Rendszerváltás és az MTI

	A kétharmados szabály módosításáról
1990. június 5., kedd - Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat egyik sarkalatos pontja a szavazási arányok megváltoztatása. A jelenleg hatályos alkotmány kétféle parlamenti szavazási arányt ismer: az alkotmányerejű törvények elfogadásához kétharmados, minősített többséget kíván meg - ez az összes országgyűlési képviselő kétharmadának igenlő szavazatát igényli -, illetve az egyszerű többséget. Az alkotmánymódosító törvényjavaslat ezzel szemben négyféle szavazási módot vezetne be. Eszerint az Országgyűlés az egyes döntéseit egyszerű többséggel, abszolút többséggel - az összes képviselő 50 százaléka plusz 1 fő -, a jelenlévő képviselők kétharmadának igenlő szavazatával, valamint az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogató szavazatával hozhatná meg. Mindezek alapján a javaslat megszünteti az alkotmányerejű törvény kategóriáját, illetve minden konkrét esetben külön megjelöli a szükséges szavazati arányokat. Ahol erre a törvényjavaslat nem tér ki, ott minden esetben egyszerű többségre van szükség. A törvényjavaslat mindössze két esetben igényli a döntéshez az összes képviselő kétharmadának igenlő szavazatát: az alkotmány módosításakor és a köztársasági elnök megválasztásakor. A jelenlévő képviselők kétharmadának támogatása szükséges: a házszabály elfogadásakor, az egyes emberi szabadságjogokkal, a vállalkozás jogával és a gazdasági verseny szabadságával, az országos népszavazással összefüggő kérdések eldöntésekor, továbbá a rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokat, a köztársasági elnök illetményeit, az Alkotmánybíróság szervezetét és működését, a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosának feladatkörét, a vészhelyzetben alkalmazható szabályokat, a fegyveres erők feladatait, a rendőrséggel és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokat, ez utóbbiak tagjainak pártban való tevékenységét esetleg korlátozó, a tanácsok működésének részletes szabályait, a bíróságokra vonatkozó szabályokat megállapító törvények elfogadásakor. Ugyancsak a jelenlévők kétharmadának igenlő szavazata szükséges az utazási és letelepedési szabadságra, a személyes adatok védelmére, a lelkiismereti és vallásszabadságra, a közérdekű adatok nyilvánosságára, a sajtószabadságra, a közszolgálati médiára, a gyülekezési és egyesülési jogra, a pártokra, a nemzetiségek jogaira, az állampolgárságra, a sztrájkjogra, a honvédelmi kötelezettségre és a választójogra vonatkozó törvények megalkotásakor. (MTI) 1990. június 5., kedd 15:56
Vissza » A hírhez kapcsolódik »