|
|
 |
|
 |
Gorbacsov - beszámoló (1. rész)
|
Az MTI tudósítói jelentik:
Moszkva, 1990. július 2. hétfő (MTI-tud.) - A szovjet
társadalom vagy továbbhalad a megkezdett változások útján, vagy
felülkerekednek az átalakítással szembenálló erők, s akkor sötét
idők várnak ránk - kezdte beszámolóját Mihail Gorbacsov. Az SZKP
főtitkára a reggeli nyitó ülést követő szünet után - az elnöklő
Nyikolaj Rizskov kormányfő felkérésére - kezdte meg a központi
bizottság beszámolójának ismertetését a párt feladatairól.
Gorbacsov először azokat a legfontosabb kérdéseket ismertette,
amelyekre beszédében - majd a kongresszusi vitában - választ kell
adni. Igazolódott-e az 1985-ös április fordulat? Hogyan haladható
meg a társadalomból jogos elégedetlenséget kiváltó válság? Hol van
az SZKP helye a szovjet társadalomban? Milyen legyen a párt
politikai, eszmei, szervezeti arculata, s mit kell tennie
újjászületéséért?
A jelenlegi helyzet értékelése éles viták tárgya - folytatta
Gorbacsov. - Mára a sztálini társadalom helyett szabad emberek
állampolgári társadalma van kialakulóban. Kiteljesednek az emberi
jogok, megvalósulóban a többpártrendszer, s megkezdődött az igazi
néphatalom kiépítése. Erőteljes küzdelem folyik a tulajdontól és a
munka eredményétől való elidegenedés felszámolására. A korábbi
évtizedek gyakorlata helyébe a gondolatok szabadsága, a társadalom
információs nyitottsága lépett - hangoztatta a főtitkár.
A szovjet állam külpolitikája megszabadult a korábban jellemző
konfrontációs szemlélettől.
1985 áprilisa óta visszaadtuk ártatlanul meghurcolt ezrek
nevének becsületét - mondta Gorbacsov.
A társadalomban ma különböző politikai áramlatok harca folyik. -
A peresztrojka nem csak az emberek méltóságtudatát adta vissza, de
az emberek jobban is akarnak élni - mondta. - Amit teszünk,
alapjaiban változtatja meg a társdadalmat.
Tisztázni kell, mi az oka, hogy az átalakítás politikája a
kezdeti sikerek után nem volt képes hozzájárulni a társadalom több
betegségének leküzdéséhez. Ennek kapcsán elsősorban a gazdasági
reform, a piaci viszonyok kibontakoztatásának megtorpanását,
valamint a nemzetiségek közötti viszályok felerősödését jelölte meg
tisztázandó kérdésként. (folyt.)
1990. július 2., hétfő 11:50
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov - beszámoló (2. rész)
|
Erősíteni kell az emberek bizalmát, hitét a peresztrojkában -
folytatta Mihail Gorbacsov. A múltból maradt nehéz örökségről szólva
kiemelte a mezőgazdaság és a feldolgozó ipar helyzetét, amely
meghatározó módon befolyásolta az élelmiszer-ellátás alakulását. Az
energetikában rablógazdálkodás folyt, súlyos környezeti károk
keletkeztek. A Bajkál és az Aral tavak pusztulása, Csernobil
tragédiája mind az előző évtizedek politikai öröksége. Ugyancsak ide
sorolta a bányászat súlyos gondjait, a véres nemzetiségi viszályok
felerősödését, a gazdaság militarizálódását, az afganisztáni háború
veszteségeit.
A nagypolitikában nem engedhető meg a kicsinyes érzelmek
előtérbe kerülése - folytatta a főtitkár. - Az a feladatunk, hogy
megváltoztassuk ezt a helyzetet. Ügyelnünk kell, mert a rossz
helyzetértékelés az egész munkát elronthatja.
A helyzet feltárását segítheti az a döntés, hogy a Politikai
Bizottság tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai külön
beszámolnak tevékenységükről a kongresszusnak. Gorbacsov ugyanakkor
felhívta a figyelmet: a kongresszus nem azért jött össze, hogy
íttélkezzen a párt egyes vezetői felett. A cél a helyzet elemzése,
az okok feltárása a nehézségek lebírása érdekében. Nem engedhető
meg, hogy a jövőben is rablógazdálkodás folyjon az emberi és
természeti erőforrásokkal.
Ma a szovjet társadalom átmeneti időszakot él át, amikor még nem
ért véget sem a régi rend lebontása, sem az új felépítése.
Örvendetesen nő a friss szellemiségű erők száma, de sokan
ragaszkodnak a régi rendhez a nép érdekeinek, az ideológiai elvek
tisztaságának zászlaja alatt. Vannak olyan erők is, amelyek nyíltan
a polgári, tőkés fejlődés útjára akarják terelni az országot - tette
hozzá. Ennek kapcsán felhívta rá a figyelmet, hogy a
legszélsőségesebb erők egyesültek abban a törekvésükben, hogy
csapást mérjenek az átalakítás fő irányára.
- A peresztrojka legyen az új minőségek felé mutató békés
forradalom, nagy megrázkódtatások, nagy áldozatok nélkül. Szükség
van a társadalmi megegyezésre, mert a konfliktusok csak tovább
szaporítják a nehézségeket - hangoztatta Mihail Gorbacsov. (folyt.)
1990. július 2., hétfő 12:01
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov - beszámoló (3. rész)
|
Az ország szociális-gazdasági fejlődését elemezve Mihail
Gorbacsov emlékeztetett arra, hogy az előző pártkongresszus óta
megindult a szerkezetváltás, a fogyasztási cikkeket előállító
ágazatok (a ,,B,, szektor) végre jóval nagyobb ütemben fejlődtek,
mint a termelőeszközöket gyártó ágazatok (az ,,A,, szektor). Az
ötéves terv folyamán lépések történtek a ,,maradékelv,,
felszámolására az iparpolitikában, a befejezetlen beruházások
számának csökkentése érdekében. A főtitkár az eredmények között
említette, hogy a korábbi évekhez képest ma már 100 millió
négyzetméterrel több lakás épül, az iskolai férőhelyek száma 38
százalékkal nagyobb ütemben növekszik, s az egészségügyi intézmények
száma ugyancsak szépen gyarapszik.
- Mindenütt érzékelhető a naturális növekedés, de nőtt a
fogyasztás is: az áruhiány immár katasztrofálissá vált, a helyzet
nem csak fenyegető, hanem már kritikusnak nevezhető - folytatta
Gorbacsov, s e gondokat a jövedelmek kiáramlásával magyarázta. Ebben
nem csak az állami vállalatok hibásak, hanem a szövetkezetek is,
hiszen itt az eladdig folyószámlán kezelt rubelek már készpénzként
jelentek meg. További gondokat okoztak az elhúzódó beruházások: a
befejezetlen létesítmények értéke tavaly meghaladta a 64 milliárd
rubelt - az idén is hasonló a helyzet -, miközben az elmúlt évek
átlaga csak 12-15 milliárd rubelt mutatott.
Gorbacsov bírálta a kormányt, amiért nem volt képes enyhíteni
ezeken a gondokon idejében hozott intézkedésekkel, engedett az
ágazatok nyomásának. Ugyanakkor elismerte a Politikai Bizottság
közvetlen felelősségét is, hiszen a testületnek tudomása volt a
gondokról, de nem segített a kormánynak.
- A kialakult helyzet radikálisabb reformokat, a változások
meggyorsítását sürgeti - vonta le a következtetést a szovjet
pártvezető, s szorgalmazta a tudományos eredmények hatékonyabb
hasznosítását, a költségkímélő technológiák alkalmazását, az állami
dotációk rendszerének leépítését (szavai szerint az állami
költségvetés tavaly 23 milliárd rubelt fordított veszteséges
vállatok támogatására). - A jelenlegi gazdasági rendszer mellett nem
lehet gazdag az ország, s nem lehet az emberek jólétéről beszélni,
így tehát alapvető változtatásokra van szükség, a vegyesgazdaság
érvényesítésére, a különböző tulajdonformák egyenjogúságának
biztosítására, a kezdeményezőkészség támogatására, a
piacgazdálkodást szolgáló intézkedések megtételére - mondta a
főtitkár. (folyt.)
1990. július 2., hétfő 12:58
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov - beszámoló (4. rész)
|
- A piacgazdálkodás nem öncél, az az emberek jólétét szolgálja,
s nem jelent eltávolodást a szocializmustól - emelte ki a főtitkár.
Ugyanakkor a reformok mellett megfelelő szociális intézkedések
elfogadását szorgalmazta. Említést tett a munkához való jogról, s
ennek kapcsán a munkanélküli-segély bevezetését is támogatta.
Hangsúlyozottan utalt arra, hogy a szocializmus elvei lehetővé
teszik a vagyoni differenciálódást, de ennek nem a kiváltságokból
vagy a munka nélkül szerzett jövedelmekből kell kialakulnia.
Gorbacsov élesen bírálta a kormányt, amiért az árreformot
tekintette a piacgazdálkodáshoz vezető első lépésnek, s ugyanakkor a
piachoz való átmenet kidolgozásának nem szentelt kellő figyelmet.
Utalt arra, hogy a piacgazdálkodásnak megfelelően változtatni kell
az irányítás rendszerén, így fokozatosan le kell építeni az ágazati
minisztériumokat s mind nagyobb önállóságot kell biztosítani a
vállalatoknak, amelyek közvetlenül egymással alakítanának ki
kapcsolatokat. Ennek kapcsán utalt a ,,regionális bürokrácia,,
veszélyeire, ugyanis egyes köztársaságok a reformot úgy fogják fel,
hogy a szövetségi minisztériumokat saját minisztériumokkal kell
helyettesíteni. Gorbacsov a vállalati felelősség növelését tartotta
szükségesnek a környezetvédelmi problémákkal összefüggésben is, az
állami és a társadalmi ellenőrzés fokozása mellett. Ugyanakkor
kitért arra, hogy a súlyos környezeti ártalmak összehangolt
intézkedéseket követelnek, s ezt a problémát az új szövetségi
szerződés kidolgozásánál is kiemelten kell kezelni.
A Szovjetunió külgazdasági tevékenysége kapcsán a főtitkár
elégedetten állapította meg, hogy az ország mind nagyobb mértékben
kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztásba. A fejlődés azonban sok
improvizációval járt együtt, ami viszont jelentős károkat okozott az
országnak. Gorbacsov sürgette a rubel konvertibilitásának mielőbbi
megvalósítását, olyan intézkedések elfogadását, amelyek akadályokat
gördítenek a felesleges import, az ország további eladósodása elé,
ugyanakkor elősegítik a külföldi tőke bevonását.
A szovjet politikus kitért a nyersanyagárak esése okozta szovjet
veszteségekre, ami tükröződött a gépipar korszerűsítésén, a
fogyasztási cikkek importján is. Szavai szerint szükség van a tőkés
országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, a
konvertibilis elszámolásra való áttérésre a KGST-tagországokkal, s
emllett a gazdasági kapcsolatok ,,korrekciójára,, is a harmadik
világ országaival. (folyt.)
1990. július 2., hétfő 12:58
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov - beszámoló (5. rész)
|
Új gondolkodásmódra, új káderekre, új módszerekre van szükség a
külkereskedelemben is - hangsúlyozta Gorbacsov, elítélve a jelenlegi
gyakorlatot, amikor a vállalatok megelégszenek azzal a lehetőséggel,
hogy a valutabevételek 3-5 százalékát megkapják és elköltsék.
A gazdasági témák között a főtitkár különös hangsúlyt helyezett
az agrárproblémákra, kiemelve, hogy a falu, a paraszt gondjai nem
tekinthetők az ágazat belügyének. Az elemzések szerint csak átfogóan
lehet megközelíteni a problémát, helyére téve a város és a falu
cserearányait, az ágazatok közötti viszonyt és értékrendeket.
Gorbacsov szenvedélyesen szólt arról, hogy a párt korábban hozott
elvi döntéseit nem követték gyakorlati tettek. Most az ágazat
jelentős pénzügyi segítségre szorul, helyre kell állítani a város és
a falu közötti árucsere normális értékrendjét, tőkeátcsoportosítást
kell végrehajtani, s meg kell szüntetni a mezőgazdasági gépgyártási
monopóliumot is. Gorbacsov bejelentette, hogy a párt kezdeményezi
egy ilyen, az ágazat problémáit komplexen kezelő törvény elfogadását
a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában.
Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy éppen a mezőgazdaságban
van szükség a leginkább a gazdasági szabadságra, a piaci gazdálkodás
lehetőségeinek megteremtésére, s ezeket a feltételeket biztosítani
kell a falunak. Új feltételeket kell teremteni a termelésnek,
máskülönben nem segítenek a beruházások, a pénzsegélyek - jelentette
ki. Szavai szerint egyenlő feltételeket kell teremteni minden
mezőgazdasági termelőnek: - természetesen elutasítjuk az általános
,,dekollektivizációt,, , a jól működő kolhozokra és szovhozokra
szükség van, de a dotációkon élősködőknek át kell alakulniuk. Ehhez
nyújtana segítséget a földtörvény, amely azonban egyelőre nem
működik, nincs még kialakítva érvényesítésének mechanizmusa, igaz,
nagy még az ellenállás is, még működnek a régi sablonok is. A helyi
tanácsok azonban sokat tehetnek azért, hogy ez a törvény minél előbb
életre keljen - jegyezte meg Gorbacsov, s megemlítette, hogy az
Elnöki Tanácsadó Testület egyik legközelebbi ülésén napirendre tűzik
a földkérdést. (folyt.)
1990. július 2., hétfő 13:17
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov - beszámoló (6. rész)
|
A központi vezetést felkészületlenül érte a nemzetiségi
konfliktusok viharos felszínre törése, s el kell ismerni, hogy nem
mindig a megfelelő módon válaszolt erre - állapította meg a főtitkár
a nemzetiségi problémákra rátérve. Ennek okát egyebek között abban
jelölte meg, hogy a párt korábban megoldottnak tekintette ezt a
problémakört. Értékelése szerint a peresztrojka és a glasznoszty
elősegítette a nemzeti öntudat erősödését, ám a felszín alatt
továbbra is hatottak a térségek aránytalan fejlődéséből, a
demográfiai különbözőségekből adódó ellentmondások, a vallási
problémák, amelyeket a nacionalista és szeparatista erők igyekeztek
kihasználni. Ez vezetett a halálos áldozatokat követelő
összetűzésekhez, a menekültek áradatához.
Gorbacsov elismerte, hogy sok kommunista is a szeparatista,
nacionalista erőkhöz sodródott, s teljességgel jogosak a
pártszerveket emiatt érő bírálatok. Nem rejtve véka alá, hogy a
nemzetiségi konfliktusok jelentős veszteséget okoztak az országnak,
a főtitkár kijelentette: alkotó mederbe kell terelni a nemzeti
újjászületést.
Ennek egyik lehetséges eszközeként vázolta a lenini értelemben
vett önkéntes szövetség megteremtését: - Szuverén államok igazi
szövetségére van szükségünk - hangoztatta. Utalt arra, hogy már
folyamatban van az új szövetségi szerződés kidolgozása.
Gorbacsov indítványozta egyúttal, hogy a kongresszus intézzen
felhívást az ország lakosságához a nemzetiségi viszályok
megfékezése, a gyűlölködés megállítása érdekében.
A politikai reformok nélkül káoszt, robbanást idézhetett volna
elő a tömegek politikai aktivizálódása - állapította meg a főtitkár
beszámolójának a politikai megújulást taglaló részében. Hozzátette:
a politikai rendszer átalakítása bonyolultan, helyenként fájdalmasan
zajlik.
Külön kitért arra, hogy a politikai reformprogram elvei,
amelyeket az 1987. évi januári KB-ülés fogalmazott meg, nem találtak
egyöntetű támogatásra, mint ahogy a megvalósításuk érdekében tett
gyakorlati lépések sem. Elismerte azt is, hogy a Politikai Bizottság
sem volt mindig következetes ezen a téren. Az egyik legfontosabb
eredménynek nevezte Gorbacsov a szabad választások rendszerének
meghonosítását. Egyértelműen értésre adta, hogy a helyi önigazgatás
fejlesztésére égető szükség van a reformok továbbvitele
szempontjából. (folyt.)
1990. július 2., hétfő 13:23
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov - beszámoló (7. rész)
|
Mihail Gorbacsov beszédében külön is foglalkozott a közbiztonság
helyzetével, s leszögezte: a stabilitás és a közrend szorosan
összefügg. Egyúttal hathatós anyagi és műszaki segítséget sürgetett
a rendőrség számára.
A főtitkár közvetve bírálta a rendfenntartó szerveket, mert a
bűnözés megfékezése lassan halad, s ez ideig jobbára csak a szólamok
szintjén mozog. Nem új törvényekre kell várni, hanem határozottan
cselekedni kell - hangsúlyozta.
Gorbacsov ennél a pontnál külön is kitért a tüntetésekre,
mondván: a rendfenntartó erőknél bizonytalanság tapasztalható ebben
a vonatkozásban. Burkolt formában bár, de hathatós fellépésre
ösztönözte a rendőri szerveket a tüntetések és különféle
megmozdulások elszaporodásának megakadályozására. Hangoztatta, hogy
a rendőri, ügyészi és bírói szerveknek a törvényt be kell
tartatniuk. Megengedhetetlennek nevezte, hogy a választott tanácsok
nyomást fejtenek ki ez ügyben a rendfenntartó erőkre.
Gorbacsov jelentős teret szentelt a párt és az értelmiség
viszonyának is, hangoztatva, hogy szellemi újjászületés nélkül nincs
peresztrojka. Véleménye szerint ezen a téren nem képzelhető el
előrelépés a párt és az értelmiség közötti új kapcsolatok nélkül.
Hasonlóképpen elengedhetetlennek nevezte az ország fejlődése
szempontjából a tudomány és az oktatás elsődlegességének
érvényesítését, mert egyebek között ennek hiánya idézte elő a
Szovjetunió szellemi és technológiai lemaradását a fejlett
országokhoz képest. Leszögezte: az önkritika ezen a téren kevés, az
állami politikát kell megváltoztatni. (folyt.)
1990. július 2., hétfő 13:36
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov - beszámoló (8. rész)
|
A kitűzött célok elérése megváltozott külső feltételeket is
követelt. Az átalakítás politikájának nemzetközi feltételeit az új
külpolitikai gondolkodás, a nemzetközi életben jelentkező új
szabályok segítettek megteremteni - folytatta Mihail Gorbacsov.
Az alapelvek közül kiemelte, hogy egyetlen ország sem törekedhet
saját biztonságának olyan szavatolására, amely más országok
biztonságának rovására történne, mint ahogy a saját érdekek is csak
másokéinak a szem előtt tartásával érvényesíthetők. Az új világrend
alapjának nevezte annak elismerését, hogy minden ország joga saját
fejlődési útjának szabad megválasztása. Az elhatározott törekvések -
hangoztatta a szovjet vezető - nem valósíthatók meg egyedül, építeni
csak másokkal összefogva lehet.
Az integrációs folyamatok egyik elemeként kiemelte a hadiipari
termelés békés célúvá történő átalakítását, s itt mindenekelőtt a
nyugati gazdaságok fejlődésében fellelhető összefüggésekre utalt.
Olyan körülmények között, amikor a világban csökkent a fegyverkezési
verseny, kisebb lett a bizalmatlanság, a konverzió nagy állami
feladattá vált, amely átgondolt döntéseket követel, s ebben a
munkában meg kell szabadulnunk a kezdet hibáitól. (Miközben
Gorbacsov e kérdésről beszélt, a szovjet televízió többször mutatta
a katonaküldötteket, akik annak ellenére, hogy az ilyen
elkülönülésért már élesen bírálták őket az oroszországi
pártkongresszus idején is, változatlanul egységes tömböt alkotva
foglalnak helyet az ülésteremben).
A nemzetközi légkört jellemezve Gorbacsov rámutatott, hogy
csökkent a háborús veszély, s ennek megfelelően kisebbek lettek a
katonai kiadások is. A szovjet-amerikai viszonyban uralkodóvá vált a
kölcsönös megértés szelleme, sőt egyre több kérdésben a partneri
kapcsolatok is kialakultak.
Kínával a két nagyhatalom és az egész világ érdekeivel
összhangban normalizálódott a kapcsolat. Európában először megindult
az igazi leszerelési folyamat, s ebben bennefoglaltatnak a nukleáris
fegyverek is. Gazdasági, kulturális, informatikai és ökológiai téren
mélyült az együttműködés - mondta a főtitkár. (folyt.)
1990. július 2., hétfő 13:47
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov - beszámoló (9. rész)
|
A kelet-európai változásokat érintve Gorbacsov utalt azokra a
véleményekre, amelyek a szocializmus csődjéről szólnak. Vajon milyen
szocializmus csődjéről van itt szó? - kérdezte. Egyértelmű, hogy a
sztálini felfogású szocializmus szenvedett kudarcot. Az, hogy e
térség országai merre haladnak, az adott országok népeinek döntési
joga - hangoztatta.
A Szovjetunió, valamint a kelet- és közép-európai országok
jövőbeni viszonyában nem csak a földrajzi, hanem a történelmi
adottságoknak is meghatározó jelentőségük van. Ennek kapcsán
emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió szabadította föl e térség
országait a fasizmus alól, s a háború utáni újrakezdésben segítséget
nyújtott nekik. Az együttműködés fenntartása kölcsönös politikai és
gazdasági érdek.
Mint mondta, egybeesnek az érdekek a Varsói Szerződés
átalakításában, amint azt a VSZ-tagállamok Politikai Tanácskozó
Testületének moszkvai ülése is megmutatta. A legszilárdabb az az
együttműködés - mondta nyomatékosan -, amely teljes önkéntességre,
kölcsönös jóakaratra, közös készségre épül.
Gorbacsov elvetette azokat a támadásokat, amelyek célja az
elmúlt évek külpolitikai vonalának befeketítése. Mint mondta, ez az
időszak igazolta a választott út helyességét, megerősítette a
külpolitika eredményességét.
Gorbacsov külön érintette a hadsereg kérdését, mondván, hogy
ebben a politikában a társadalom fontos elemeként vettek részt a
fegyveres erők. Az új védelmi doktrinára épülve bontakozik ki a
hadsereg reformja, amelynek vonalát remélhetőleg a 28.
pártkongresszus csak megerősíti.
(E gondolatok után az elnöklő Nyikolaj Rizskov másfél órás
szünetet rendelt el). (folyt.)
1990. július 2., hétfő 13:55
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov - beszámoló (10. rész)
|
A párt helyzetét és szerepét elemezve Gorbacsov hangsúlyozta,
hogy az SZKP kongresszusa a szovjet társadalom - a szocialista
útválasztás keretében - fordulatot hozó korszakában ült össze, s az
emberek joggal teszik fel a kérdést: hova vezetnek a változások?
Erre ad választ a párt programnyilatkozat-tervezete, amely rövid
távra határozza meg a feladatokat - mondta a főtitkár, s javasolta a
kongresszusnak: érvénytelenítsék a párt jelenlegi programját, s
alakítsanak bizottságot az új pártprogram kidolgozására.
Gorbacsov válaszolt azokra a bírálatokra, amelyek az átalakítást
,,mindenféle koncepciót nélkülöző, globális kísérletnek,, minősítik,
hangsúlyozva, hogy ezek a megnyilatkozások peresztrojkaellenes
sablonokká váltak. Emlékeztetett arra, hogy már az SZKP XX.
kongresszusán megkezdődött az útkeresés, s az átalakítás ,,nem egy
szűk csoport agyából kipattant ötlet,,. Megszenvedtük az
átalakítást, azt a megérett változások tették szükségessé.
A szovjet vezető visszautalt arra, hogy az SZKP vezető szerepet
játszott az átalakítás elindításában , a szovjet társadaalom
megújhodásában, a ,,szocializmuskép,, átértékelésében, a humánus,
demokratikus szocializmus eszményének kialakításában. Marx, Engels
és Lenin a XIX. század, illetve a XX. század elejének realitásai
alapján dolgozták ki elméletüket, azóta azonban szédületes
változások mentek végbe a világban. Sokáig azonban csak a
klasszikusok idézeteiben kerestük a választ a jelenkor kérdéseire,
noha ők maguk is élesen bírálták azokat, akik ,,szentírásként,,
kezelték műveiket, nem éltek a dialektika eszközeivel. Az átalakítás
olyan öngerjesztő folyamat, amelynek tekintetében elfogadhatatlan a
dogmatizmus, s csakis alkotó megközelítés képzelhető el.
- A párt évtizedeken át az autokratikus irányítást szolgálta, s
nem véletlen , hogy a párttagság többségében eluralkodott a közöny,
az apátia, hiszen nem tudták befolyásolni az eseményeket. Mindezért
a párt vezetése a felelős, de nem lehet felelőssé tenni a
kommunisták széles rétegeit - emelte ki a főtitkár. Hangsúlyozta,
hogy az SZKP a szocialista útválasztás, a kommunista távlatok
pártja, amely elutasítja a nacionalista, soviniszta, rasszista
megnyilvánulásokat, a dogmatizmust. A meggyőzés erejével terjeszti
nézeteit, együttműködésre törekszik minden haladó társadalmi erővel,
a párton belül tiszteletben tartja a kisebbség jogait, a vita
szabadságát, s nyitott a párbeszédre a szociáldemokrata, szocialista
és más haladó külföldi pártokkal. (folyt.)
1990. július 2., hétfő 16:02
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov - beszámoló (11. rész)
|
- Az SZKP az alkotmány módosításának kezdeményezésével lemondott
az alaptörvényben deklarált vezető szerepéről, s a szovjet
társadalom lenini értelemben vett élcsapata akar lenni -
hangsúlyozta Gorbacsov, utalva arra a vitára, hogy az SZKP-nak
parlamenti pártnak vagy élcsapatpártnak kell-e lennie. A főtitkár
szerint ez nem jelenti azt, hogy ,,kivételes,, jogokkal rendelkeznék
az SZKP, hiszen az élcsapatpárt lenini értelmezése szerint szó nincs
arról, hogy a társadalomra rákényszerítsék a párt akaaratát, hanem
ki kell vívni a tömegek bizalmát. Az SZKP a demokratikus keretek
között fog küzdeni ezért a jogért, s ilyen szempontból parlamenti
pártként lép fel - mondta Gorbacsov .
- A párt nem kíván beavatkozni a különböző szintű tanácsok
döntéseibe, de nem is vállal felelősséget e testületek döntéseiért.
A társadalom ügyei iránt azonban nem lehetünk közönyösek, ezért új
módszereket kell kidolgoznunk e döntések befolyásolására.
A párt és a tömegszervezetek viszonyát elemzve a főtitkár
részletesen szólt a szovjet szakszervezetkről, megállapítva, hogy az
átalakítás itt jelentős késéssel indult be, s emiatt kiábrándulttá,
bizalmatlanokká váltak az emberek, párhuzamos szervezeteket
alakítottak a dolgozók. - A munkásmozgalom újjászületésének vagyunk
tanúi a Szovjetunióban - állapította meg Gorbacsov, hangsúlyozva,
hogy az SZKP-nak állandó kapcsolatot kell tartania a tömegekkel, a
be nem avatkozás elvét szem előtt tartva partneri, elvtársi viszonyt
kell kialakítani ezekkel a szervezetekkel, sztrájkbizottságokkal.
A főtitkár szerint az átalakítás zökkenőkkel zajlik a
Komszomolon belül is, de a változások itt is mindinkább lendületet
vesznek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Komszomol nem
monopolizálhatja az ifjúság érdekképviseletét: már nem lehet a régi
módszerekkel dolgozni, hiszen ez egyet jelent a fiatalok bizalmának
elvesztésével. Gorbacsov szólt a veteránok megbecsüléséről is,
továbbá a nők jogairól, arányos képviseletük szükségességéről:
javasolta, hogy az SZKP KB-ban külön osztály foglalkozzék a nők
helyzetével.
- Az SZKP az átalakítás pártja, össznépi párt akar lenni, s nem
tart igényt monopóliumokra. Az SZKP a szocialista választás pártja,
amely a munkásságra, a parasztságra és az értelmiségre támaszkodik -
fejtette ki a főtitkár a párt tömegbázisára vonatkozó nézeteit.
(folyt.)
1990. július 2., hétfő 16:20
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov - beszámoló (12. rész)
|
Gorbacsov, a szervezeti szabályzat tervezetében fogalaltaknak
megfelelően, biztosította a köztársasági kommunista pártokat, hogy a
jövőben nagyobb önállósággal rendelkeznek majd saját ügyeik
intézésében. - Az SZKP internacionlista jellegének megőrzését segíti
elő, hogy ezentúl egyik párt sem erőszakolhatja másra akaratát. -
Ugyanakkor újólag megint elutasította a párt föderációs felépítésére
vonatkozó elképzeléseket. A Baltikum példájára hivatkozva
állapította meg, hogy a pártszakadások következtében meggyöngültek a
kommunisták pozíciói, a hatalmat más erők ragadták kezükbe, s az
országos szintű megosztottság a kommunista mozgalom vereségét
jelentené. - Le kell vonni a megfelelő tanulságokat, s a pártegység
megőrzésére kell törekedni - hangsúlyozta, jó példaként hozva fel az
Oroszországi Föderáció pártkongresszusát, amely az SZKP
konszolidációjáért szállt síkra.
A főtitkár szerint nem szabad lemondani a pártszervezés üzemi
elveiről, hiszen az SZKP történelmileg mindig is a
munkáskollektívákra támaszkodott, és e hagyományokat nem szabad
megszakítani. - Ugyanakkor nagyobb figyelmet kell szentelni a
területi szervezési elv érvényesítésének, hiszen ezt korábban
elhanyagolták, mint azt a különböző szintű tanácsi és parlamenti
választások bizonyították. - Gorbacsov elutasította az
államigazgatási szervek, a bíróságok és a hadsereg depolitizálását,
alapvető emberi szabadságjognak minősítve az egyesülési jogot.
Szavai szerint az SZKP viszont nem formál kizárólagos jogot az ilyen
alapszervezetekre, más pártok ugyanolyan jogokkal működhetnek.
A demokratikus centralizmus elvét régen a ,,bürokratikus
centralizmus,, elve helyettesítette, amivel valóban szakítani kell.
E fogalom diszkreditálódott, de nem szabad megengedni, hogy a párt
,,vitaklubbá,, váljék, szétforgácsolódjék a vitákban. - A
demokratikus centralizmus új értelmezésében ötvözi a demokráciát
egyrészt és a párt cselekvőképességének szavatolást másrészt -
emelte ki Gorbacsov, s egyben, az ellenvélemény szabadságának
biztosítása mellett, elutasította a frakciók engedélyezésére
vonatkozó gondolatot is. Megállapítása szerint a párton belüli
reform fő célja az, hogy a kommunista tömegek érvényesíthessék
akartukat, s ezért jelentősen kibővítették az alapszervezetek jogait
is, szorgalmazzák a párton belüli referendumok szervezését, a
vezetők közvetlen választását. (folyt.)
1990. július 2., hétfő 16:31
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov-beszámoló (13. rész)
|
A kongresszusi küldöttcsoportok vezetőinek előzetes
tanácskozásán egyértelműen az az álláspont kristályosodott ki, hogy
a párttagok többsége a főtitkári funkció megőrzését kívánja, a
helyettesi poszt létrehozásával, akárcsak a Politikai Bizottság
testületének meghagyását - jelentette be Gorbacsov, emlékeztetve
arra, hogy a szervezeti szabályzat tervezete egyebek között elnöki,
elnökhelyettesi funkciókat és pártelnökséget javasol.
- A két kongresszus között a Központi Bizottság 22 ülést
tartott, ami a kétszerese a szervezeti szabályzatban előírt ilyen
tanácskozások minimális számának - tájékoztatott a főtitkár a KB
munkájáról, kitérve arra is, hogy a kongresszust még előre is
hozták. - A XXVII. kongresszus óta megváltozott a testület
munkamódszere, nyíltabbá váltak a viták, de a nézeteltérések
ellenére a legfontosabb döntéseket a testület egyhangúlag hozta meg.
A KB alapvető feladatainak eleget tett a két kongresszus közötti
időszakban, igyekezett megvalósítani az átalakítás forradalmi
politikáját. Ugyanakkor jogosak azok a bírálatok, hogy a testület
nem mindig tartott lépést az élettel, késlekedett a döntésekkel s
többet tehetett volna a kedvezőtlen tendenciák megelőzése, leküzdése
érdekében. A KB munkáját érő bírálatok többsége hasznos, fontos
tapasztalatok szűrhetők le belőlük, de távolról sem minden
szemrehányással lehet egyetérteni - mondta Gorbacsov beszámolója
végén, egészségesebb vitalégkör kialakítását, nagyobb politikai
kultúra meghonosítását szorgalmazva az SZKP-ban. +++
1990. július 2., hétfő 16:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|