|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (7.
rész)
|
Ezt követően a képviselők egyenként szavaztak a mintegy félszáz módosító javaslatról, s közülük hozzávetőlegesen tizenötöt fogadtak el, a többit elvetették. Nem kapott például elegendő szavazat többséget Szájer Józsefnek (Fidesz) az a javaslata, hogy a földről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára legyen szükség. Elvetették azt is, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányban szereplő jelzői között a szociális megnevezés szerepeljen. Az Országgyűlés nagy szavazattöbbséggel, 328 nem szavazattal elvetette Németh Miklós és Király Zoltán közös indítványát arról, hogy most az Országgyűlés válasszon köztársasági elnököt, ám megbízatása csak két évig tartson. Ez idő alatt kerítsenek sort a köztársasági elnök megválasztásának módját eldöntő népszavazásra. A javaslattal mindössze tizenketten értettek egyet. Az elfogadott javaslatok közé tartozik Szájer Józsefnek az az indítványa, hogy egészítsék ki az alkotmány szövegét oly módon: ,,A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot,,. A képviselők többségének támogatását nyerte el Áder János (Fidesz) jó néhány módosító indítványa, így például az, hogy a képviselők tiszteletdíjának, illetve költségtérítésének összegét megállapító törvény elfogadásához a jelenlévők kétharmadának szavazata legyen szükséges. A nagy többség - összesen 341 képviselő - azzal a javaslattal is egyetértett, hogy a köztársasági elnök törvénysértő magatartásának elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, s ha ez a testület a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
A szavazási menetet hosszú időre megakasztotta a módosító javaslatoknak a kisebbségekre vonatkozó része. Többen kifogásolták a kisebbségi elnevezést, s hosszú vita után megállapodtak abban, hogy a nemzeti és etnikai kisebbség fogalmát használják az alkotmányban. Ennek figyelembe vételével elfogadták az illetékes bizottság azon javaslatát, hogy a nemzetiségi, jobban mondva a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jogkörét a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek által jelölt, és az Országgyűlés által választott - nemzetiségenként egy-egy személyből álló - testület gyakorolja.
Többször is nekifutott az Országgyűlés a címerről szóló két változatban előterjesztett javaslat megszavazásának. Miután a képviselők elvetették az úgynevezett Kossuth-címerről szóló változatot, Kónya Imre az MDF frakcióvezetője kért szót, s emlékeztette képviselőtársait arra, amennyiben egyik változat sem kapja meg a szükséges szavazatmennyiséget, úgy a jelenlegi címer marad érvényben. (folyt.köv.)
1990. június 19., kedd 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|