|
|
|
|
Válasz a hallgatóknak
|
London, 1989. július 2. (BBC, Válasz a hallgatóknak) - Mit gondoltak kedves hallgatóink adásainkról, mit kifogásoltak bennük és mi tetszett önöknek? Hallgatóink leveleire és telefonüzeneteire válaszol munkatársunk, Siklós István. - Mindenekelőtt egy telefonüzenetet idézünk, amely válaszol egy Belgiumból érkezett levélre, amelynek ismertetését legutóbb félbeszakítottuk. Tehát a telefonüzenet: - A hallgató a győztes kérdését veti fel, hogy mi magyarok nem tudjuk, a Szovjetunió győzött. Hát mi ezzel teljesen tisztában vagyunk, de szeretném felhívni a figyelmét egyes dolgokra, mert úgy látszik, a levélíró még mindig 1945-nél tart. Szeretném felhívni a figyelmét, hogy 1953-ban a keletnémetek, 1956-ban a lengyelek kezdtek működni, majd Magyarországon lobbant lángra a lázadás, 1968-ban a cseheknél, majd utána újra a lengyeleknél, megalakult a Szolidaritás és megindult a csendes politikai változás. A Szovjetunió jelenlegi vezetője, Gorbacsov államelnök vezetésével, illetve beleegyezésével történt az egész, ami ma történik Magyarországon és Lengyelországban is, mert ezek a népek egyszerűen nem nyugodtak bele, nem tetszik nekik az az államforma, amit rájuk erőszakoltak, mert ezek a népek mind demokráciát akarnak. - Ezután hallgatónk hosszú telefonüzenetében azzal érvel, hogy Gorbacsov tudja, mi történik Magyarországon, mi több, nemcsak tudja, hanem egyenesen Magyarországról vette a példát, és így indult el a Szovjetunióban is a demokratizálódás. Ezt észre kellett volna vennie - mint mondja - minden hallgatónak. Majd így folytatja gondolatmenetét: - Láthattuk a szabad urnáknál, a lengyel nép bebizonyította, hogy demokráciát akar. Magyarországon a jövő évben lesz választás, és valószínű, hogy a lakosság ott is be fogja bizonyítani, meg fogja mutatni, mit akar. Nincs ebben egyáltalán semmi titok, amit ma Magyarországon cselekszenek. (folyt.)
1989. július 2., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 1. folyt.
|
- Hallgatónk ezután arra tér rá, hogy miért fájó pont a belgiumi hallgatónak, hogy Magyarországon követelik a szovjet csapatok kivonását. Majd így folytatja: - A magyar népnek már régi kívánsága ez, és az emigráció az első pillanattól kezdve állandóan ezt hangoztatta. Ez sem titok. Ha valaha én magam találkozhatnék Gorbacsov úrral, én is megmondanám neki. Nem valószínű, hogy összevesznénk, biztos megértenénk egymást, hiszen végül is minden népnek igenis van önrendelkezési joga, amit Helsinkiben szentesítettek. - Most tehát visszatérünk a belgiumi levél további mondandójára, miután hallgatónk mintegy nyomaték kedvéért arra is felhívja a figyelmet, hogy akik a szovjet megszállásról beszélnek, megfeledkeznek arról: nem a Szovjetunió, hanem Magyarország üzent hadat, támadta meg és szállta meg a Szovjetunió egy részét: - Legyünk tehát mi magyarok is tárgyilagosak, ítéljük meg a történteket a maguk igazi valóságukban, úgy, ahogyan Schöpflin György egyetemi tanár teszi, aki minden nyilatkozatában, minden körülmények között tárgyilagos, a magyar politikai helyzetet mindig reálisan, objektíven, minden érzelgéstől mentesen ítéli meg, a magyarországi helyzethez hasonlóan az erdélyi kérdést is. Sajnos azonban azt tapasztaljuk az utóbbi időben, mintha visszahúzodott volna véleménye bátor kifejezésében. Talán hatással volt rá az a sok hisztis, érzelgős, elvtelen rádióüzenet, amelyben bírálni próbálták tárgyilagos nézeteit? - Biztosíthatjuk hallgatónkat, hogy Schöpflin György minden alkalommal szabadon fejtheti ki véleményét. Az angol szellemi életben oly természetes vita szelleméhez szokott, s a hallgatóknak esetleges ellenvéleményeit természetesnek tekinti, mint ahogyan a nemzetiségi kérdés kapcsán írt előadássorozatára érkezett bírálatokra, megjegyezésekre is az eltérő vélemények tiszteletben tartásával válaszolt. (folyt.)
1989. július 2., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 2. folyt.
|
Belgiumi hallgatónk - aki mint levele elején megjegyezte, hogy többek nevében ír - utóiratot is csatol leveléhez, éspedig három pontba szedve. Az első: - Válasz annak a hallgatónak, aki feleslegesnek tartja a BBC magyar adását, mivel ma Magyarországon szabad a sajtó, tévé, rádió, stb. Nem gondol az illető hallgató arra, hogy a BBC magyar adását Erdélyben, illetve Romániában több mint 2 millió magyar és magyarul tudó erdélyi román hallgatja, akikhez nem jutnak el a magyarországi hírek, mivel a magyar rádió hallgatása nemcsak hogy tilos, de veszélyes is Erdélyben? A magyar lapokat nem engedik be Romániába. Arra sem gondolt az illető, hogy a nyugati országokban is sok ezer hallgatója van a BBC-nek, és csak ezekből az adásokból értesülünk a magyarországi eseményekről? A második észrevétel: Aggodalommal tölti el a rádió hallgatóit, amikor egy-egy megszokott kedves hang hosszú ideig eltűnik az adásból. Jó lenne, ha a szerkesztőség megnyugtatásunkra ismertetné, hogy az illető bemondóval mi van, miért nem dolgozik. - Nehéz ennek a kérésnek megfelelni, mivel gyakoriak a hosszabb távollétek - szabadság, tanfolyam, különmunka végzése -, de azokat, akik végleg távoznak a BBC-ből, kellőképpen elbúcsúztatjuk. És végül a belgiumi levélíró harmadik megfigyelése: - Van, aki panaszkodik, hogy nem jók a BBC magyar adásai; unalmasak, laposak stb. Felmerül a kérdés: ha olyan rossznak tartja az adásokat, akkor miért hallgatja? Csak azért, hogy bírálhasson? Hát ilyenek is vannak. - Most pedig egy ugyancsak hosszú telefonüzenetből idézünk: - Tisztelt magyar osztály Sajnálattal kell megfigyelnem, hogy egyes hallgatók legyenek Belgiumban, vagy Bochumban, nem tartják teljesen tárgyilagosnak, sőt laposnak nevezik műsoraikat. A laposságra legutóbb talán azok az izgalmas, drámai tudósítások cáfoltak rá legjobban, amelyek a kínai vérengzésekről számoltak be. (folyt.)
1989. július 2., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 3. folyt.
|
Ami a tárgyilagosságot illeti, a kérdés csak az, hogy az angol rádiónak szabad-e rendelkeznie olyan alapvető egyetemes, az emberiséget előrevivő irányvonallal, amiért minden körülmények között bátorsággal kiállhat. Bűn-e az, hogy egy rádió helyt ad az eltérő és a haladás irányába igyekvő s ösztönző gondolatoknak? - Ezután hallgatónk - mint mondja - rátér néhány konkrétumra: - Soha nem éreztem fárasztónak az - úgymond - ismételgetéseket, noha néhány személyre ez is jól ráférne. A hírekben elhangozott rövid információ mintegy felkelti érdeklődésemet, és szívesen meghallgatom az ezt követő részletesebb kifejtést is. Az angol rádió érdekességének tulajdonítható többek között az is, hogy a felszínes magyarázatok helyett a téma mélyebb elemzésébe merül. - Ezután hallgatónk rátér egy másik meghatározott, korábban már idézett panaszra, vagyis hogy a kerekasztal-beszélgetés bevezető szövege túl hosszú. Ezt mondja hallgatónk: - Talán a legigazságtalanabb dolog volna Torday Vilmost azzal vádolni, hogy a kerekasztalnál mindent elmond előre. Torday úr olyan ritka adottsággal rendelkezik, hogy alig egynéhány mondatával számos gondolatot képes ébreszteni partnereiben. Nem véletlen, hogy a kerekasztal az egyik legjobb műsora a magyar adásnak. - Hallgatónk a következő gondolattal zárja telefonüzenetét, arra bírálatra válaszolva, hogy nem szólaltat meg a BBC elég hivatalos személyt, inkább az ellenzék hallható: - Csakugyan meghallgatnék egy-két MSZMP-párttagot is, ha volna bátorságuk elvállalni az interjúkat valami új mondanivalóval, és ha nem fárasztana annyira az oly rövid idő alatt bekövetkezett káprázatos köpönyegforgatásuk. Bizony nem könnyű felelősséget vállalni az elmúlt évtizedekért, különösen akkor, ha pozíciójuk és jogtalanul szerzett javaik is kockán forognak. Ismérvük az ellenzék gondolatainak ügyetlen ismételgetése. Krassó Györgytől kitűnő magyarországi helyzetképet kaptunk vasárnap este, a szomorú valóság feltárása volt ez. (folyt.)
1989. július 2., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 4. folyt.
|
- Nyugat-Németországból érkezett levelet idézünk: - Egy régebbi adásban elhangzott, hogy a bűncselekményekkel kapcsolatban érvényesül az úgynevezett elévülés. Ezen az alapon nem lehet felelősségre vonni mindazokat a személyeket, akik a koncepciós perek kiagyalói, illetve végrehajtói voltak. Nem szó szerint idézem a rádió adását, de a lényeg az volt, hogy még a nyugati értelemben vett demokráciákban is elévül. Ez az, amivel nem tudok egyetérteni, azért nem, mert ebben az esetben nem a nyomozó szervek jöttek rá 20-25 év után az elkövetetett gaztettekre, hanem az elkövetők védettek voltak. Ezekben az esetekben a letartóztatástól az ítéletek végrehajtásáig minden személy ismert volt. Csak azért, mert elmúlt 20-25 vagy esetleg több év is, ezzel a dolog el van intézve? Ezt a magam részéről nem tudom megérteni. - Egy Nyugat-Németországból érkezett képeslapot idézünk: - Megbecsülés és szivélyes üdvözlet a fél évszádos jubileum alkalmából Köszönöm a Pallai Péter úr által szerkesztett Fordulat évét. Az Önök hírszolgálata addig kell, hogy tartson, amíg meg nem szűnik a totális diktatúra valamennyi vállfaja. Állandó hallgatójuk. - Köszönjük hallgatóink leveleit, telefonüzeneteit Szeretnénk felhívni figyelmüket arra, hogy a Fordulat éve című kiadvány rendelkezésre áll, bárkinek ingyen és bérmentve megküldjük, aki címét megadja. +++
1989. július 2., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|