Rendszerváltás és az MTI

	Bécsi tanácskozás - Andrásfalvy (1.rész)
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 1990. juúius 29. péntek (MTI-TUD) - A magyarországi demokratikus átmenet nehézségeiről beszélt Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter pénteken Bécsben azon a nemzetközi tanácskozáson, amelyet keleti és nyugati országok mintegy ötven ismert politikusának és tudósának részvételével rendeznek ,,Közép-Európa a demokrácia útján,, címmel. A miniszter a háromnapos konferencia első munkaülésének egyik vitaindító előadója volt. A demokráciába való átmenet fő nehézségének minősítette, hogy a lakosságnak az utóbbi évtizedekből örökölt politikai közömbössége, félelemérzete nem múlik el máról-holnapra, s egyesek szolgalelkűsége éppúgy tovább él, mint ahogy sokakban a rendszerrel való korábbi szembenállás most alaptalan és öncélú ellenzékiséggé változott. Rámutatott: a rendszerváltás eddig lényegében csak a központi államhatalom, a kormányzat szintjén zajlott le, a helyi közösségek szintjén még az előző rendszer által odaállított emberek kezében van a vezetés. Talán csak a helyhatósági választásokkal törik majd meg a jég a demokrácia javára. Andrásfalvy Bertalan annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar sajtó nagy része rendkívül kritikus, sőt időnként ellenséges az új kormányzattal szemben. Az ilyen magatartás egyik példájaként említette, hogy amikor a kormány lehetővé tette a fakultatív hitoktatás bevezetését az alsó és középfokú iskolák számára, számos tömegtájékoztató eszköz valamiféle ,,klerikális diktatúra,, , a materialisták és az ateisták elleni megkülönböztetés veszélyének felidézésével próbált félelmet kelteni. Szerinte az lenne a hátrányos megkülönböztetés, ha a tanulók csak az iskolán kívül, alkalmatlan helyeken és kedvezőtlen időpontokban részesülhetnének hitoktatásban. A művelődési és közoktatási miniszter beszélt pártjának, az MDF-nek az irányvonaláról, s bírálta más parlamenti pártok ezzel kapcsolatos magatartását. Hangoztatta, hogy a legnagyobb magyarországi politikai mozgalom és kormányzó párt szolidaritást vállal minden elnyomott kelet- és közép-európai kisebbséggel - tehát nemcsak a magyarokkal -, de a jelenlegi magyar ellenzéki erők gyakran igyekeznek bizalmatlanságot kelteni politikájával szemben, nacionalizmussal és azzal vádolva, hogy ,,bolsevik módszerekkel,, akar keresztény ideológiát kényszeríteni a társadalomra.(folyt.) 1990. június 29., péntek 16:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bécsi tanácskozás Közép-Európáról - Andrásfalvy (2.rész)
A magyar kormány tagja végül azt fejtegette, hogy az új Európában a valódi, magas szinvonalú kultúra nem lehet többé a kiváltságos felső rétegek tulajdona, mert ez a társadalomnak éppúgy elemi szükségletei közé tartozik, mint a mindennapi anyagi javak megszerzése. Andrásfalvy Bertalan után Bronislaw Geremek lengyel tudós, parlamenti frakcióvezető és Rita Süssmuth, a nyugatnémet Bundestag elnöke kapott szót, és tartott hasonló vitaindítót. A délutáni ülésen Szabó Miklós történész, szabaddemokrata országgyűlési képviselő előadást tartott a civil társadalom megteremtésének magyar vonatkozásairól. Elmondta, hogy Magyarországon a politikai élet irányító rendszere kommunista vezetési központból már átalakult demokratikus parlamentből és felelős kormányból álló demokratikus központtá, de alatta a helyi adminisztráció, a gazdaság és maga a civil társadalom változatlan. A további fejlődést éppen a politikai csúcs átalakulásának kell ösztönöznie, s ennek a közeljövőben fontos állomása lesz az államgazdaság privatizálása és az autonómiára épülő helyi közigazgatás létrejötte. A Közép-Eurápa-tanácskozás előző este a bécsi nemzetközi konferencia-központban, ezres létszámú közönség részvételével lezajlott ünnepélyes megnyitóján Lech Walesa volt a fő szónok. A lengyel Szolidaritás szakszervezet elnöke többek között arról szólt, hogy a nyugati országoknak, amelyeket erkölcsi felelősség terhel a jaltai konferencia következményeiért, Európa megosztottságáért, most nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a földrész keleti országainak adósságaival szemben. Mint mondta, nem kívánhatják e tönkrement államoktól, hogy nemzeti jövedelmük egyre nagyobb részét a nyugati bankokba szolgáltassák be, s a fiatal demokratikus rendszerekben tovább fokozódjék a szegénység a kommunista előadók adósságai miatt. A nyugati tartozások elengedése vagy törlesztésük kedvező elhalasztása lényegesen segítené az európai integrációt is - hangoztatta a lengyel munkásvezető. A megnyitó ünnepségen Franz Vranitzky osztrák kancellár ugyancsak síkra szállt azért, hogy a Nyugat nyújtson nagyvonalú segítséget a kelet-európai országoknak gazdasági rendszerük nehéz, de szükséges átalakításához. 1990. június 29., péntek 17:05
Vissza »