köv.)
1990. június 19., kedd 19:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib2016 sz. hírre
|
Amai mtib2016 sz. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a
második ülésnap (5. rész) című hírünk 1. bek. utolsó előtti sorában
a szöveg helyesen:
... a miniszterelnöki poszt szilárdságát, ...
-------------
(MTI)
1990. június 19., kedd 19:57
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (9.
rész)
|
Szavazott a távollévő Demény Pál
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának második napja sem múlt
el kisebb botrány nélkül: Eörsi Mátyás (SZDSZ) az
alkotmánymódosításról folyó szavazási procedúra közben felhívta az
elnök figyelmét arra, hogy olyan szavazógép is működött, amelynél
nem ült képviselő. Az elnök vizsgálatot rendelt el, amelynek alapján
kiderült: a távollévő Demény Pál (MSZP) gépe is jelzett. Eszerint az
első szavazás rögzítette, hogy a Kossuth-címerre igennel, a koronás
kiscímerre nemmel szavazott. A vizsgálat ugyancsak kimutatta, hogy a
Demény Pál melletti széken helyet foglaló Hámori Csaba (MSZP)
ugyanígy voksolt.
Soltész István, az Országgyűlés főtitkára az MTI munkatársát
arról tájékoztatta, hogy az ügyet a Házbizottság csütörtöki ülése
megvitatja, s a Parlamentet a következő ülésen tájékoztatják a
vizsgálatuk eredményéről. Elmondta azt is, hogy a képviselőknek
ismerniük kell a szavazógép működését. A gép használatának
feltétele, hogy a képviselők a helyükön ülve szavaznak. Mivel a
szavazatot a számítgép memoriája rögzíti, így a voksolók név szerint
is azonosíthatóak. Az Országgyűlés alakuló ülésén az elnök
nyomatékosan felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy
határozathozatalkor tartózkodjanak a helyükön, és csak a saját
nevükben szavazzanak. A mostani esetben egyértelműen
bebizonyosodott, hogy Demény Pál helyett más szavazott. (MTI)
1990. június 19., kedd 20:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|