|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (1.
rész)
|
1990. június 19., kedd - Az alkotmánymódosításról szóló
törvényjavaslat részletes vitájával folytatta munkáját kedden az
Országgyűlés.
Napirend előtt kért szót Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője, s bejelentette: a szabad demokraták törvényesnek ismerik el a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, Király Zoltán képviselő, valamint a Demisz által kezdeményezett népszavazást a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. Tolmácsolta pártjának azt a véleményét, hogy tekintettel a helyhatósági választások október 14-ére kitűzött időpontjára, szükséges lenne a népszavazást a lehető legkorábbi időpontban megtartani.
A kedd délutánig tartó részletes vitában fel-felbukkant ugyan az alkotmánymódosítás néhány fontos eleme - címerkérdés, nemzetiségek parlamenti képviselete, konstruktív bizalmatlansági indítvány -, a felszólalók többsége azonban inkább az elnökválasztással és a népszavazással összefüggésben fejtette ki véleményét. A népszavazás témáját érintve a képviselők gyakran éltek a válasz- és a viszontválasz-adás jogával.
Ezt a folyamatot tulajdonképpen Király Zoltán felszólalása indította el. A független képviselő felszólalása elején vitába szállt azokkal a nézetekkel, amelyek szerint az alkotmány jelenlegi módosítása egy sztálinista alaptörvény maradványainak kiiktatására irányul. Utána azonban már a népszavazással kapcsolatos kérdésekre koncentrált. Nagy felbolydulást váltott ki az ülésteremben az, hogy a képviselő kijelentette: értesülései szerint a Parlamentben ,,puccsot,, készítettek elő a referendum megelőzésére. Egy informátorra hivatkozva, akit Király Zoltán nem kívánt megnevezni, azt állította, hogy a Parlament megpróbált felkészülni az alkotmánymódosítás vitájának hétfői lezárására. Szerinte ezt szolgálta, hogy hétfőre berendelték a Házba a Magyar Közlöny szerkesztőit, s így a módosított alaptörvény, amely egyebek közt tartalmazza a köztársasági elnök megválasztásának módját, akár kedd reggelre hatályossá vált volna. Ezt a ,,puccskísérletet,, hiúsították meg a hétfői plenáris üléssel egyidejűleg benyújtott népszavazási ívek - szögezte le Király Zoltán. (folyt. köv.)
1990. június 19., kedd 16:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (2.
rész)
|
Szabad György megbízott házelnök soron kívül szót kérve képviselői minőségében válaszolt Király Zoltán állítására. Visszautasította, a szegedi képviselő ,,puccskísérletet,, feltételező gyanakvását. Véleménye szerint, ha ilyen próbálkozásról lett volna szó, akkor arról bizonyára tudna az Országgyűlés megbízott elnöke, illetve a két alelnök. Szerinte talán egy technikai felkészülés lehetséges mozzanatát minősítette képviselőtársa ,,puccskísérletnek,,. Kifejtette: amennyiben az alkotmánymódosítás vitájának lezárására törekedtek volna, valószínűleg másként alakul a koreográfia. Például úgy, hogy egy felpattanó képviselő kéri a vita berekesztését, avagy a levezető elnökök gyorsítják a vita menetét. Ilyen azonban nem történt.
Pozsgay Imre (MSZP) felszólalásában üdvözölte az SZDSZ népszavazással kapcsolatos álláspontját, s mint mondta: örömmel tölti el, hogy a szabad demokraták visszatértek a ,,Döntsön a nép ,, szlogennel jelölt koncepciójukhoz. Egyúttal kijelentette: rég lemondott arról, hogy jelöltként pályázzon a köztársasági elnöki közjogi méltóság elnyerésére. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) az MSZP frakcióvezetőjének szavaira úgy reagált, hogy pártjának nem kellett visszatérnie a ,,Döntsön a nép ,, elvhez, mert azt mindig is tiszteletben tartották. Különbséget vélt viszont felfedezni az SZDSZ és a Fidesz által novemberben kezdeményezett, illetőleg a mostani referendum politikai indítékai között. Szerinte a tavalyi kezdeményezés egy diktatúra ellen irányult, a mostani viszont a demokráciát támadja.
Eörsi Mátyás (SZDSZ) arra reagált, hogy Király Zoltán a népszavazással kapcsolatosan fenntartotta a hétfőn Németh Miklóssal közösen javasolt áthidaló indítványát, miszerint a Parlament most két évre válasszon köztársasági elnököt, s ezalatt rendezzenek véleményt kérő népszavazást. A szabad demokrata képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy ez a javaslat egyszerűen nonszensz. Az aláírások ugyanis kötelezik a Parlamentet arra, hogy írja ki a népszavazást. A 170 ezer aláírást ezzel a céllal gyűjtötték össze, és sem Király Zoltánt, sem az MSZP-t nem hatalmazza fel arra, hogy birtokában kompromisszumos javaslatokkal éljenek.
Soron kívül kért szót Antall József is. A miniszterelnök síkraszállt amellett, hogy mielőbb tartsák meg a helyhatósági választásokat. Emlékeztetett arra, hogy az ideiglenes köztársasági elnök október 14-ére tűzte ki a választások első fordulójának időpontját. Antall József hangsúlyozta: a döntést tiszteletben tartva kéri a választások előrehozatalát szeptember 23-ára. (folyt. köv.)
1990. június 19., kedd 17:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (3.
rész)
|
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy szeptember 23-ig hosszabbították meg a tanácsok megbizatását, s ezért lenne jó erre a napra kitűzni a helyhatósági választásokat. Ennél is fontosabb érv - hangsúlyozta -, hogy az egész ország alapvető érdeke a rendszerváltozás lezárása. Nevezetesen, hogy ez a legkisebb faluban is bekövetkezzék, s a szükséges személycserék végbemenjenek. Nem lehet úgy kormányozni, hogy a kormányzattól eltérő módon megválasztott helyhatóságok létezzenek - fűzte hozzá. Antall József kijelentette: bármilyen rossznak tartja is a népszavazási törvényt, tudomásul veszi és tiszteletben tartja a népszavazást szorgalmazó több mint 100 ezer aláírást. Ugyanakkor nem lenne célszerű, sőt egyenesen zavart okozna, ha a referendumra a helyhatósági választások előtt kerülne sor. Épp ezért javasolta, hogy a népszavazást decemberben tartsák meg, s addig az ideiglenes köztársasági elnököt ruházzák fel a teljes elnöki jogkörrel.
Horváth Balázs belügyminiszter arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a BM felkészült a népszavazás lebonyolítására. Megfontolásra ajánlotta azonban, hogy a referendum egy hónapon belüli megtartása anyagilag is, szervezetileg is megterhelné a tárcát, sőt veszélyeztetné az apparátus felkészülését az őszi helyhatósági választásokra. A miniszter a népszavazás egy hónapon belüli megtartásának költségeit 500 millió forintban jelölte meg.
Hack Péter (SZDSZ) viszont a szabad demokraták frakciójának véleményét tolmácsolva kifejtette: tekintettel a törvényi előírásokra, továbbá arra, hogy az ideiglenes köztársasági elnök október 14-ét jelölte meg a helyhatósági választások napjának, az SZDSZ július 14-ére javasolja a népszavazás kitűzését. Egyetértett azzal, hogy a referendum kedvezőtlenül befolyásolja a felkészülést az önkormányzati választásokra, de ez - mint mondta - a kezdeményezők felelőssége. Vitatta, hogy a helyhatósági választásokat október 14-énél korábban lehetne megtartani. Kifejtette: ez az óhaj csupán mindaddig a szavak szintjén realizálódik, amíg a Parlament nem ismeri a vonatkozó törvényjavaslatokat. Amíg a kormány nem terjeszti elő ezeket, bárki felelőtlenül ígérgeti a helyhatósági választások előrehozatalát - hangoztatta Hack Péter hozzátéve, hogy a népszavazást nem lehet az önkormányzati választásokkal egy napon megtartani. (folyt. köv.)
1990. június 19., kedd 17:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (4.
rész)
|
A népszavazás idejét taglaló vitára Orbán Viktor (Fidesz) tett pontot azzal, hogy az ebédszünet előtt megjegyezte: a népszavazás időpontja és a helyhatósági választások nagyon fontos kérdések, de nem függenek össze az alkotmánymódosítási vitával. Ezért a Fidesz frakcióvezetője kérte képviselőtársait, hogy a törvényjavaslatra koncentráljanak, s utána vitatkozzanak a referendum és a helyhatósági választások témájáról.
Sajátos színt jelentett az alkotmánymódosítás tervezetével kapcsolatos vitában Oláh Sándor (FKgP) felszólalása. A kisgazdapárti képviselő frakciótársaival ellentétben nem a fiatal demokraták képviselőivel polemizált, sőt védelmébe vette a Fidesz vitában tanúsított magatartását. A Fidesz frakciója - jegyezte meg - iskola példát mutatott arra, hogy miként lehet egy törvényjavaslat vitájában felkészülten, tisztességesen véleményt nyilvánítani. A konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatban jogosnak minősítette Orbán Viktor aggályát, miszerint egy indítvány három jogkövetkezményt von maga után. Ugyanakkor ezt az érvelést nem tartotta politikusnak abban az értelemben, hogy nem vette figyelembe a két nagy párt megállapodásának azon pontját, miszerint a miniszterelnök felmentésének és az új kormányfő megválasztásának egybe kell esnie. Szerinte a harmadik jogkövetkezményt, az új miniszterelnök programjának elfogadását valamilyen más módon kellene megoldani.
A címerkérdésben Inotai Ferenc (KDNP) népszavazást tartana szükségesnek. Szerinte ugyanis bármelyik változat mellett dönt a Parlament, nagy a valószínűsége, hogy a vesztes tábor referendumot szorgalmazó aláírásgyűjtési akciót szervez. Mindenesetre megjegyezte: tapasztalatai szerint a ,,tömegek,, inkább a koronás címert választanák. Ezzel ellentétben Szabó Miklós (SZDSZ) a Kossuth-címer mellett tette le a garast. Ajánlotta: fontolják meg a képviselők azt, hogy a korona szimbólumtartalma az évszázadok során többször változott.
A nemzetiségek parlamenti képviseletével kapcsolatban Inotai Ferenc szerint az igazi megoldást a kétkamarás parlament hozhatná meg. Mérlegelendő - mondta -, hogy a kérdés jelenlegi megoldása túlmutat határainkon. Németh Zsolt (Fidesz) veszélyesnek minősítette a kérdés olyan aspektusba helyezését, hogy túlmutat határainkon. Úgy vélekedett, hogy a reciprocitás elvében való gondolkodás nem szolgálja sem a hazai kisebbségek, sem a határainkon túl élő magyarság érdekeit. Hasonlóképp óvott attól, hogy modellértékűnek igyekezzen a Parlament feltüntetni a létrehozandó kisebbségi intézményeket. (folyt. köv.)
1990. június 19., kedd 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (5.
rész)
|
Az alkotmánymódosítás feletti részletes vita kora délután fejeződött be. Az Országgyűlés határozatban nyilvánította ki, hogy a másfél napos vitában elhangzott javaslatokkal kapcsolatban nem kíván újabb bizottsági tárgyalást, így a napirend előadója Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) válaszolt az elhangzottakra. Hangsúlyozta: az alkotmány módosításának körét igyekeztek a legszűkebben, úgy megvonni, hogy a módosítások más törvényt ne érintsenek. Részletesebben szólt a bizalmatlansági indítvány konstrukciójáról. Ennek - mint mondta - három fontos eleme van: elfogadása egyszerű többség helyett abszolút többséghez van kötve; benyújtása esetén meg kell nevezni az új miniszterelnököt; a miniszterekkel szemben nem lehet bizalmatlansági indítványt benyújtani. Az első elem biztosítja a miniszterelnök szilárdságát, nem pedig a konstruktivitás - hangoztatta a képviselőnő.
Kónyáné Kutrucz Katalin kifejtette: a bizalmatlansági indítvány konstrukciója növeli a Parlament jogait és felelősségét is. Felhívta a figyelmet arra, hogy egész kormányt csak a szocialista országokban választottak, ahol az egypárti döntés érvényesült. Ezzel szemben azokban a demokráciákban, ahol a parlamentnek joga van megválasztani a miniszterelnököt, konstruktív a bizalmatlansági indítvány. Természetesen más a megoldás, amennyiben a Parlament nem választhat kormányfőt, de a magyar parlamentáris rendszer nem ezt a gyakorlatot fogadta el. Vitába szállt Orbán Viktornak a spanyol és a német példát említő érvelésével, miszerint konstruktív bizalmatlansági indítványra ezekben az országokban azért van szükség, mert a parlamentben szélsőséges politikai elemek is vannak. Kónyáné Kutrucz Katalin egyetértett azzal, hogy a magyar Parlamentben ez a veszély nem áll fenn, de ennél sokkal nagyobb ellenség az örökölt gazdasági csőd. Épp ez indokolja - hangoztatta -, hogy a kormányt a Parlament csak akkor buktathassa meg, ha tud helyette jobbat.
Kónyáné Kutrucz Katalin válaszolt Király Zoltán azon megjegyzésére, hogy Finnországban és Törökországban sem a parlament választja meg a köztársasági elnököt. Mint mondta: a török példa rossz, mert titkos szavazással a parlament választ államfőt. Finnországban valóban elektorok útján választanak elnököt, ám ott az államfő jogköre erősnek számít, hiszen korlátozás nélkül feloszlathatja a parlamentet, ő nevezi ki a minisztereket, továbbá törvényerejű rendeleteket is adhat ki. A külföldi példák arra utalnak, hogy azokban az országokban, ahol közvetlenül választanak államfőt, az elnök erős jogokkal rendelkezik - szögezte le. (folyt. köv.)
1990. június 19., kedd 18:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (6.
rész)
|
Kónyáné Kutrucz Katalin kiemelte: az elnökválasztás módja és hatásköre között összefüggés van. Épp ezért a gyenge hatáskör, illetőleg a közvetlen választás révén szerzett erős legitimitás feszültségforrás lehet. A lényeg tehát az, hogy a kétféle rendszert a választás módjával ne keverjük össze - hangsúlyozta a képviselőnő.
Végezetül arról szólt, hogy több mint százezer aláírás esetén a Parlament nem mérlegelheti a népszavazás kiírását, mert erre törvény kötelezi. Ugyanakkor a Parlament döntését nem a kiírás ténye, hanem a referendum eredménye determinálja. Ennek tudatában kell a Háznak határoznia, s bárhogy is dönt a nép egy referendum alkalmával, az a Parlamentre nézve kötelező érvényű - mondta befejezésül Kónyáné Kutrucz Katalin. (folyt. köv.)
1990. június 19., kedd 18:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (7.
rész)
|
Ezt követően a képviselők egyenként szavaztak a mintegy félszáz módosító javaslatról, s közülük hozzávetőlegesen tizenötöt fogadtak el, a többit elvetették. Nem kapott például elegendő szavazat többséget Szájer Józsefnek (Fidesz) az a javaslata, hogy a földről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára legyen szükség. Elvetették azt is, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányban szereplő jelzői között a szociális megnevezés szerepeljen. Az Országgyűlés nagy szavazattöbbséggel, 328 nem szavazattal elvetette Németh Miklós és Király Zoltán közös indítványát arról, hogy most az Országgyűlés válasszon köztársasági elnököt, ám megbízatása csak két évig tartson. Ez idő alatt kerítsenek sort a köztársasági elnök megválasztásának módját eldöntő népszavazásra. A javaslattal mindössze tizenketten értettek egyet. Az elfogadott javaslatok közé tartozik Szájer Józsefnek az az indítványa, hogy egészítsék ki az alkotmány szövegét oly módon: ,,A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot,,. A képviselők többségének támogatását nyerte el Áder János (Fidesz) jó néhány módosító indítványa, így például az, hogy a képviselők tiszteletdíjának, illetve költségtérítésének összegét megállapító törvény elfogadásához a jelenlévők kétharmadának szavazata legyen szükséges. A nagy többség - összesen 341 képviselő - azzal a javaslattal is egyetértett, hogy a köztársasági elnök törvénysértő magatartásának elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, s ha ez a testület a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
A szavazási menetet hosszú időre megakasztotta a módosító javaslatoknak a kisebbségekre vonatkozó része. Többen kifogásolták a kisebbségi elnevezést, s hosszú vita után megállapodtak abban, hogy a nemzeti és etnikai kisebbség fogalmát használják az alkotmányban. Ennek figyelembe vételével elfogadták az illetékes bizottság azon javaslatát, hogy a nemzetiségi, jobban mondva a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jogkörét a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek által jelölt, és az Országgyűlés által választott - nemzetiségenként egy-egy személyből álló - testület gyakorolja.
Többször is nekifutott az Országgyűlés a címerről szóló két változatban előterjesztett javaslat megszavazásának. Miután a képviselők elvetették az úgynevezett Kossuth-címerről szóló változatot, Kónya Imre az MDF frakcióvezetője kért szót, s emlékeztette képviselőtársait arra, amennyiben egyik változat sem kapja meg a szükséges szavazatmennyiséget, úgy a jelenlegi címer marad érvényben. (folyt.köv.)
1990. június 19., kedd 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (8.
rész)
|
Orbán Viktor kifogásolta ezt a felszólalást, mondván, hogy a politikai fair play szabályait sérti, ha valaki szavazás közben kér szót, s új érveket próbál felhozni. Kónya Imre személyes megtámadtatásnak érezte a Fidesz frakcióvezetőjének megjegyzését, s kijelentette, hogy pusztán gyakorlati okokból szólalt fel. Az elnöklő Szűrös Mátyás újbóli szavazást rendelt el, ám Eörsi Mátyás közbevetőleg indítványozta, hogy ezúttal fordítsák meg a sorrendet, és elsőként a javaslat második változatára, az úgynevezett koronás kiscímerre szavazzanak. Ugyancsak ő még egyszer szót kért a vita során, s bejelentette, hogy a karzatról kapott információi szerint több képviselő hiányzó társa helyett is szavazott, így például Hámori Csaba (MSZP). A név szerint említett képviselő ezt tagadta, ám az elnök mindenkit felszólított, hogy csak a saját nevében szavazzon. Torgyán József (FKgP) nem érte be ennyivel, s kérte, hogy a számítógép segítségével is ellenőrizzék, vajon jogos volt-e a kifogás. Kovács László (MSZP) csatlakozott a követeléshez, annyival kiegészítve, hogy valamennyi üres képviselői helyen vizsgálják meg: szavazott-e ott illetéktelen. Az ülés végén egyébként újból visszatértek erre a kérdésre, de Szűrös Mátyás közölte: még legalább egy órát vesz igénybe a vizsgálat eredményének kimutatása, s így abban maradtak, hogy a leleplező adatokat már csak a következő, hétfői ülésnapon ismerhetik meg.
A hosszas polémia után végül újból megismételtette az elnök a címerre vonatkozó szavazást. A Kossuth-címert 183-an elvetették, 127-en voltak mellette, 32-en pedig tartózkodtak a szavazástól. A koronás kiscímer mellett 254 képviselő voksolt, 53-an voltak ellene, 29-en pedig tartózkodtak. Az elnök megállapította, hogy mivel csak 66 százalékot ért el az igen szavazatok száma, így ez a változat sem tekinthető elfogadottnak, vagyis továbbra is az eddigi címer marad a magyar állam jelképe. Az elnök ugyanakkor hozzátette: a címer és a zászló kérdését az Országgyűlésnek ismét napirendjére kell tűznie, mivel az alkotmány szerint e témát törvényben kell szabályozni.
Este hat óra után néhány perccel következett a határozathozatal. A megszavazott módosításokkal együtt 280 igen, 34 ellenző szavazattal, 24 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a Parlament hétfőn folytatja munkáját: a képviselők további, már előterjesztett törvényjavaslatokat tárgyalnak meg, s várhatóan sor kerül a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a megválasztására is. (folyt.köv.)
1990. június 19., kedd 19:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib2016 sz. hírre
|
Amai mtib2016 sz. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (5. rész) című hírünk 1. bek. utolsó előtti sorában a szöveg helyesen:
... a miniszterelnöki poszt szilárdságát, ... ------------- (MTI)
1990. június 19., kedd 19:57
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (9.
rész)
|
Szavazott a távollévő Demény Pál
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának második napja sem múlt el kisebb botrány nélkül: Eörsi Mátyás (SZDSZ) az alkotmánymódosításról folyó szavazási procedúra közben felhívta az elnök figyelmét arra, hogy olyan szavazógép is működött, amelynél nem ült képviselő. Az elnök vizsgálatot rendelt el, amelynek alapján kiderült: a távollévő Demény Pál (MSZP) gépe is jelzett. Eszerint az első szavazás rögzítette, hogy a Kossuth-címerre igennel, a koronás kiscímerre nemmel szavazott. A vizsgálat ugyancsak kimutatta, hogy a Demény Pál melletti széken helyet foglaló Hámori Csaba (MSZP) ugyanígy voksolt.
Soltész István, az Országgyűlés főtitkára az MTI munkatársát arról tájékoztatta, hogy az ügyet a Házbizottság csütörtöki ülése megvitatja, s a Parlamentet a következő ülésen tájékoztatják a vizsgálatuk eredményéről. Elmondta azt is, hogy a képviselőknek ismerniük kell a szavazógép működését. A gép használatának feltétele, hogy a képviselők a helyükön ülve szavaznak. Mivel a szavazatot a számítgép memoriája rögzíti, így a voksolók név szerint is azonosíthatóak. Az Országgyűlés alakuló ülésén az elnök nyomatékosan felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy határozathozatalkor tartózkodjanak a helyükön, és csak a saját nevükben szavazzanak. A mostani esetben egyértelműen bebizonyosodott, hogy Demény Pál helyett más szavazott. (MTI)
1990. június 19., kedd 20:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|