Rendszerváltás és az MTI

	Bűnmegelőzés társadalmi szerveződéssel (1. rész)
1990. július 4., szerda - A Belügyminisztérium támogatja az állampolgárok vagyonának védelmére, valamint a bűnözés megelőzésére alakuló társadalmi szerveződéseket - mondotta Horváth Balázs belügyminiszter, az MDF elnökségi tagja a párt székházában rendezett szerdai sajtótájékoztatón. Sajnálatosnak tartotta a miniszter, hogy nem a demokratikus közgondolkodás, hanem a bűnözés szinte már kóros mértékű felerősödése hívja életre az önvédelmi csoportokat. A reális helyzet teszi szükségszerűvé hogy a rendőrség mellett a társadalmi erőket is mozgósítsák a folyamat megállítására. A rendőrség nem kíván beavatkozni az egyesülési jog alapján szerveződő lakossági csoportok tevékenységébe, kizárólag szakmai tanáccsal kívánják segíteni e szerveződések működését. Elkészítettek például egy mintát, amelynek alapján az új szerveződések bejegyeztethetik magukat a bíróságon. Segít a rendőrség abban is, hogy ezek a csoportok összeállíthassák alapszabályukat. A rendőrség alapvetően azért nem kapcsolódik szorosabban ezekhez a csoportokhoz, hogy még a látszatát is elkerüljék annak: valamiféle új munkásőrség, vagy önkéntes rendőrség szerveződéséről van szó. A miniszter úgy vélte: nincs szükség arra, hogy az önvédelmi csoportok hatósági szerepet kapjanak, igazoltassanak, s különösen arra nem, hogy fegyvert hordjanak. Nem is kell szembeszállniuk a bűnözőkkel, munkájuk lényege a járőrözés, illetve - ha készülődő bűncselekményről tudomást szereznek - a rendőrség értesítése. Horváth Balázs beszámolt arról is, hogy az országban több helyen alakultak már önszerveződő csoportok, többnyire a fővárosban, de nemrégiben Zala megyében is bejegyeztek egy ilyen szervezetet. Közölte azt is, hogy hamarosan a kormány elé terjeszti bűnmegelőzési koncepcióját. A továbbiakban Bethlen István, az MDF pénzügyi szakértője adott tájékoztatást a márkushegyi bányászok sztrájkjával kapcsolatos megegyezésekről. Hangoztatta: a bányaüzem munkástanácsa támogatja a kormányt és a parlamentet, a sztrájk nem ellenük irányult. A bányászoknak egyszerűen elegük lett az igazságtalan bérezési rendszerből, abból, hogy a vezetők milliós prémiumokat vehetnek fel, abból, hogy 25 évi föld alatti munka után nincs joguk a teljes nyugdíjra. (folyt. köv.) 1990. július 4., szerda 13:55
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »