|
|
 |
|
 |
Segély Kelet-Európának
|
----------------------
München, 1990. július 4. (SZER, A mai nap) - A 24 legfejlettebb
ipari állam külügyminiszterei ma Brüsszelben tanácskoznak arról,
hogy - Magyarországon és Lengyelországon kívül - hány újabb
kelet-európai államot vonjanak be a segélyprogramba. A részleteket
Dorogi Judit ismerteti.
- A külügyminiszterek az Európai Közösség végrehajtó
bizottságának azon javaslatát vitatják meg: hogyan lehet
kiterjeszteni a Magyarországnak és Lengyelországnak nyújtandó
segélyprogramot Bulgáriára, Csehszlovákiára, Kelet-Németországra és
Jugoszláviára.
A program - élelmiszersegélyen kívül - kiképzési és anyagi
támogatást jelent, továbbá segíteni akarja az érintett országokat
környezetvédelmi problémáik megoldásában, valamint hozzá kíván
járulni gazdaságuk átalakításához és a szükséges beruházásokhoz.
A mai megbeszélésre azt követően kerül sor, hogy ez a négy
kelet-európai ország is kérte bevonását a Magyarországnak és
Lengyelországnak nyújtandó 310 millió dolláros - azaz 250 millió ECU
értékű - segélybe, amit ez év végéig az Európai Közösség újabb 50
millió ECU-jével egészítenek ki.
Nyugati diplomaták szerint az Európai Közösség újabb 200 millió
ECU-s segélyt már előjegyzett Bulgáriának, Csehszlovákiának,
Kelet-Németországnak és Jugoszláviának. A több mint 10 milliárd
ECU-t az Európai Közösség 12 állama és 12 más ipari ország közösen
fordítja a segélyprogramra.
A brüsszeli tárgyaláson a 24 ipari állam külügyminiszterein
kívül részt vesznek a BERD - a nemrég létrehozott Európai
Átalakítási és Fejlesztési Bank - valamint a Világbank és a
Nemzetközi Valutaunió szakértői. (folyt.)
1990. július 4., szerda
|
Vissza »
|
|
- Segély Kelet-Európának - 1. folyt.
|
Azt is megvitatják, milyen speciális segélyprogramot nyújtsanak
a Szovjetuniónak. Bár erről Andriessen, az Európai Közösség vezető
külügyi biztosa szerint döntés most nem várható, mert az Európai
Közösség vezetői már korábban úgy határoztak, hogy a Szovjetuniónak
nyújtandó pénzügyi- és más természetű segély témáját a hónap végén
esedékes csúcstalálkozóra halasztják.
Csupán a Gorbacsov elnöknek nyújtandó támogatás alapelveiben
egyeztek meg. Abban is főként azért - mint azt a Közösség soros
elnöke: az ír miniszterelnök megfogalmazta -, mert attól tartottak,
hogy Moszkva gazdasági nehézségei gátolják, vagy egyenesen
szétzilálják a peresztrojka folyamatát - ami a legkevésbé sem lenne
érdeke az Európai Közösségnek.
A Kremlnek nyújtandó támogatás kérdése feltehetően szerepelni
fog mind a holnap kezdődő londoni NATO-csúcstalálkozón, mind a jövő
héten, a világ hét legfejlettebb ipari államának houstoni
értekezletén.
Csakhogy: amíg az Egyesült Államok Lengyeelországnak és
Magyarországnak hajlandó egymilliárd dolláros segélyt folyósítani -,
a Szovjetuniónak adandó támogatás ügyében a Bush-kormányzat sokkal
óvatosabb. Múlt pénteki sajtóértekezletén az elnök is utalt rá,
amikor azt mondta: nehéz volna megmagyarázni az amerikai népnek,
hogy miért adunk X-milliárd dollárt annak a Szovjetuniónak, amelynek
gazdaságát meg sem érintették a reformok, amely évi nemzeti
jövedelemének 18 százalékát katonai kiadásokra fordítja, és évente
45 milliárd dollárral támogatja Kubát. Ez nemcsak szövetségeseinket
aggasztja, hanem bennünket is - mondotta Bush elnök.
Visszatérve a mai brüsszeli tanácskozásra: annak a négy
kelet-európai országgal kapcsolatos - és várhatóan pozitív -
döntéseiről Andriessen már tegnap tájékoztatta a sajtó képviselőit.
(folyt.)
1990. július 4., szerda
|
Vissza »
|
|
- Segély Kelet-Európának - 2. folyt.
|
Románia segélyprogramra vonatkozó kérését a Közösség azzal
utasította vissza, hogy Bukarest erőszakkal elnyomta a tiltakozó
akciókat - jelentette ki Andriessen és hozzátette: nincsenek
elegendő bizonyítékaim azt illetően, hogy a Romániával kapcsolatos
véleményt megváltoztassam. +++
1990. július 4., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|