Rendszerváltás és az MTI

	A peresztrojka nehéz pillanatai (1.)
Moszkva, 1990. július 1. (AFP/MTI-Panoráma) - Hétfőn kezdődik meg a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVIII. kongresszusa. A hét végén tartott központi bizottsági ülést izgalmak, taktikázások, spekulációk és nyilatkozatok előzték meg: többen azt jósolták, hogy már a KB-ülésen történik valami. Nem történt - az SZKP sorsa a kongresszuson dől el; ott viszont már valóban történie kell ,,valaminek,, ,mert a sokasodó problémákat egyre nehezebb a szőnyeg alá seperni. A kongresszus kettős kihívás Gorbacsovnak és a peresztrojka híveinek: egyfelől meg kellene akadályozniuk, hogy a radikális reformerek kivonuljanak a pártból és előidézzék az eddig csak rémálmokban látott lehetőséget - a pártszakadást. Másfelől a peresztrojka bajnokainak meg kell akadályozniuk a konzervatívok diadalát - különben a peresztrojka sorsa forog kockán. A szovjet televízióban szombat este megszólaltatott személyiségek leggyakrabban a ,,pártszakadás,, szót emlegették - de ki-ki a maga módján: egyikük szerint elkerülhetetlen, másikuk sajnálatosnak tartaná, a harmadik tábor pedig mindent el akar követni annak megakadályozására. A Demokratikus Platform mintegy 20 képviselője enyhén szólva kisebbségben van az összesen 4683 kongresszus küldött tömegében. A radikálisok egyelőre nem döntöttek a pártból való kilépéséről, azt azonban szombaton közölték: ha nem történik áttörés, akkor a kongresszus után mindenféleképpen ,,szakítanak,,. Azt állítják, hogy képtelen helyzet alakult ki az elmúlt évek torzításai miatt. Miközben a kongresszusi küldöttek között számuk elenyésző, véleményük szerint a 19 milliós tagság 40 százaléka őket támogatja. Ennek alátámasztására a tavaszi választások eredményeit idézték. Borisz Jelcin maga is taktikázik: Az Oroszországi Föderáció elnöke egyelőre ,,frakciók fölöttinek,, állítja be magát - miközben a ,,párt utolsó esélyéről,, beszél, s miközben maga is kilátásába helyezte, hogy a kongresszus kudarca esetén ,,felfüggeszti a párthoz való tartozását,,. (Érdemes figyelni a szóhasználatra.) Az oroszország pártkongresszus konzervatív hulláma gyorsabb cselekvésre ösztönzik azokat is, akik a pártot szociáldemokrata irányba kivánják fejleszteni: ők először belülről akarták ösztönözni ezt, de ma már úgy látják, hogy ez lehetetlen - tehát ki kell lépniük az SZKP-ból. (folyt.) 1990. július 1., vasárnap 13:20
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A peresztrojka nehéz pillanatai (2.)
A reformerek, a kiválásra törekvők azonban viszonylag csendben vannak - ez derült ki a KB ülésén is. Nagyon is jól tudják: ha kilépnek, nem lesz sajtójuk, nem lesz székházuk, pézük - egyszóval megszűnik kiváltságos helyzetük. Azt azonban majdnem bizonyosra veszik Moszkvában, hogy a párttagság szétzilálódósa miatt ezen a kongresszuson elkerülhetetlenül felgyorsul az SZKP szétzilálódásának folyamata. Ez ugyanis már látványosan megindult: január óta állítólag 130 ezren léptek ki a pártból. Különösen sokan adták vissza a tagkönyvet azután, hogy az ororsz pártkongresszuson a konzervatív Ivan Polozkovot választották meg vezetőnek. Márpedig ez a folyamat éppen Mihail Gorbacsov hatalmi bázisát ássa alá: a szovjet vezető nem általános választások eredményeként került az államfői székbe, ezért legitimitása elsősorban a párton nyugszik - államfőként eddig mindig a pártra hivatkozhatott. Ha ezentúl nem tudhatja maga mögött a pártot, akkor az állami bürokrácia hatalmas, tehetetlen tömege lehetetlenné teheti munkáját. Bírálói odáig még nem mentek el, hogy mást javasoljanak a peresztrojka helyett, vagy hogy éppen az ő leváltását követeljék - az oroszországi pártkongresszuson azonban már elhangzottak efféle ,,puhatolózó,, felszólalások is ilyen irányban... Jegor Ligacsov páldául egyfelől indítványozta, hogy Gorbacsov adja fel pártvezetői tisztét, másfelől kifogásolta, hogy az ország vezetője a komoly döntéseket a pártvezetés jóváhagyása nélkül hozta meg. A kísérlet világos: maradjon elnök Gorbacsov - de pártvezetést adja fel, következésképpen ezentúl legyen az SZKP vezető testületeinek ,,foglya,,. Gorbacsov valószínűleg éppen az ilyen helyzet kialakulását akarja megelőzni, amikor azt mondja, hogy jelenleg mindkét tisztséget szeretné betölteni. A központi bizottság pénteken ezt végül is támogatta - de ma már kiszámíthatatlan, miként reagál a kongresszus. Még az SZKP is túljutott azokon az időkön, amikor a kongresszus ellenszavazat nélkül elfogadta a KB ,,ajánlásait,,. Gorbacsovnak részben törekednie kellett a kongresszus mielőbbi megtartására, mert a párt reménytelenül lemaradt a peresztrojka mögött; az utóbbi hetek eseményei azonban megmutatták, hogy a konzervatívok még komoly tartalékokkal rendelkeznek. Gorbacsov - és a kongresszus - számára marad a kompromisszum lehetősége. De marad-e, s ha igen, meddig? Erre adnak talán választ a következő napok. +++ 1990. július 1., vasárnap 13:25
Vissza »