|
|
|
|
Rizskov beszámolója (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. július 2. hétfő (MTI-tud) - A pártvezetők
beszámolóinak sorát Nyikolaj Rizskov kormányfő kezdte meg. Rizskov,
aki az utóbbi hetekben a kormány ellentmondásos reformprogramja
miatt éles bírálatok, támadások kereszttüzében áll, nyugodtan,
higgadtan gazdálkodott a rendelkezésére álló húsz perccel, amelyben,
érthetően, elsősorban a gazdasági és szociális problémákkal
foglalkozott.
Elsőként felidézte a legutóbbi pártkongresszus döntését, amelyben kidolgozták a következő évek stratégiáját. Ennek egyik fő eleme a gazdasági fejlődés gyorsítása, a tudományos, műszaki potenciál növekedése, a másik eleme pedig a gyökeresen új, progresszív gazdasági modell kidolgozása volt. E legfontosabb célokat - emlékeztetett rá - a XIX. országos pártértekezlet is megerősítette. Rizskov megjegyezte, hogy a kitűzött célokat nem sikerült elérni, s a lemaradás mindenekelőtt az élelmiszer-ellátás és a közszükségleti cikkek kínálata terén érzékelhető.
Elmondta a kormányfő, hogy noha alapvető területeken felgyorsult a növekedés üteme, ez önmagában senkit sem elégített ki, még ha jó alapot kínált is a kijelölt irány követéséhez. A fő teendők a fogyasztói piac egyensúlyának megteremtésében, az ellátás, elsősorban az élelmiszer-ellátás javításában és a költségvetési egyensúly kialakításában jelentkeztek.
Ennek kapcsán Rizskov hangsúlyozta, hogy a fő gondot a lakossági jövedelmek aránytalan növekedése és az áruellátás közötti egyensúly megteremtése jelentette. Elismerte, hogy e téren az új irányítási módszerek kialakításakor a kormány és a központi szervek nem dolgoztak ki megfelelő normatív mutatókat. Egy év alatt 23 százalékkal nőttek a lakossági jövedelmek, ami korábban hét év eredménye volt. Ezzel a termelés képtelen volt lépést tartani.
- A kormány, a vezetés tervezett gazdasági szabályozói nem találtak kedvező fogadtatásra, amiből a kormány - tette hozzá Rizskov - megfelelő következtetéseket vont le.
Az élelmiszerkérdés kapcsán arról beszélt, hogy 1984-86 között a mezőgazdasági termelés 2,6 százalékkal, a következő három évben már csak 1,6 százalékos ütemben növekedett. Gondként említette azt is, hogy a fogyasztási cikkek terén a szovjet gazdaságnak egyre nagyobb az importfüggősége. (folyt.)
1990. július 2., hétfő 17:13
|
Vissza »
|
|
Rizskov beszámolója (2. rész)
|
A folyamatok elemzéséből azt a következtetést vonták le, hogy a gondok egyik alapvető oka a torz gazdálkodási rend, a falu és a város közti csere egyenlőtlensége, a falvak elmaradottsága.
Másik alapvető okként a rubel gyengeségét említette. Mint mondta, az egyensúly hiányába belejátszott a legprimitívebb piac, a közönséges árucsere terjedése is. A rubel erősítésének egyik legfőbb feltétele a költségvetési hiány csökkentése, felszámolása. Ennek kapcsán megjegyezte - az elvek részletezése nélkül -, hogy 1991-től a szövetséges köztársaságok már új alapelvek szerint, a tényleges bevételek függvényében alakítják ki költségvetésüket.
A helyzet felemásságának oka volt az is, hogy az első reformlépések még a régi, központosított irányítás keretei között mentek végbe. Az alapvető változások iránti elkötelezettséget jelzik a konkurrencia, a piac, a bérleti viszonyok megteremtésére irányuló törekvések. Rizskov hozzátette, hogy sajnálatos módon mindezen lépéseknek először a negatív hatásai jelentkeznek, s ez rosszul hat a közvéleményre, az intézkedések fogadtatására. Nincsenek még meg az áttérés kellő jogi alapjai sem. A rossz hangulatban szerepe van a szövetkezetek tevékenysége körüli sok ellentmondásnak is.
Rizskov a piac melletti elkötelezettséget azzal indokolta, hogy fő célnak a nép jólétének megteremtését, a civilizációs vívmányok szavatolását tekintik. A jelenlegi gazdasági modell - hangoztatta - nem csupán kimerült, de ma már az egyik fő fékező erőként is hat. Úgy vélekedett, hogy a következő két évben, 1991-92-ben a választék bővítésével, a verseny kibontakoztatásával megteremthető a fogyasztói piac egyensúlya.
A kormány a szociális biztonság megteremtése érdekében nyitott minden javaslatra. Jelenleg csak arra vállalhatnak kötelezettséget, hogy az objektív okokból rászorulók - itt a nyugdíjasokat, diákokat, rokkantakat említette konkrétan - szociális helyzete ne romoljon.
A kultúra és az oktatás terén a piaci viszonyok megteremtése nem okozhat károkat a társadalomnak - jelölte meg a kívánatos célt a miniszterelnök, majd hozzátette: - A gazdasági reform nem csökkentheti az ország védelmi képességét sem. (folyt.)
1990. július 2., hétfő 17:40
|
Vissza »
|
|
Rizskov beszámolója (3. rész)
|
A kormány szerkezetét is át kell alakítani - folytatta Nyikolaj Rizskov. - Mégpedig úgy, hogy annak eredményeként a gazdasági jellegű irányító tevékenység helyébe a politikai jellegű koncepcionális irányítás lépjen. A gazdaság irányításába be kell vonni a társadalmi, politikai mozgalmak érdekeit képviselő új erőket is - mondta.
A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány hamarosan világos cselekvési programot tesz le a Legfelsőbb Tanács elé elfogadásra.
Rizskov bizonyos fenntartásokkal támogatta a horizontális gazdasági kapcsolatok kialakítását és fejlesztését, azt a véleményt hangoztatva, hogy a szovjet gazdaság problémáira csak az össz-szövetségi méretekben kiépülő piac jelenthet megoldást.
Kitért rá, hogy miközben felerősödnek a nemzeti önállóságot követelő hangok, ezek mögött felhangzanak olyanok is, amelyek a jogi alapokat is megkérdőjelezik. Ha ez felülkerekedik - mondta Rizskov -, alááshatja egész államiságunkat. Ezért is jelentette ki, hogy a legfőbb cél megegyezésre jutni a szövetséges köztársaságokkal egy új szövetségi szerződés alapján. +++
1990. július 2., hétfő 17:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|