|
|
 |
|
 |
A Budapesti Értéktőzsde Tanácsának nyilatkozata/
|
A Budapesti Értéktőzsde Tanácsának nyilatkozata/02
2. Az IBUSZ részleges privatizációja során valóban előnyben
részesültek a hazai kisbefektetők és messzemenően érvényesültek az
ország devizális és értékpapírpiaci érdekei.
Az Állami Vagyonügynökség, a Magyar Nemzeti Bank és a
Tőzsdetanács a kibocsátás és a tőzsdei jegyzés feltételéül szabta
általában a kisbefektetők, és ezen belül is különösen a
magyarországi leendő kisrészvényesek számára egyértelműen
elsőbbséget biztosító részvényelosztási szabályok előzetes
kidolgozását, nyilvános közzétételét és maradéktalan érvényesítését.
Összehangolt akció eredményeképpen sikerült biztosítani, hogy a
teljes kibocsátásra Magyarországon kerüljön sor, hogy a magyar és
külföldi befektetők egyaránt képesek legyenek a hazai piacon
részvényeket jegyezni és vásárolni.
3. Megitélésünk szerint az IBUSZ részvények párhuzamos budapesti
és bécsi tőzsdei bevezetése nemcsak a kibocsátó és a kibocsátást
szervező cégek számára volt egyértelműen előnyös, hanem nagyban
hozzájárulhat a magyarországi értékpapírpiac és különösen a tőzsde
fejlődéséhez is. Az Állami Értékpapírfelügyelet, a Magyar Nemzeti
Bank és a Tőzsdetanács azzal a meggyőződéssel járult hozzá a Bécsi
Tőzsdén törtánő jegyzéshez, hogy ezáltal olyan külföldi
kisbefektetőket és intézményket is megnyerjen az IBUSZ részvények
vásárlóinak, akik éppen hosszú távú befektetői mivoltukból fakadóan
talán túlzottan kockázatosnak tekintik az éppencsak megszületett
budapesti tőzsdét, de amelyek stabil keresletükkel megszilárdítják a
hazai árfolyamirányzatokat is.
Az IBUSZ-részvények Budapesti Értéktőzsdére való bevezetése és
forgalmazása egyértelműen fellendítette a tőzsdei kereskedést, a
forgalom a többszörösére nőtt, jórészt az IBUSZ részvényeknek
köszönhetően.
(folyt.köv.)
1990. július 3., kedd 16:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|